Nem kell új szálloda a Balatonra?

Mindezek után felvetik a kérdést: indokolt-e Balatonon új, magas színvonalú szállodákat építeni, vagy elég lenne a meglévők kapacitását bővíteni, szolgáltatásaikat újabb turisztikai termékekkel fejleszteni, gazdagítani.

Semmi nem indokolja új balatoni szállodák építését, mert bár az üdülési szezon első kétharmadában jelentősen nőtt a Balatont választó hazai és kis részben a külföldi turisták száma is, a kereskedelmi szálláshelyek forgalma az előző év hasonló időszakához képest visszaesést mutat – írja a cikk.

Az első félév adatai szerint az üdülőrégióba 5,4 százalékkal kevesebb vendég érkezett, mint tavaly ilyenkor, a vendégéjszakák száma 15 ezerrel lett kevesebb. Az orosz–ukrán beutazó turizmus visszaesése miatt a szállodák összes bevétele négy százalékkal, 17, 7 milliárd forinttal lett kevesebb – tudta meg a Napi Gazdaság a Magyarországi Szállodák és Éttermek Szövetségének titkárától. – Tudatos szállodafejlesztési stratégiára van szükség nemcsak a fővárosban, hanem a Balatonon is. Kizárólag ez garantálhatja az üdülőrégió vendégvonzó képességének erősítését, a külföldi versenytársakkal folyó verseny sikerét – állítja Kovács István. – A legjelentősebb turisztikai piacnak számító Németországból a Balatonra érkezők száma 2000 óta 40 százalékkal csökkent, a cseh, lengyel és szlovák vendégek számának növekedése pedig egyelőre még nem jelentős, a nyaralók 70 százaléka a magyarok köréből kerül ki – jegyezte meg.

Fotó: Napi Gazdaság/Katona Vanda

Hoffman Henrik, a Hotel Residence Siófok igazgatója, a Balatoni Regionális Turisztikai Szövetség elnöke úgy látja: elsősorban a meglévő szállodák kapacitását kellene fejleszteni, új termékekkel gazdagítani a kínálatot, egyebek között „aktív turisztikai formákkal", például gasztro- és horgászturisztikai szolgáltatásokkal. – A balatoni szállodák kihasználtsága alig haladja meg az 50 százalékot, ami elsősorban az orosz–ukrán konfliktusnak tulajdonítható. A régió vendégforgalmának jelentős hányadát korábban a két nagy gyógyturisztikai centrum, a jól fizető orosz és ukrán turisták által legkedveltebb Hévíz és Zalakaros adta, ám miután ezekre a helyekre már jóval kevesebb vendég érkezik, júliusban és augusztusban a közvetlen tóparti szállodáknak kellett átvenniük a „húzó" szerepet. (Hévízre a tavaly júniusinál 21,6 százalékkal kevesebb vendég érkezett, Zalakaros vendégvesztesége az első nyári hónapban 1, 2 százalék volt, eközben Siófok vendégforgalma júniusban 1,1 százalékkal emelkedett.) Hoffman Henrik szerint új, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szállodákra a Dél-nyugat Balatonnak volna szüksége, Földvár és Balatonmária között ugyanis nincs négycsillagos hotel.

– Füreden most épül egy új, de úgy gondolom, továbbiakra nincs szüksége a Balatonnak. A meglévőknek volna szüksége olyan állami támogatásra, ami garantálná a jelenlegi színvonal megőrzését, és persze a fejlesztést is – mutatott rá Wossala György. A négycsillagos balatonalmádi Ramada Hotel & Resort Lake Balaton  igazgatója szerint nem bölcs dolog a jelenlegi piaci körülmények között szállodaépítésre vállalkozni, minőségfejlesztéshez kellene forrást biztosítani.

Katasztrofális állapotúnak nevezte az ötvenes és hatvanas években épült balatonlellei szállodák állapotát Zatykó András, a háromcsillagos Lidó hotel igazgatója. – Ezeknek és a Balaton többi településén is még megtalálható sokemeletes betonmonstrumoknak nincs gazdájuk, gyakran azt se tudni, ki a tulajdonos. Az üzemeltetést vállaló bérlőnek nem érdeke a minőségi fejlesztés, és úgy tűnik, ez így is marad. Vannak ugyan próbálkozások, Balatonlelle egyik lepusztult szállodáját most apartmanházzá alakítja át egy vállalkozó. Lehet, hogy ez a magoldás, az apartmanok iránt ugyanis tartós érdeklődés tapasztalható.

– Mennyiségi és minőségi fejlesztés is indokolt. Uniós támogatás nem vehető igénybe szállodaépítéshez, de visszatérítendő támogatást kaphatnak a vállalkozók – mondta lapunknak Bóka István füredi polgármester, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. – Ami pedig a kereskedelmi szálláshelyek, hotelek, kempingek vendég- vagy vendégéjszaka-számának alakulását illeti, nem gondolom, hogy kizárólag ezekből kell következtetéseket levonni az üdülési szezon egészéről.

A nemzetközi turistaérkezések száma 2014-ben 13,7 százalékkal haladta meg az előző évit. A világregisztrációs rangsorban Magyarország a 24., ami két hellyel kedvezőbb a 2013. évinél. A legnagyobb turisztikai bevételt elért országok között hazánk a tavalyi 5,9 milliárd dollár bevétellel a rangsor 43. helyén áll.