Nyereségesen, mégis fehéren

Az éttermeket és rendezvényhelyszíneket üzemeltető, komplex szállodai F&B és rendezvényszolgáltatást nyújtó Eventrend Holding vezetője huszonöt év tapasztalatával felvértezve vázolta fel néhány pontban a mai magyar vendéglátás gondjaira gyógyírt jelentő javaslatait.

A szakember megjegyezte, hogy mondandója, előzetes egyeztetés nélkül is összecseng Könnyid László elnöki beszámolójának vendéglátásra vonatkozó megállapításaival.

Nagy Gábor is üdvözölte a vendéglátó szolgáltatás áfakulcsának idei, s 2018-ra várható további csökkentését - hiszen ez lehetőséget teremt a vállalkozások nyereséges üzemeltetésére, valamint a munkavállalók jövedelmi helyzetének javítására -, ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte az új áfa-szabályozás egyszerűsítését, életszerűvé alakítását.

Nagy Gábor

Fotó: turizmus.com

Javasolta az idejét múlt és felesleges trükközéseket generáló reprezentációs adó megszüntetését, vagy, legalább a korábbi rendszer visszaállítását, amikor a vállalkozások éves bevételük bizonyos százalékát költségként fordíthatták catering vagy rendezvény szolgáltatások igénybevételére.

A kereskedelmi vendéglátás belföldi forgalmának élénkítésére javasolta a SZÉP-kártya költés értékhatárának felemelését.

Nagy Gábor elengedhetetlennek nevezte a vendégek edukációját, utalva arra, hogy ne sajnálják a szervízdíjat, s ne keverjék össze azt egy „kötelező borravaló” fogalmával, inkább örüljenek, hogy a szolgáltatás teljes összege számlájukon szerepel.

Az Eventrend Holding alapítója prezentációjának második felében a vendéglátás munkaerőgondjainak enyhítésére tett javaslatokat. Elsőként elengedhetetlennek nevezte a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztrációs terhek csökkentését, ami, a vállalkozások számára költségcsökkentést is eredményezne.

Nagy Gábor fontosnak nevezte, hogy csökkenjen a vendéglátó ágazat olyan munkaerő-igénye, amelyik nem tényleges feladatokból, hanem szabályozási anomáliából ered.  Példaként említette, hogy a vendéglátóhelyek többsége napi 10-12 órát tart nyitva, egybefüggően, ezért a dolgozók optimális jelenléte 14-16 óra lenne. A munkatársak is szívesebben dolgoznak hosszabb műszakokban, mert akkor több a szabadnapjuk. Erre azonban a szabályozás ma nem ad lehetőséget, 12 óránál hosszabb munkavégzésre a munkavállaló túlóra címén sem alkalmazható, ezért, a hely méretétől függően két-három fővel többet kell alkalmazni, mint, amennyi szükséges lenne.De, hasonló gondokat vet fel, hogy, ellentétben a mezőgazdasággal, a vendéglátásban nincs mód hivatalosan idénymunkára.

A szakember javasolta a szervízdíj jogosultsági körének kiterjesztését, mert, ma még a vendéglátóhelyek munkatársai sem mindig értik meg, hogy a szervízdíj nem csak a felszolgálást, hanem az ételkészítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységre kell, hogy vonatkozzon.

Végül, de nem utolsó sorban elengedhetetlennek nevezte a szakmai képzés reformját, ami jelenti egyrészt az oktatásban a gyakorlati idő jelentős emelését, másrészt a tananyag igazítását a mai kor követelményeihez, ha komolyan akarjuk, hogy Magyarországot a nemzetközi gasztronómia élvonalában jegyezzék.