Népszavazás előtt – mi lesz a bulinegyed sorsa?

Forrás: turizmus.com

 2018. február 16. 13:35

Mi a valós helyzet a Belső-Erzsébetvárosban, és milyen hatással lehet rá a vasárnapi cenzus?A Turisztikai Tanácsadók Szövetségének(TUTSZ) meghívottjai, szakértők és érintettek az ezzel összefüggő kérdéseket tekintették át budapesti találkozójukon.

Az eszmecserén jelen voltak helyben lakók, vendéglátóhelyeket (éttermeket, szálláshelyeket) üzemeltető vállalkozók, megjelent az erzsébetvárosi képviselői testület, a BKIK és egy alulról szerveződött civil kezdeményezés (NightMayorBud) egy-egy képviselője, valamint több olyan szakember, aki várostervezéssel foglalkozik, illetve a TUTSZ tagja. Meghívást kapott, de nem jött el a VII. kerület alpolgármestere.

A háromórás rendezvényen kirajzolódott: nem várható azonnali megoldás a népszavazástól, végződjön akárhogy is, a probléma annál sokkal összetettebb. Minden résztvevő nagyra tartotta a turizmus felfutását, és egyetértettek abban, hogy az éjféli csendrendelet bevezetése összességében inkább károkat, mint előnyöket hozna magával. Az ún. buliturizmus negatív megjelenési formáiért – a zajongás, az utcai szemetelés, a közterületek nyilvános illemhelyként való használata stb. – egységesen nem lehet a vendéglátóhelyeket felelőssé tenni. Az éttermek, kocsmák, bárok 80-85%-a betart minden előírást, nem szolgál ki ittas vendéget, betartja a zajszintre vonatkozó előírásokat, nem engedi meg a mértéktelen italozást és a dajdajozást, takarítja a hozzá tartozó járdaszakaszt, de akár jóval többet is stb.

A vendéglátóhelyek többsége betartja az előírásokat

Fotó: pixabay.com

Sok ugyanakkor a hiányosság hatósági oldalról. Bár az önkormányzat e kérdéssel foglalkozó október eleji nyilvános ülése óta történtek előrelépések például az utcák takarítása terén, és az önkormányzat 50%-kal támogatja az utcai nyílászárók cseréjét, még mindig nem zárult le a nagyobb kukák kihelyezésére és a köz-WC-k felállítására kiírt közbeszerzési pályázat. Változatlanul elégtelen a közterület-felügyelői és a rendőri jelenlét, az alulfizetettség miatt bizonyos feladatok ellátására nem lehet embert találni. Így például ellenőrizetlen annak a trafikokra, éjjel-nappal működő élelmiszerboltokra vonatkozó rendeletnek a betartása, hogy éjszaka tilos alkoholt árusítani, nem következetes a kereskedelmi egységekre vonatkozó, 2013-ban bevezetett felügyeleti díj behajtása és a szankcionálás sem. Az elmaradt tetemes bevétel, illetve az idegenforgalmi adó és az áfa-bevételek célzott felhasználása pedig sok költség fedezését tenné lehetővé. (Ideértve a befelé néző ablakok cseréjének és a lakások légkondicionálásának támogatását is.)

Mindennek hátterében az áll, hogy a folyamat spontán, sok év alatt fejlődött a mai szintre, a tavaly nyári (részben politikai motiváltságú) tüntetések meglepetésként érték a hatóságokat. Nincs ugyanis olyan átfogó turisztikai koncepció, amely Budapestet az őt megillető szintre helyezné, és ehhez hangolnák a szabályozást. El kellene dönteni, milyen turistát lát a város és az ország szívesen, ehhez kellene igazítani minden további teendőt – hangsúlyozták a részvevők. Nyugat-európai és távolabbi országokból származó példák is elhangzottak, ahol sikerrel törekednek az önkormányzati és a privát szféra szempontjainak összehangolására, és ahol jól működik a turisztikai rendőrség.

El kellene dönteni, milyen turistát lát a város és az ország szívesen

Fotó: pixabay.com

Szintén rendkívül fontos lenne a megfelelő kommunikáció. Olyan, kézbe adható tájékoztató anyagok elkészítése, amelyek az ideérkező turistákat informálnák az elvárt, kulturált viselkedés mibenlétéről, a házakon belül és a közterületeken elhelyezett táblák, feliratok ugyanerről, illetve a városrész történelmi, turisztikai értékeiről. Összehangolt PR- és marketingtevékenységgel, néhány fő szempont kidolgozásával és érvényre juttatásával, megfelelő jogi környezet kialakításával, minden érdekelt fél bevonásával jelentős előrelépést lehetne elérni. A folyamat menedzselhető, érzékelhető eredmények elérése – ahogy más országokban is – évek alatt várható, a nyitva tartás szabályozása azonban önmagában nem megfelelő eszköz – hangzott el.

Erzsébetvárosban 53 ezren, Belső-Erzsébetvárosban mintegy 11 ezren élnek, egy részük önkormányzati tulajdonban lévő lakásban. Az 1 km²-en fekvő bulinegyedben (a Rumbach, Dob, Kazinczy és Király utcák közötti területen) 475 vendéglátóhely működik.

A Kraft Péter és Karsai Árpád, a TUTSZ két alelnöke által szervezett találkozónak a Kraft&Associates Kft. irodája adott helyet. Sor került két új tag felvételére is: a szövetség tagja lett Probáld Ákos, a KSH nyugalmazott főosztályvezetője és Bódis Gábor, a Hungary Next alapítója.

Kapcsolódó cikkek

Keresik Budapest dalát

2018. január 30.