MSZÉSZ régióülés: Van még potenciál a budapesti turizmus növekedésében

Szerző: Pintér Tünde - Szebeni Zsolt

Forrás: turizmus.com

 2023. március 20. 17:45

Szállodáik falain kívülre, a Millennium Kávéházba invitálta a budapesti szállodai szakembereket a Magyar Szállodák és Étterme Szövetsége (MSZÉSZ). Az izgalmas témákat boncolgató budapesti régióülés nagy érdeklődés mellett, közel 100 szállodai szakember és közel 50 társult tag részvételével zajlott.

A Magyar Állami Operaház 1884-es építésével kapcsolatos anekdotával nyitotta meg az eseményt Fáska Gábor, az MSZÉSZ budapesti régiójának vezetője. A szakember a példával azt igyekezett hangsúlyozni, hogy miként a múltban az Operaház építői is szebbet és jobbat kívántak alkotni a bécsi Operaháznál, úgy kívánnak mindig többet és különlegesebbet adni a fővárosba érkező vendégeiknek kollégái.

Fáska Gábor, az MSZÉSZ budapesti régióvezetője

Fotó: Tamás Pál

„Azért dolgozunk, hogy a látogatók wow-élménnyel távozzanak Budapestről, több és jobb szolgáltatást kapjanak annál, mint amit előzetesen vártak” – emelte ki a Millennium Kávéház telt házas termében megtartott köszöntőjében a szakember, aki Budapestet fantasztikus, csodás attrakciókkal rendelkező városnak nevezze.

 

A budapesti átlagárban továbbra is elképesztő tartalék van

A turizmus trendjei a régió vonatkozásában címmel tartotta meg a régióülés első előadását Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese, erről a későbbiekben egy külön cikkben számolunk majd be.

Az MSZÉSZ aktualitásairól Flesch Tamás, a szervezet elnöke beszélt az összegyűlteknek. A budapesti szállodai kapacitás a korábbi várakozásokkal szemben érdemben nem változott: 2019 januárjában 20 043, 2022 év elején 19 038, 2023-ban pedig 18 564 szállodai szoba állt rendelkezésre a fővárosban. A szobaszám stagnálása ellenére a piac, az új nyitásoknak köszönhetően, némiképp átalakult: tavaly 8 új szálloda nyitott 780 szobával, az idén pedig 16 új egység tárhatja ki kapuit, 1900 szobával növelve a kapacitást. Örömteli, hogy az új egységek között egyre több a magas fizetési hajlandóságú vendégkör megszólításához elengedhetetlen ötcsillagos szálloda, a piacra lépő új márkák (mint például a W Hotels vagy a DoubleTree) új addicionális keresletet hozhatnak Budapestre. Új trendként megerősödött a branded hotelek száma.

„A pozitív eredmények ellenére a 2020 januárjában mért vendégéjszakaszámot még nem sikerült elérnünk: a külföldi vendégéjszakaszám a 2020 januárjában mért 550 774-hez képest 2023 első hónapjában mindössze 368 404 volt Budapesten” – hangsúlyozta a szakember.

Ugyanakkor versenytársaink közül egyedül a komoly belföldi üzleti turizmussal rendelkező Varsó tudott teljesen visszanőni foglaltságban a pandémia előtti szintre, a lengyel főváros mögött Budapest a második helyen áll. „Nemzetközi kitekintésben nem áruljuk olcsón magunkat, az átlagárra és a RevPAR-ra különösen büszkék lehetünk” – hangsúlyozta Flesch Tamás, aki a sok nehézség ellenére biztatónak látja, hogy az átlagár tekintetében Varsót, Pozsonyt és Prágát sikerült megelőznünk, ráadásul a budapesti átlagárban szavai szerint továbbra is elképesztő tartalék van.

Flesch Tamás, az MSZÉSZ elnöke

Fotó: Tamás Pál

Az MSZÉSZ lobbitevékenysége közül kiemelten fontos az MTÜ marketingtevékenységének ösztönzése több témában (MICE, légiforgalom, SZÉP-kártya). Nagy szükség lenne az NTAK forecast adatok megosztására, hozzáférhetővé tételére az eddiginél átfogóbb és szélesebb réteg számára. Üdvözítő lenne a március 31-ig felfüggesztett turisztikai hozzájárulás további elengedése, illetve az úgynevezett reprezentációs adó csökkentése. A bér szempontjából nagy segítség lenne, ha a szervizdíj a szálloda minden munkavállalója részére biztosítható lenne – sorolta az elnök az aktuális ügyeket.  A vissza nem térítendő támogatások, hitelprogramok, energiahatékonysági beruházások, energiaköltség-támogatások folytatására jó esélyeket lát a szervezet a jelenlegi helyzetben. A felsőoktatási intézményekkel folytatott tárgyalások ellenére továbbra is nagy gondban vannak a közép- és felsőoktatásban a szerepvállalással, annak ellenére, hogy a szakma szépségeinek megmutatása a fiatal korosztály számára a következő pár év legfontosabb feladata, és a téma a szakma további népszerűsítésével is szorosan összefügg.

A szakember elengedhetetlennek tartja egy átfogó, országos bérpiaci felmérés elvégzését legalább 80-100 szálloda részvételével. A várhatóan szeptemberre elkészülő kutatás általános, országos adatait a szövetség megosztaná a tagokkal, hogy ez hozzájáruljon a megfelelő bérstruktúrák, bérek kialakításához, illetve a felmérésben résztvevő 80-100 hotel részletes, regionális kiértékelést is kapna. A felmérés elengedhetetlen a munkavállalók megtartásához, a munkaerőpiac stabilitásához. A tervek szerint az ezzel járó költségek 50 százalékát a szövetség vállalná át.

 

Bővülnek a Városliget B2B szolgáltatásai

Újabb épületünk ugyan nem lesz, de számos újdonsággal készülünk az idei évre – emelte ki a régióülésen Puczkó László, a Liget Budapest Zrt. vendégélmény- és turisztikai szakértője. Az idén 10 éves születésnapját ünneplő projekt eredményeként a budapesti kínálat megkerülhetetlen elemévé vált a Városliget. A világszínvonalú kulturális intézmények nagy részét már teljes pompájában élvezheti a közönség, a parkrehabilitáció keretében közel 150 hektár zöldfelület megújult, 7 új játszótér, 2 kutyás park, 2 sportközpont létesült, botanikus kert, futókör létesült. A versenyképes árstratégiával működő mélygarázs a környék parkolási gondjait is enyhíti.Mindezek eredményeként a Városliget évente ötmillió látogatót fogad, léptékében a budai Várnak megfelelő súlypontot képvisel – fogalmazott.A Zene Házát a nyitás óta több mint egymillióan keresték fel, a Néprajzi Múzeum 300 ezer látogatónál járnak, játszótereiket naponta több ezer gyerek élvezi. Az épületek múltját és építészeti megoldásait bemutató vezetett házsétáikat folyamatosan telt házzal indítják.

Puczkó László kiemelte, hogy a turisztikai szakmai partnerekkel a projekt kezdete óta folyamatosan egyeztetnek. Az üzleti események megrendezését kiemelten kezelik, ennek érdekében az elmúlt évben több mint 300 szakmai partnernek mutatták be a létesítményeket. B2B megoldásaik egyre gazdagabbak: különleges rendezvényhelyszíneiknek köszönhetően saját rendezvényekkel és rendezvénynaptárral rendelkeznek, vezetett e-buszos bejárásokat tartanak, kedvező rendezvény + parkolás csomagokat és parkolási bérleteket kínálnak. A tavasszal induló Liget Napijegyek/Bérletek – melynek tulajdonosai az eszközökön lévő összeget ízlésüknek megfelelően használhatják fel – szerinte promóciós eszközként is kiválóak lesznek.

Közel 100 szállodai szakember és csaknem 50 társult tag vett részt a budapesti régióülésen

Fotó: Tamás Pál

A Budapest Airport járatfejlesztéséről Almási Eszter járatfejlesztési menedzser tartott előadást, erről szintén egy külön cikkben számolunk majd be.

Az ülésen – a megszokott módon – az eseményen kiállítóként is jelen lévő, a szállodai szakembereket ajánlatkérésre buzdító társult tagok bemutatkozására is lehetőség nyílt.

 

Jelentősen megnőtt a munkavállalók bérigénye

A régióülés második felében először a munkaerőpiac alakulásáról esett szó. Anfer Tamás a ServiceFlow munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég képviseletében számolt be a jelenlegi trendekről.

Elmondta többek között, hogy az elmúlt évek piaci változásainak köszönhetően jelentősen megnőtt a munkavállalók bérigénye, nem ritka a 30-35 százalékos többletigény, leginkább a fizikai munkakörökben és egyre fontosabbá válnak az egyéb juttatások is.

Belföldről elsősorban a fiatalok, pályakezdők, tapasztalat nélküliek, valamint az idősebb, tapasztalt, de a fizikai munkát nehezebben bíró munkavállalók jelentkeznek, miközben szinte eltűntek a piacról a középkorú szakemberek. Kiemelte, hogy egyre nagyobb az igény a bejelentett munkára, a munkavállalók nem kérnek az egyszerűsített foglalkoztatásból.

Beszélt arról is, hogy tapasztalata szerint a vendéglátó- és szállodaszakma elveszítette vonzerejét, alig van olyan, aki a koronavírus alatti távozása után visszatérne, a most végző szakemberek pedig leginkább Nyugat-Európában képzelik el jövőjüket.

Anfer Tamás a munkáltatóknak azt javasolja, hogy legyen nyílt és őszinte a kommunikációjuk, hallgassák meg a munkavállalók véleményét is, és beszéljenek nyíltan az esetleges nehézségekről. Fontos, hogy az új, fiatal munkavállalóknak felvázolják az előrelépési lehetőségeiket és létrehozzanak egy, a teljesítmény fokozására szolgáló ösztönző rendszert.

Azt ajánlja, hogy alkalmazzanak diákokat és nyugdíjasokat, mert ezzel – a nehézségek ellenére – rendkívül kedvező járulék- és adófizetési szabályok vonatkoznak rájuk. Végül, de nem utolsó sorban kiemelte, hogy ideje megbarátkozni a gondolattal, hogy harmadik országbeli munkavállalókkal lehet sikerre vinni a vállalkozásokat.

Utóbbi témakörben elhangzott még, hogy a 2021 óta létező jogi lehetőséget – harmadik országbeli munkavállalók alkalmazását – Ukrajna és Szerbia mellett immár 15 további ország állampolgáraira terjesztették ki.A szállodás és vendéglátó munkakörökre elsősorban az Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkezőket ajánlják, egyrészt azért, mert sok közöttük a szakképzett munkaerő, másrészt gyakorlatilag valamennyien jól beszélnek angolul.

Anfer Tamás hozzátette, hogy a távolról érkező munkavállalók döntő többsége jól tűri a monotonitást, kiszámítható és nem jelent kockázatot, ugyanakkor idénymunkára nem lehet őket szerződtetni, legalább kétéves szerződésekben gondolkodnak.

 

Fellendülőben a világ és Budapest turizmusa

A régióülés programját egy kerekasztal-beszélgetés zárta, melynek résztvevői Turbucz Ádám (Mellow Mood), Lázár Judit (EETS Int’l Co./MABEUSZ), Molnár Judit (OTP Travel/MUISZ), Gloviczki Ákos (Hungexpo/MaReSz) és a moderátor, Takács Márton (Moore Global) voltak.

A be- és kiutazási trendeket, a szállodai és utazási irodai kapcsolatokat, valamint a rendezvénypiacot is érintő beszélgetés talán legfontosabb megállapításai voltak, hogy szerencsére fellendülőben van a világturizmus, s azon belül Magyarország turizmusa is, óriási az utazási kedv, elsősorban az egyéni és csoportos, szabadidős kategóriában.

A pódiumbeszélgetés résztvevői (balról jobbra): Turbucz Ádám, Lázár Judit, Molnár Judit, Gloviczki Ákos és Takács Márton

Fotó: Tamás Pál

Éledezik a corporate és a rendezvény piac is, azonban ez a szektor lassabban tér vissza a koronavírus előtti számokhoz. A kerekasztal résztvevői elmondták, hogy az utazási irodák helyzete megerősödött a pandémia alatti bizonytalan helyzet hatására, különösen a távoli és egzotikus úti célok esetében, mert az utazók egyedül nehezen tudtak és tudnak felkészülni a különböző országok gyorsan változó szabályozásaira.

Szóba került, hogy szinte minden területen gondot okoz a munkaerőhiány, emiatt nehezen tudnak minden igényt megfelelő színvonalon teljesíteni. Ráadásul a légitársaságokat és repülőtereket is sújtó munkaerőhiány miatt gyakran kell szembenézni „elszabadult árakkal”, valamint kapacitáshiánnyal.

A résztvevők megosztották, hogy elsősorban a szállodák és a rendezvényhelyszínek számára óriási kihívás az energiaköltségek emelkedése, azonban örvendetes, hogy a magyarországi házak nem kezdtek a 2008. évi válság utáni egy újabb "öngyilkos árversenybe." Ugyanakkor a beutaztató irodák kérnék a dinamikus árazásban az önmérsékletet és inkább kérnének legalább közelítő árakat fél, vagy egy év távlatában.

Minden piaci szereplőnek nehézséget okoz, hogy a belföldi és külföldi megrendelők egyaránt csak az utolsó utáni pillanatban mernek döntéseket hozni, melynek fényében különösen nehéz helyzetbe kerülnek a beutaztatók, mivel a szállodák nemigen hajlandóak 60 napnál rövidebb felmondási idővel szerződni.

Szóba került az is, hogy Budapesten hamarosan több mint ezer új, ötcsillagos férőhely nyílik meg, azonban a megbízható színvonalú, standard három és négycsillagos kapacitás visszaesése problémát okoz.

A félnapos szakmai program összegzéseként a régióvezető, Fáska Gábor és két helyettese, Szabó Áron és Kanel Gyula elmondták: bízhatunk abban, hogy 2023-ban sikeres éve lesz a magyar turizmusnak és arra kérték a jelenlévőket, hogy akármilyen éles legyen is a konkurenciaharc, helyezzék az együttműködést és az információk cseréjét a középpontba. Ez azért is fontos, mert meg kell őriznünk Budapest rendkívül imponáló pillanatnyi regionális piaci helyzetét és fel kell készülnünk arra, hogy a MICE piac újraéledésével ismét erősödik majd Bécs és Prága. Emellett erősíteni kell azt a trendet is, hogy a magyar főváros immár nem alacsony árszínvonalával, hanem a Városligethez hasonló attrakciókkal vonzza ide a külföldieket.