Nem csillapodik a munkaerőhiány

A Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedévben 80 ezerre tette a betöltetlen álláshelyek számát, amiből csaknem 60 ezer a versenyszférában volt. A szám azonban csak egy alsó becslés lehet a munkaerőhiányra, hiszen a KSH csak azokról a betöltetlen álláshelyekről tud, amelyekről az 5 főnél többet foglalkoztató munkáltatók információt adtak – írja a Portfolio.hu, amely saját kalkulációja alapján a 280-290 ezres számot tartja reálisnak.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) több mint 200 ezerre teszi azt a létszámot, amely hiányzik a magyar munkaerőpiacról, miközben a munkaképes lakosság létszáma minden évben 40-50 ezer fővel fogyatkozik. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint a szakképzett munkaerő hiánya egyre nagyobb gondot jelent a magyar gazdaság minden ágazata számára, a legnehezebb helyzetben pedig az építőipar, a vendéglátóipar és a turizmus vannak, ahol napi problémát jelent a szaktudással rendelkező munkavállalók felkutatása és megtartása.

A munkaerő-közvetítő ennél is súlyosabbnak látja a helyzetet. Baja Sándor, a Randstad vezére hangsúlyozta, hogy az üres álláshelyek betöltésére képzett dolgozókra lenne szükség, ilyenek azonban egyre kevésbé vannak. Szerinte a jó helyen, megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő számára biztosan lenne 300 ezer plusz hely jelenleg. A szakértő arra alapozza meglátásait, hogy nagyon nagy a "mismatch" Magyarországon, azaz sok elérhető munkaerő van rossz helyen, nem megfelelő képzettséggel.

A vendéglátásban is egyre rosszabb a helyzet

A szolgáltató szektoron belül kiemelkedik az információ-kommunikáció területe, a szolgáltatást támogató tevékenységek (pl. takarítás), a szállítás-raktározás, valamint a turizmus-vendéglátás.

Ez utóbbi szektorban a hivatalos 2600 üres álláshellyel szemben Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke szerint több tízezres lehet a valós hiány.

A probléma részben annak tudható be, hogy a nem túl jól fizető szektorban sokan külföldre mentek munkát vállalni, de ma már az is jellemző, hogy Magyarországon maradnak a vendéglátásban dolgozók, csak más szektorban vállalnak munkát – fejtegeti Flesch Tamás, aki szerint a bérek növelésével lehet a vendéglátóiparban tartani az ott dolgozókat.

"Évekkel ezelőtt ciklikus volt a munkaerőhiány, inkább a nyári időszakot jellemezte, mostanra azonban az év egészében tapasztalható. Először Nyugat-Magyarországon jelent meg, onnan ugyanis könnyű volt Nyugat-Európába vándorolni, ma viszont már Budapesten és az ország egész területén jellemző, ahol ez korábban nem volt gond" – mondja.

A szakértő szerint az egyre növekvő munkaerőhiány ma már minden munkakörre kiterjed. Számos vendéglátóhely, jellemzően az alacsony kategóriákban és vidéken hónapok óta nem tud kinyitni a dolgozók hiánya miatt, de az MSZÉSZ alelnöke tud olyan kisebb szállodáról is, ahol a tulajdonos állt be dolgozni, ő a recepciós, és ő is takarít, ha kell, mert a térségben nem talál munkavállalókat.