MTSZA: Indokolt lenne a turizmus-vendéglátás ágazat további támogatása

Szerző: Szerdahelyi Krisztina

Forrás: turizmus.com

 2021. október 20. 18:43

A 2021-es bértárgyalások jelenlegi állása, illetve a Magyar Turizmus Akadémia céljai és a most zajló képzések álltak a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) legutóbbi kerekasztal-rendezvényének fókuszában.

A hosszú idő után ismét élőben megrendezett találkozón a jövő évi bértárgyalások jelenlegi állását és a turizmus-vendéglátás ágazatra gyakorolt várható hatását vázolta fel Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke.

Az már szinte biztosra vehető, hogy a minimálbér bruttó 200 ezer forint lesz jövőre, ez 19,5 százalékos növekedést jelentene. Úgy tűnik, hasonló mértékben emelkedhet a bérminimum is, azaz 2022-re elérheti a 261 700 forintot, ám ez utóbbival kapcsolatban vannak még kérdőjelek. Az is bizonyos, hogy a vállalkozásoknak sokkal nagyobb teher a bérminimum emelése, mint a minimálbér-emelés, már csak azért is, mert az előbbi több mint 460 ezer főt, míg az utóbbi több mint 390 ezer embert érint országszerte, illetve mert összegszerűen is magasabb az emelés, ha elfogadják a 19,5 százalékos mértéket.

A VIMOSZ elnöke az ágazat munkaerőhelyzetét is áttekintette a minimálbér-garantált bérminimum emelése kapcsán. Az adatok azt mutatják, hogy a rendkívüli rugalmasság, a kiszállításokra történő átállás ellenére a kereskedelmi vendéglátás forgalma 2020-ban 28 százalékkal maradt el a 2019. évitől, és 2021. I–VIII. hónapjában is 18 százalékkal alatta van a 2019. évinek. Sok az ideiglenesen vagy véglegesen bezárt étterem, de a hotelek jelentős része (16%) is zárva tart. Így becslések szerint mintegy 40 ezerre tehető az ágazatot véglegesen elhagyó munkavállalók száma. A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatása ebben a Covidtól mélyen sújtott ágazatban értelmezendő, ahol egyébként is csak 60-65 százalék volt az átlagbér a nemzetgazdasági átlaghoz képest.

A vállalkozások jelentős része nem tudja kigazdálkodni a béremeléseket

Fotó: 123rf.com

Gál Pál Zoltán elmondta, hogy a VIMOSZ felmérést végzett az emelések várható hatásáról. A válaszokból kiderült, hogy a budapesti vállalkozások 30,1 százaléka, a kiemelt turisztikai térségből valók 44,9 százaléka, a további régiókban működők 59,1 százaléka azt mondja, hogy nem képes kigazdálkodni az emelések és az ezzel együtt járó bértorlódási effektus együttes hatásait. Ezért indokolt lenne a válság alatt a környező országokhoz képest a támogatási-kompenzációs versenyben lemaradt ágazat általános szociálishozzájárulás-csökkentésen túli támogatása.

A VIMOSZ a munkaerőproblémák lehetséges enyhítésére az Európai Unió kiemelt projektje, a Next Tourism Generation (NTG) eredményeinek felhasználását javasolta. Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára a projektről elmondta: az NTG egy olasz, spanyol, holland, magyar, bolgár, ír, brit egyetemek és munkaadói szervezetek által létrehozott konzorcium, amely az ágazat jövőbeni készséghiányainak felmérésére és azok orvoslására dolgozott ki módszertant, majd ezek alkalmazásával képzési alapanyagot. A javaslat szerint az így készült anyagok és módszertan alkalmazására a Magyar Turisztikai Szövetség tagjai alapítsák meg a Nemzeti Készségcsoportot, használják az NTG eredményeit, és az MTSZA keretein belül kezdjék meg a digitális, zöld és szociális területeken azokat a szakmai képzéseket, amelyek kiegészíthetik a Magyar Turizmus Akadémia által már sikerrel végzett képzési tevékenységet.

 

A munkaerő-megtartásban is segíthet a továbbképzés

„Nem kisebb a cél, mint hogy a cégek saját belső képzési akadémiájuknak tekintsék a Magyar Turizmus Akadémiát, ahol minden munkakörhöz találnak releváns képzéseket” – mondta az oktatási szervezet küldetését és aktuális képzéseit bemutató prezentációjában Bacsi Krisztina, az akadémia szakmai vezetője. Hozzátette: „Stratégiai célunk, hogy a turizmusban dolgozók számára a gyakorlatban is jól hasznosítható, magas színvonalú és naprakész szakmai tudást biztosítsunk. Valóban széles spektrumú – a szakképzésre és a felsőoktatásra épülő –, sokoldalú felnőttképzési programokat, valamint e-learning képzéseket kívánunk nyújtani a turisztikai munkavállalóknak”.
Bacsi Krisztina elmondta, hogy jelenleg is nagy sikerrel zajlanak a turizmus újraindulását támogató rövid, nyílt, 6-8 órás online képzések, amelyeken a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány és a Magyar Turizmus Akadémia támogatásával jelentős kedvezményekkel lehet részt venni. A programok fókuszában egyrészt vezetői továbbképzések, másrészt kiválasztás/interjútechnikai, valamint kommunikációs, önismereti, értékesítési és digitális kompetenciafejlesztések, illetve a stresszkezelés állnak – ezzel az akadémia elsősorban a megváltozott piaci és munkatársi igényekre való felkészülést kívánja támogatni.

Bacsi Krisztina a szakmai szövetségekkel való együttműködés kapcsán kiemelte: várják az egyes szakterületekről érkező javaslatokat, igényeket, amelyek alapján a Magyar Turizmus Akadémia újabb gyakorlatorientált képzési programokat tud kidolgozni és meghirdetni.