Mire elég 2 milliárd forint?

A Magyar TDM Szövetség elnöke a május 27-i közgyűlésen, majd a 28-i országos konferencián mutatta be az elnökség javaslatát a tdm rendszer átalakítására. Semsei Sándor arról is beszélt, hogy a szövetségnek most lehetősége van befolyásolni az NGM ősszel megjelenő pályázatának kiírását. Másként fogalmazva: a tárca befogadja az MTDMSZ szakmai javaslatát arra vonatkozóan, hogy milyen forgalmi mutatókat produkáló tdm-ek pályázhassanak az ősszel megnyíló 2 milliárdos pályázati forrásra.

A szenvedélyektől sem mentes vitát kiváltó előterjesztésről a közeljövőben egy egész napos tanácskozást szerveznek. Addig is, olvasóink elé tárjuk Semsei Sándor prezentációját.

Az elnökség azt javasolja, hogy azok a bázisszervezetek, amelyek legalább 30 és 50 ezer közötti vendégéjszaka számot fel tudnak mutatni, speciális feltételekkel ugyan, de pályázhassanak, ugyanis ennél a méretnél már valószínűsíthető, hogy a források megfelelő felhasználása, valamint az önkormányzatok turisztikai beruházásai révén elérhetik az elnökség által javasolt, 50.000 vendégéjszakás alsó határt, ami a bázisszervezetek működéséhez szükséges kellene, hogy legyen.

A javaslat a tdm rendszer átalakításáról ennek megfelelően fogalmaz: ne lehessen önálló bázisszervezetet létrehozni évi 50 ezer vendégéjszaka szám alatt. Jelenleg egyébként 42 olyan bázisszervezet van az országban, amelyik 50 ezer és 200 ezer vendégéjszaka között teljesít, s ezek közül 26 tagja a szövetségnek.

A legnagyobb hiány a tájegységi alapon szerveződő, a helyi szintek kínálatát integráló és legalább a belföldi piacra juttató térségi szervezetekből (ez a valódi desztináció szintje) mutatkozik. A javaslat elsősorban ezek létrehozását, illetve a kisebb, önállóan nehezen fenntartható szervezetek fúzióját célozza, annak érdekében, hogy a szervezetek a rendelkezésre álló forrásokat méret- és költséghatékonyan használhassák fel.

Az elnök prezentációjából az is kiderült, hogy az évi 200 ezer vendégéjszaka felett teljesítő 15 bázisszervezet közül 11 tagja a szövetségnek.

Nemzetközi jelentőségű helyi desztináció ennél is kevesebb van az országban, s ezek közül TDMSZ tag Bük, Balatonfüred, Hévíz, Siófok, Pécs, Harkány, Eger, Miskolc, Hajdúszoboszló és Gyula, viszont nem tag Sopron, Sárvár, Zalakaros és Debrecen. Budapest nem tévedésből marad ki a nemzetközi jelentőségű helyi desztinációk sorából, hanem mert a fővárosnak egyszerűen nincs TDM szervezete.

Az elnökségnek határozott elképzelése van arról is, hogy nemzetközi szinten 7 desztináció lehet versenyképes (lásd illusztrációnkat: Termál sarok a nyugati határ mentén, Duna.mente az észak-nyugati határon, Balaton, Dél-Dunántúl, Budapest és agglomerációja, Észak-Magyarország és az Alföld). A TDM-szervezeti rendszer végső célja - az elnök nagyon határozott véleménye szerint - annak a Magyarország brandnek a megteremtése, amely csakis a legszélesebb szakmai összefogáson alapulva alakítható ki, és amellyel versenyképesek lehetünk az egyre élesedő nemzetközi versenyben. Ennek értelmében az MTDMSZ a közelmúltban megbeszélés-sorozatot kezdeményezett az Mt Zrt.-vel is, amely pozitív fogadtatásra talált.

Addig is, amíg elfogadják a tdm struktúra átalakítását, majd megszületik a hosszú távú finanszírozást megalapozó turizmus törvény, az elkövetkező hetek egyik legfontosabb feladata, hogy az MTDMSZ hozzájáruljon egy olyan pályázati kiírás megszületéséhez, amely garantálja, hogy a szeptemberben megnyíló 2 milliárd forintos forrást ne lehessen elaprózni 80 vagy 100 helyi szervezet átmeneti finanszírozására.