Nem hozott meglepő eredményt a tübingeni nyitási projekt

2021. május 26. 14:32

Nyomtatás

A korlátozások részleges feloldása átmenetileg hozzájárult a fertőzésszám emelkedéséhez a németországi Tübingen tavasszal lezajlott mintaprojektjében, kutatók számszerűsítették is a nyitás hatását a járványra.

A Németországban éppen felpörgőben lévő harmadik hullám és az országszerte meghosszabbított lezárások ellenére a Baden-Württemberg tartományban található, 90 ezres lakosú Tübingen március 16-án nagy lépésre szánta el magát, és belevágott egy mintaprojektbe. A „biztonságos nyitás” névre keresztelt, tudományosan végigkísért projekt azt hivatott vizsgálni, hogy lehet-e és milyen mértékben nyitni intenzív tesztelés, kontaktkövetés és a szabályok szigorú betartása mellett, anélkül, hogy érzékelhetően ne emelkedjen a koronavírus-fertőzések száma.

A város területén lehetővé tették a nyitást, és azok a lakosok, akik a belvárosban található kilenc tesztállomás egyikén negatív tesztet produkáltak, kaptak egy napijegyet, amellyel beléphettek az üzletekbe, kiülhettek a vendéglátóhelyek teraszára, elmehettek fodrászhoz, moziba vagy kulturális rendezvényekre. A tesztpontokon óránként ezer teszt elvégzésére volt lehetőség.

A negatív teszteredménnyel 24 órán keresztül lehetett igénybe venni a szolgáltatásokat

Fotó: Facebook/tuebingen.de

A városon kívülről érkezők nagy rohama miatt időközben a mintegy 227 ezer lakost számláló Tübingen járás lakosaira korlátozták a részvétel lehetőségét. A mintaprojektet végül április 24-ével, az országos vészfékrendszer bevezetésekor lezárták, mivel ekkor Tübingen járásban a hétnapi fertőzésgyakoriság – azaz a megelőző hét napon regisztrált új fertőzések százezer lakosra vetített száma – tartósan átlépte a jogszabályban meghatározott 100-as értéket.

Nemrég elkészült a mintaprojekt tudományos kiértékelése. A Mainzi Egyetemen dolgozó Klaus Wälde és kutatócsoportja az aerzteblatt.de orvosi lapban megjelent cikkben azt írják: a projekt indulásakor a városban mért hétnapi fertőzésgyakoriság igen kedvező, 50 alatti (egy másik forrás szerint pontosan 43) volt. Ez az érték húsvétra, tehát két és fél hét alatt egészen 144-ig ugrott fel, amire a város már április 1-jén a vendéglátóhelyek bezárásával reagált.

A kutatók abból indultak ki, hogy az emelkedést nem lehet kizárólag a korlátozások feloldásának betudni, hiszen Baden-Württemberg tartomány, mint ahogy egész Németország, a 3. hullám felívelő ágában volt ebben az időszakban.

A tübingeni városháza

A kutatócsoport ezért összehasonlította a tübingeni számokat egy kontrollcsoportéval, amelyben a tartomány két-két hasonló városa, ill. járása kapott helyet. Az összehasonlítás azt az eredményt adta, hogy a fertőzések száma Tübingenben nagyobb mértékben nőtt, mint a kontrollcsoportban. A különbség, a vírus lappangási idejének megfelelően, mintegy egyhetes késéssel jelentkezett, és húsvét hétvégéjén érte el a maximumát. Április elején a hétnapi fertőzésgyakoriság 46-tal volt magasabb Tübingenben, mint a kontrollcsoportban.

Mivel az emelkedés részben a tesztelési aktivitás növelésével volt magyarázható, ennek matematikai kiküszöbölése után 33-ra esett vissza az érték. A kutatók szerint ez a szám tekinthető annak az értéknek, amellyel a részleges nyitás súlyosbította a járványt.

A különbség húsvét után hirtelen ismét csökkent, de a kutatók szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez csak a tübingeni vendéglátóhelyek teljes bezárásával volt összefüggésben.

Meg kell említeni, hogy míg a járásban 181,5 volt a hétnapi fertőzésgyakoriság a projekt lezárásakor, a városban csak 91,8. Tübingen főpolgármestere, Boris Palmer erről egyenesen úgy nyilatkozott a Stuttgarter Zeitungnak, hogy szerinte a város nyitási koncepciója önmagában nem okozott több fertőzést. Mint mondta, a járás fertőzésszámának emelkedése a tartomány egy másik városában, Rottenburg am Neckarban, főleg gyereknapközikben és iskolákban regisztrált magas esetszámokkal volt összefüggésben, annak semmi köze nem volt a projekthez.

Németország mintaprojekt Tübingen