Pontosabb a turizmus konjunktúra indexe, mint az időjárás-előrejelzés

Míg a KSH egyfajta visszapillantó tükörként, másfél hónapos késéssel számol be az ágazat teljesítményéről, a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) előretekintve mutatja meg a trendeket, a piaci szereplők következő három hónapra vonatkozó várakozásait – mondta el Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke a szakmai szövetségek vezetőinek részvételével megtartott eseményen. Mint elárulta, személyes víziója volt, hogy a Covid után újrainduló turizmus talpra állását a más iparágakban már alkalmazott bizalmi mérőszámmal is nyomon kövessék.

Segítség a szakmai döntéshozatalhoz

A VIMOSZ a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvánnyal és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-vel közösen egy évvel ezelőtt, tavaly májusban  indította el a TKI-t, amely havi gyakorisággal méri és publikálja a turizmusban a konjunktúra várható alakulását.

A GKI-ban egy olyan partnerre találtak, amely más iparágak számára is készít hasonló konjunktúra indexeket, így össze tudják hasonlítani a turisztikai trendeket más ágazatokéval, ez szintén segíti a szakmai döntéshozatalt, ami a TKI elsődleges célja.

A VIMOSZ elnöke szerint három év, amíg egy ilyen mutató meg tud gyökeresedni, be tud épülni a makroökonómia elemzési rendszerébe, de mostanra a TKI már bizonyított: amit korábban előrejelzett, az utóbb beigazolódott. „Három hónapos előrejelzésben pontosabban dolgozunk, mint a meteorológia szolgálat" – fogalmazott Gál Pál Zoltán.A TKI visszaigazolja a szakmai szövetségek lobbiérveit is, hogy a turizmust érdemes megvédeni, a munkahelyeket megtartani, mert nagyon jól reagál a piaci lehetőségekre. Az indexből kiderül, hogy a turizmusban jelenleg relatív kisebb problémák vannak, mint az egyéb ágazatokban, ezáltal a makrogazdasághoz többel tud hozzájárulni, amire a Covid idején nyújtott állami segítség nélkül lehet, hogy nem lenne képes – hangsúlyozta az elnök.

Gál Pál Zoltán VIMOSZ-elnök beszél a TKI jelentőségéről

Fotó: turizmus.com

Gál Pál Zoltán arra biztatta a piaci szereplőket, olvassák el a teljes TKI-elemzést, amiből a saját vállalkozásukra vonatkozón is kaphatnak hasznos információkat. Az anyagot az alapítványi finanszírozásnak köszönhetően mindenkinek ingyenesen a rendelkezésére tudják bocsájtani.

Ágazati összehasonlításban jól teljesít a turizmus

Előadásában a TKI eddigi mozgását elemezte, ágazati összehasonlítást végzett és az európai turisztikai konjuntúrára is kitekintett Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója.

A TKI fókuszában a tágabb értelemben vett turisztikai ágazat (szálláshely-szolgáltatók, vendéglátók, egyéb szereplők) várakozásai állnak. A cél, hogy havi gyakorisággal mérjék a konjunktúra várható alakulását, valós képet mutatva az ágazat piaci szereplőinek várakozásairól. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett kompozit mutatóban az 5 különböző alindex (foglalkoztatás múlt és jövő, teljesítmény múlt és jövő, működési költségek jövő) egyforma súllyal szerepel, az egyes alágazatok adatait a foglalkoztatottak létszáma és a nemzetgazdasági súlyuk alapján veszik figyelembe – fejtette ki.

Elemzésük szerint a TKI mozgásában az elmúlt 13 hónapban 3 szakasz figyelhető meg. A 2022 májusától 2022 decemberéig romló konjunktúra az új energiaár-szabályozásnak és az ennek nyomán elszálló költségek hatásának tudható be. 2023 januárjától konszolidáció kezdődött, ami tavasszal megtorpant, az index azóta májusig stagnálást mutat.Az alágazatokat vizsgálva kiderül, hogy míg a szálláshely-szolgáltatás és egyéb turisztikai szektorok a vizsgált időszakban nagyjából együtt mozogtak, a vendéglátás külön utat járt be, kezdeti bezuhanás után az elmúlt három hónapban konszolidálódott.

A turizmus alágazatainak konjunktúra indexe 2022. május – 2023. május között

Forrás: GKI

A létszám-kategóriánkénti elemzés szerint a kisebb létszámú, maximum 5 főt foglalkoztató vállalkozások nehezebb helyzetben vannak, a nagyobb, 15 főnél nagyobb vállalkozások pedig az index felett teljesítenek. Mindebből jól látszik, hogy a szakmai szervezetek az információk, a friss tudás és a bevált know how-k megosztásának szempontjából is fontosak, segíthetik a kisebb piaci szereplők túlélését, alkalmazkodását.

A működési költségek megítélése a következő 3 hónapra nagyon alacsony szinten van, ehhez kapcsolódóan a december óta jelentősen javuló eredményesség az elmúlt 3 hónapban némiképp lefelé fordult.

Más nemzetgazdasági ágazatokkal összehasonlítva a turizmus jól teljesít – hangsúlyozta a GKI igazgatója is. A TKI télen ugyan jobban beesett, de az elmúlt három hónapban mind a bizalmi indexet, mind a foglalkoztatási várakozások tekintetében optimistábbak a turisztikai cégek más területen működő hazai szolgáltatóknál, köztük az ipari, építőipari vállalkozásoknál. A turizmus február óta a szolgáltatási index felett teljesít, ebben az állami támogatásoknak is óriási szerepe van – hangzott el.

A nemzetgazdasági ágazatok bizalmi indexének összehasonlítása

Fotó: GKI

Az árak és a működési költségek közötti szakadék február óta ugyan csökkent, de a kettő közötti különbség az ágazat árérvényesítő képességének korlátozottságát mutatja, a szektorban működő vállalkozások tehát kevéssé tudják érvényesíteni áraikban a költségek növekedését. A következő hónapokban ugyanakkor a cégek kétharmada nem tervez áremelést.

Udvardi Attila előadásában az európai konjunktúra alakulására is kitekintett. Az UNWTO (Turisztikai Világszervezet) adatai szerint a nemzetközi turisztikai forgalom 2023 első negyedévében még 10 százalékkal maradt el a 2019-es bázistól, a turisztikai szektor várakozásai ennek ellenére optimisták, közel 70 százalékuk javulásban bízik.

Az UNWTO felmérése szerint az európai vállalatok a növekedést fékező faktorok között a gazdasági feltételeket (70%) és a magasabb utazási és szállásköltségeket (62%) sorolták az első helyekre, kisebb súllyal említették az utazási korlátozásokat (31%), az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanságot (25%), a lakossági bizalom alacsony szintjét (23%), a reptéri járattörléseket, késéseket (21%), valamint a munkaerőhiányt (18%). Míg a jelenleg –2 ponton álló hazai indexben az inflációs helyzet és a negatív kommunikációs környezet is szerepet játszik – tette hozzá az igazgató.

A TKI decemberi mélypontja jól tükrözte, hogy a gázválság drasztikusan és váratlanul érte az ágazatot – egészítette ki a fentieket Gál Pál Zoltán. Jól látszik az is, hogy a szakmai szervezetek lobbitevékenysége és ennek nyomán a Magyar Turisztika Ügynökség közreműködésével a turisztikai hozzájárulás felfüggesztése sokat javított a vállalatok helyzetén és márciusra pozitívba fordította várakozásaikat.

Van tere a turizmus további növekedésének

Az infláció a turizmusban is probléma, azonban a belföldi kereslet szempontjából reményt keltőek a friss inflációs adatok, év végére 10 százalék alatt lehet a pénzromlás mértéke – ismertette az TKI mögötti makrogazdasági számokat elemezve Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai menedzsere, aki a működési költségeket, árakat, keresletet vette górcső alá. Az egyes költségtényezőket vizsgálva megállapította, hogy – bár az energiaár-drágulás átlagos mértékét nem lehet megítélni – legnagyobb arányban, 27-53 százalékkal az élelmiszeralapanyag-árak emelkedtek. A munkabérek ezzel szemben mindössze 16 százalékkal nőttek, ár-bér spirálról így véleménye szerint nem lehet beszélni.

A Mirror adatait nézve kiderül, hogy az európai versenytársakkal összehasonlítva Magyarország nem a legolcsóbb, de nem is a legdrágább desztináció, aminek fontos üzenete, hogy van tere a turizmus további növekedésének.

Hotelszobák árai angol fontban

Forrás: Mirror

Mint a szakember rámutatott, a 2019. áprilisi és a 2023. áprilisi adatok összehasonlítása szerint a belföldi turizmus jobban közelíti a 2019-es szintet, mint a külföldi, de jelenleg a belföldi szálláshelyeken a külföldiek kereslete nő, a belföldieké pedig csökken.

Cáfolják az adatok azt a feltételezést, hogy a magyaroknak ne lenne pénzük utazni. A lakosságnak van utazásra fordítható jövedelme, azonban a hazai kereslet egy része most inkább a külföldet választja – derül ki a KSH adatai alapján készített import és export értékindex összehasonlításából. Mint azt Gál Pál Zoltán VIMOSZ-elnök hozzáfűzte, a külföld felé irányuló érdeklődés élénkülésében a tavalyinál kedvezőbb, jelenleg 370 forintos euróárfolyam éppúgy szerepet játszik, mint az „éljünk a mának!" szemlélet erősödése, a tartós fogyasztási cikkek és a megtakarítás helyett az azonnal fogyasztható utazási élmények előtérbe helyezése, ami egyértelműen a pandémia hatása.

2019 első negyedévében 723 millió, 2023 azonos időszakában 634 millió forintot tett ki az export-import egyenleg, ami szintén azt mutatja, hogy a nemzetközi turizmus fontos exportágazat, amiben van még kiaknázatlan potenciál – világított rá Regős Gábor.