MVI-javaslatok a mesterképzésről és a reprezentációs adóról

Szerző: Wagner Zsuzsa

 2014. szeptember 23. 22:37

A szakképzésről szóló törvény mesterképzésre vonatkozó rendelkezéseit jelenleg lehetetlen betartani és életszerűen alkalmazni, ezért a Magyar Vendéglátók Ipartestülete javaslatot tett a törvény módosítására – hangzott el a szervezet sajtótájékoztatóján.

A 2015. szeptember 1-jei hatállyal életbe lépő rendelkezések háttere kidolgozatlan, a tömeges méretű mesterképzésre nem történt meg a teljes körű felkészülés. A kamara csak nemrég alakította ki az egyes szakmák mesterképzésének tematikáját, holott az elkövetkező egy évben legalább ötezer mestervizsgával rendelkező szakembert kellene képeznie ahhoz, hogy a szakmunkástanulókat elegendő gyakorlati hely fogadja.

De a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) nem is gondolja, hogy a szakképzés fejlesztéséhez szükséges tömeges, több ezer fős mesterképzést rendkívül alacsony szinten elindítani – ismertette álláspontjukat Semsei Rudolf, a testület alelnöke. Ezért javasolták a 2011. évi CLXXXVII. törvény olyan értelmű módosítását, hogy a mestervizsga ne legyen feltétele a gyakorlati képzésnek, az oktató a mestervizsga hiánya esetén felsőfokú végzettséggel, illetve a rendszeres továbbképzéseknek köszönhetően naprakész szakmai tudással rendelkezzen.

Az MVI javasolja továbbá, hogy a szakács szakmán belül legyen elkülönítve az éttermi és a közétkeztetési szakács mester munkaterület.

 

Az Ipartestület javasolja a reprezentációt súlyosan terhelő adók csökkentését is.  Mint a szakmai szervezet rámutat, az üzleti reprezentáció ma már nem a vezetők alternatív bérezését jelenti, hanem az üzletmenet, az üzletkötés elválaszthatatlan része, szerepe a marketingben a többi kommunikációs eszközével megegyező, sok szempontból azoknál hatékonyabb. Ráadásul jelentős, teljesen legális forgalomnövelő hatása van a vendéglátásban. Ugyanakkor a törvényi szigorítás ezzel ellentétes hatást generál. 2012 óta nincs adómentesen elszámolható része a reprezentációs költségeknek, illetve az üzleti ajándékoknak. Ezeket a kiadásokat a jelenleg hatályos személyi jövedelemadó törvény „egyes meghatározott juttatás"-ként nevesíti. A reprezentáció áfával növelt értéke után fizetendő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás 51,17 százalék közterhet jelent a juttató számára, így nettó 100 Ft reprezentatív jellegű kiadásra további 92 Ft adót és járulékot kell fizetni.

Az ARTISJUS Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jövő évre vonatkozó díjszabási javaslatával kapcsolatban a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) készített elő anyagot, ezzel az MVI is egyetért, valamint kiegészített a javaslataival. Az anyagban többek között szerepel: a javaslattevők nem tartják elfogadhatónak, hogy a zeneszolgáltatásért  fizetett jogdíj mértéke összefüggésben legyen az esemény alkalmával elfogyasztott ételek és italok árával.