Országmárka 2.0: Budapest sikerre van ítélve

Bienerth Gusztáv (Roland Berger Tanácsadó Zrt./Budapest Barátai Együttműködés), az első panel vezetője kifejtette, hogy egy közelmúltban készült tanulmány megállapításai alapján Budapest, 45 város között, egyelőre lelkes amatőr az európai versenyben, s „csupán a 2. ligában focizik".

A magyar főváros turisztikai teljesítménye ugyan javult az elmúlt öt évben, de a felmérés szerint így is jócskán elmarad a top 11 nagyvárostól. A lista első néhány helyén Isztambul, Amszterdam, Párizs, London, Bécs és Barcelona szerepel. Budapest a második vonalba sorolt városok között is csak a 7. helyen áll, Brüsszel, Koppenhága, Zürich, Lisszabon, Stockholm és Oslo mögött – sorolta Bienert Gusztáv. (Nagyításhoz kattintson a képre!)

A szakember emlékeztetett rá, hogy számos olyan megaesemény lesz a következő években, amely a világ figyelmét Budapest felé irányíthatja. Budapest a jelenlegi kapacitással, a mostaninál lényegesen nagyobb turisztikai keresletet is ki tud elégíteni, de ha sikeres lesz a magyar pályázat, akkor 2024-ben, a budapesti olimpiai évében, 42 ezer szállodai szobára lesz szükség – mondta. Hozzátette: sok potenciál rejlik a Budapest által nyújtott ár-érték arányban és a konferenciaturizmusban.

Bienerth Gusztáv a kritikai helyzetelemzés mellett leszögezte, hogy Budapest sikerre van ítélve, mert adottságai az „első ligára" predesztinálják a várost.

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója arról beszélt, hogy sem a magyarok, sem a külföldiek fejében nincs ott Budapest természeti-kulturális örökségének üzenete. Úgy vélte, csak együtt, összefogással lehet kitalálni azt az erős üzenetet, hogy miért is jöjjenek a külföldiek Budapestre. Nagyon komoly összefogást igényel például a 2017-es budapesti vizes világbajnokság, amelyet nemcsak szállodai kapacitással kell bírni, hanem a közlekedési és szórakozási lehetőségeket is fel kell mérni, olyan sok ember jön erre az eseményre. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a vizes vb-nek egy vizes fesztiválnak is kell lennie egyúttal – szögezte le.

Káel Csaba kiemelte a budapesti művészeti fesztiválok, elsősorban a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál fontos szerepét. Szólt arról is, hogy a Müpa 2005-ben indult sikertörténetéhez hozzájárultak a piacról jött fiatal szakemberek, valamint a nemzetközi koncert- és fesztiválszövetségekhez való csatlakozás is.

Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója Barcelona és London elmúlt két-három évtizedben történt, rendkívül látványos előrelépését hozta fel követendő példaként. Hozzáfűzte: Barcelonának kifejezetten nagy lökést adott a nyári olimpiai játékok megrendezése. Távolabbi példákat hozva, Dubajt és Szingapúrt hozta fel, miszerint nem csak tradíciókra lehet gyors fejlődést építeni, hanem meg lehet jelenni a világban vadonatúj branddel is.

A budapesti légi közlekedés a szakember szerint jó irányba fejlődik, a repülőtér éves forgalma az elmúlt négy évben 8 millió főről 10 millióra nőtt. A diszkont-légitársaságok jól teljesítenek, hiszen, amint az a szakmában tudott, a Budapest Airport forgalmát 50 százalékban ők adják. Ezen belül a Wizz Air utaslétszáma a jelenlegi 3 millióról 2020-ra elérheti az 5 milliót. A légitársaságok gyakorlatilag korlátlan keresletnövekedést ki tudnak szolgálni, a korlát az infrastruktúrában lehet, leginkább abban, hogy rendkívül nehéz bejutni a városba. De ennek a megoldása már állami, illetve önkormányzati feladat – hangsúlyozta Váradi József.

Hegedűs Attila, a BDO Magyarország tanácsadó cég képviseletében azt emelte ki, hogy a következő hét-tíz év – hacsak nem következik be valamilyen súlyos nemzetközi konfliktus – a folyamatos növekedés jegyében zajlik majd a világban, s ezt kell Budapesten is kihasználni. Hozzátette: az egész ország profitál majd abból, ha sikeres lesz egy Budapest márka megalkotása, s a remélt ütemben növekszik a fővárosba látogatók száma.

Weyer Balázs, a 2015-ös budapesti világzenei expo, a WOMEX egyik szervezője szerint a kulturális termékek a legalkalmasabbak arra, hogy alakítsák egy városról kialakított képünket, mégpedig azért, mert érzelmi kötődést okoznak. Budapestnek ebből a szempontból rengeteg kiaknázatlan lehetősége van, zenei, irodalmi és filmes tekintetben egyaránt – mondta. Hozzátette: meg kell tanulnunk a kívülálló szemével nézni a várost, s mindjárt eltörpülnek azok a hibák – például néhány rossz állapotban lévő épület látványa –, amelyek minket, itt lakókat idegesítenek, viszont felerősödnek azok a kulturális értékek, amelyeket máshol nem talál meg az utazó.

Város és brand

Az Országmárka 2.0 konferencia harmadik paneljében (a második és a negyedik panelben elhangzottakra később térünk vissza – a Szerk.) elhangzott, hogy ki kell dolgozni Budapest márkastratégiáját, a magyar fővárost a különböző célcsoportok számára jól kommunikálható branddé kell tenni, arra is ügyelve közben, hogy maguk a városlakók is jól érezzék magukat.

Zsidai Zoltán Roy, a panel vezetője a beszélgetés bevezetőjében hangsúlyozta: fel kell mérni, kik és miért látogatnak a magyar fővárosba, és hogy milyen irányba érdemes fejleszteni Budapestet. Az a város sikeres, amelyik határozott márkastratégiával rendelkezik, ahogy ez elmondható Londonról, Amszterdamról, Prágáról, vagy Bécsről – mutatott rá a szakember, aki szerint Budapest olyan témákra építhetné az arculatát, mint a természeti és épített környezet, a szórakozás és gasztronómia, a művészetek, valamint a gyógyfürdők.

Az nem lesz elég a tartós sikerhez, ha az ide érkező turisták „nahát, nem is tudtuk, hogy ez a város ilyen remek hely” érzéssel térnek haza, s ezt megosztják ismerőseikkel, barátaikkal. Ennél tudatosabb építkezésre lesz szükség – zárta bevezetőjét Zsiday Roy.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes elmondta: a turizmusfejlesztés, s azon belül az arculatépítés kiemelt terület a Fővárosi Önkormányzat számára is. Nem véletlenül alakult meg a főváros városarculattal foglalkozó cége sem. Akkor vagyunk azonban hitelesek a brandépítésben, ha a kialakított képben a budapestiek is hisznek – erősítette meg a vitaindítóban elhangzottakat a várospolitikus, aki szerint azok a városok az igazán vonzóak a turisták számára, amelyeket saját lakói is szeretnek. Biztosítani kell az alapokat ahhoz, hogy akár egy turista, akár egy városlakó jól érezze itt magát: ehhez hozzátartoznak a közlekedési beruházások vagy a taxik szigorúbb felügyelete is – hívta fel a figyelmet.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője arra emlékeztetett, hogy Mátyás reneszánsz udvarát vagy a millenniumi Budapestet sem tudta volna akárki megcsinálni, kellett hozzá egy nagy formátumú uralkodó vagy a Közmunkák Tanácsának szervező ereje, valamint az, hogy segítségül hívták az adott kor nemzetközi szakértőit.

Meglepő, de megszívlelendő észrevételként felhívta a figyelmet a fordított agyelszívás fontosságára. Példaként hozta fel annak az izraeli sturt-up cégnek az esetét, amelyik azért költözött Budapestre, mert Európa határvidékén fekszik, mégis biztonságos területen, s a versenytársainál kedvezőbb áron kínál kiváló munka- és életkörülményeket.

Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője hangsúlyozta: hosszú távon nem szabad arra építeni, hogy Budapest olcsó célpont egy nyugati turista számára, a minőségi igényű turistákat is ide kell vonzani. Fontos a brandépítés, de a kommunikáció nem szakadhat el a valóságtól, figyelmeztetett. A mai utazók ugyanis az interneten pillanatok alatt utána tudnak nézni, hogy egy-egy helyről milyen visszajelzéseket hagytak a korábbi látogatók – tette hozzá.

Geszti Péter kommunikációs szakember szerint a magyar fővárosnak rengeteg erénye és hiányossága is van. Ha a pesszimista szemüveget rakjuk fel, akkor négy-öt kerületen kívül nem látunk semmi eladhatót Budapesten – vetette fel. Ha az optimista szemüvegen át nézzük a várost, akkor rengeteg olyan, izgalmas látnivalót tudunk felmutatni, amit máshol nem találna meg az utazó – tette hozzá. Akárhogyan is van, Budapest az első számú, nemzetközi viszonylatban is jól „eladható” terméke Magyarországnak, ezért is fontos, hogy a civilek és a politika konszenzusra jusson, miről szól ma Budapest, mi lehet az a brand, amiért komoly pénzt lehet kérni az idelátogatóktól.