Mit tudunk a szállodahajókon érkező turistákról?

Nagyrészt feltáratlan volt eddig a helyzet, de az utóbbi időben a szakemberek elkezdték elemezni ezt a sokszereplős piacot. A témával kapcsolatos kutatásról kérdezte Munkácsy Andrást, a Corvinus Egyetem turizmus karának külső oktató munkatársát Érczfalvi András riporter a Trend FM műsorában.

A hajózási vállalatok, utazási irodák, buszok, kikötők, látnivalók tulajdonosai, a különféle szolgáltatók és a közlekedési szféra szakemberei egyaránt érintettek a folyami hajós turizmusban, ráadásul a szereplők között olykor érdekellentétek is feszülnek. Gondoljunk csak arra, amikor a turisták kiszállnak egy hajóról – olykor 200-an egyszerre – és 4-5 buszba beszállnak, ez sokszor lokális forgalmi problémát okoz. Sőt, akkora torlódást, amely néhol már az overtourism jelenségéhez hasonlítható.

Más, de nem mellékes téma, hogy nem fizetnek idegenforgalmi adót az ide érkezők, netán ki sem szállnak a fedélzetről, ott alszanak, ott étkeznek, miközben a hálószobájuk ablakából megcsodálhatják a világörökség részét képező panorámát…

Azt is érdemes kutatni, hogy mely országokból, mely kontinensekről érkeznek hozzánk és milyen kívánságokkal? Az amerikai vagy ausztrál turisták mást keresnek, mint mondjuk a kínaiak – utóbbiak egészen speciális igényekkel lépnek fel, más típusú hajókon közelítik meg a világ folyókban gazdag fővárosait és más szolgáltatásokra vágynak. Egyébként a szállodahajókon lakók 60 százaléka jön Európából és 40 százalék a tengerentúlról.

Új trend: nyugdíjas turisták unokákkal

Utóbbiak nagy része csak nyugdíjas korában tud kivenni annyi szabadságot, ami egy ilyen több hétig tartó útra szükséges, és ők tudják megfizetni a forintban milliós nagyságrendű összegeket kitevő nyaralások árát is. A 60 pluszosok helyett vagy mellett újabban az 50 pluszosokat is megcélozzák az utazásszervezők. Viszonylag új jelenség, hogy olykor a fiatalabb nagyszülők unokákkal szállnak fel a hajók fedélzetére. Ugyancsak újdonság, hogy közülük néhányan a szárazföldön már kerékpárra pattannak.

A fő kérdés, hogy a helyi nevezetességeket hogyan tudja elérni az utas? Miképpen lehet megoldani, hogy az idős utasokkal teli buszok meg tudjanak állni a kikötőkhöz viszonylag közel, és a kiállásokat összehangolják? Egyáltalán, hol kössenek ki a hajók, és az autóbuszok hol várakozzanak?

Sokszor Budapest a végcél, ahol néhány napot is eltöltenek, van tehát idejük kiszállni és különféle árukat és szolgáltatásokat vásárolni, nem mindegy tehát, hogy igényeiket ismerik-e a hazai szolgáltatók vagy sem – fontos lenne tudni, éppen a kereslet és kínálat összehangolása miatt.

Az egyértelmű – állapította meg a beszélgetés végén a riporter és az oktató-kutató szakember –, hogy a kutatás hasznos volt, mert fontos jelenségekre világít rá, például olyan problémakört emel fókuszba, mint hogy miként lehet a turisták, a buszos szolgáltatók, valamint a belföldi közlekedési szektor érdekeit-óhajait összehangolni. A téma továbbra is aktuális, a kutatás tehát folytatandó, annál is inkább, mivel a szállodahajók egyre népszerűbbek, a szakértő szerint ez a turisztikai szektor a jövőben világszerte bővülni fog.

A teljes interjút meghallgathatja a nyílra kattintva. 

Hallgasson bennünket!

A Turizmus.com rádióműsora csütörtökönként hallható a Trend FM-en, 17.15-18.00 között.

Ismétlés szombat délutánonként, a 17:30-as híreket követően.

A műsorvezető: Érczfalvi András, a Trend FM Monitor Délután műsorvezetője.
A műsort szerkeszti: Kenderesy Nadin, a Turizmus Kft. PR igazgatója (kenderesy.nadin@turizmus.com).