Negyven helyszínről határoz az UNESCO Világörökség Bizottsága

Az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén a katari uralkodó lánytestvére, a műkincspiac egyik legbefolyásosabb személyiségeként számon tartott al-Majassza bin Hamad ász-Száni elnököl.

A negyven javasolt helyszín közül kilenc természeti, kettő vegyes, 28 kulturális. Negyvenedikként palesztin kérésre sürgősséggel tárgyalják Battir falu világörökséggé nyilvánítását. A Jeruzsálemtől délre fekvő település a római korból fennmaradt földművelési rendszere révén ismert.

A természeti helyszínek közül jó eséllyel világörökséggé nyilvánítják az Okavango deltáját Botswanában, a Stevns Klint meredek tengerpartot Dánia Sjaelland szigetén, a Nagy Himalája Nemzeti Parkot Indiában, a Fülöp-szigeteki

Hamiguitan-hegység rezervátumát, valamint a Bialowieski Erdő Nemzeti Parkot Fehéroroszországban és Lengyelországban.

A kulturális helyszínek között szerepel a Qhapaq Nan, vagyis az inka úthálózat, amely a mai Argentína, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru területén húzódik, a Diquís-kultúra települései a híres kőgolyókkal, a Chauvet-barlang Franciaországban, a Ráni ki vav lépcsős kút, más néven A királynő kútja India Gudzsarát államában, a tomiokai selyemgyártás helyszínei Japánban, a Selyemút kirgiz, kínai és kazah szakasza vagy épp a Van Nelle-gyár Hollandiában.

A UNESCO világörökségi listáján jelenleg 981 kulturális és természeti nevezetesség van. Ezek közül 44-et - köztük a szíriai helyszíneket, valamint a betlehemi Születés templomát - veszélyeztetettként tartanak nyilván.

(http://whc.unesco.org/en/news/1130)