A disznóvágással egybekötött, február 10-i Hagyományőrző farsang fontos eseménye a Szabolcs-Szatmár megyei falunak. Az immáron ötödik alkalommal megszervezett rendezvényen a helyi ifjúsági közösségek is aktívan részt vesznek, megörökölve és átvéve a nagyszülőktől kapott hagyományokat, népszokásokat. Az eseményre minden évben sok turista érkezik a környékbeli és a határon túli településekről is. A szilvapálinka és a szilvalekvár hazájában télen csak a kora reggeli disznósivítások verik fel a csendet.

A tradíciók tisztelete és ápolása rendkívül erős az itt élő idősek körében. Példa erre Ujváry Zoltán professzor gyűjtése, amely egyebek között az egyik helyi szokásnak, a Szamosháti fonónak állít emléket. Ez ma is él: az itteni nyugdíjasklub minden évben megeleveníti az '50-60-as évek fonójeleneteit, a saját maguk készített medve, gólya és kecske jelmezeikben.

A farsangi jelmezes felvonulással a még régebbi korokat idézik meg. Ilyenkor több száz maskarás járja az utcákat és be-betér valamelyik portára, ahol kisebb produkciókba, néptánc-előadásokba és táncoktatásba csöppenhet a látogató. A felvonulás végeztével a közösségi házban folytatódik a farsangi bál.

A rendezvény kora reggel hagyományos falusi disznóvágással kezdődik, amelyen a településen lévő vendégek is részt vehetnek és a farsang ideje alatt az ízletes disznótoros ételekből kóstolhatnak.

A 600 lakosú településen élők főleg mezőgazdasággal foglalkoznak. A pálinkafőzés hagyománya az 1700-as évekre nyúlik vissza. A mostani korszerű üzemet, a Panyolai Szilvórium Zrt-t. 2002-ben alapították, mára szinte valamennyi rangos étterem itallapján megtalálhatók az itteni pálinkák, és természetesen az üzletekben is.

Jelmezes felvonuló

A faluban egyre több vendégház kínál szálláslehetőséget azoknak, akik nemcsak egy napra érkeznek.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!