Részletesebb információk a reklámadóról utazási irodáknak

A szakértő tapasztalata szerint az utazási irodáknak gyakran jelent nehézséget a törvény rendelkezéseinek értelmezése, illetve annak eldöntése, hogy őket terheli-e adókötelezettség. A MUISZ-vacsorán elhangzott előadás lényegesebb pontjainak ismertetésével megpróbálunk hozzájárulni a köd eloszlatásához.

Senki nem bújhat ki alóla

A 2014. augusztus közepén hatályba lépett reklámadó-törvény rendelkezéseivel kapcsolatban gyakorlatilag minden vállalkozásnak vannak teendői. Ezért az első tanács, hogy a reklámköltségre az egyszerű kezelhetőség érdekében nyissunk új főkönyvi számlát.

A reklámadóval kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek azokat a cégeket is terhelik, amelyeknek az értékhatár túllépése hiányában nem kell adót fizetniük – hívta fel a figyelmet a szakértő, aki azt is hangsúlyozta, hogy a rendelkezéseket komolyan kell venni, mert egy esetleges adminisztrációs mulasztás is jelentős, a reklám értékével vetekedő nagyságú büntetést vonhat maga után.

Reklámadó-kötelezettség kétféleképpen keletkezhet: a reklám közzétevőjénél, valamint a reklám megrendelőjénél.

Így adózik a reklám közzétevője

A reklám közzétevője az, aki a reklám megjelenését lehetővé teszi: például a médiaszolgáltató, az internetes oldal tulajdonosa, üzemeltetője, az újság kiadója, az ingatlan, gépjármű (amelyen a reklámot elhelyezik) tulajdonosa, üzemeltetője. Vigyázzunk tehát, egy utazási iroda is lehet közzétevő, ha a honlapján mások reklámozzák magukat.

Továbbá akkor is közzétevőnek számítunk, ha önreklámot teszünk közzé, például a honlapunkon a saját termékünket, szolgáltatásunkat reklámozzuk. Sajnos ez után is keletkezik kötelezettség, amelynek adóalapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. Ez magában foglalja a reklám előállításának, gyártásának költségét is (pl. reklámmatrica gyártásának költsége). A számítás megáll ugyanakkor a közvetlenül hozzárendelhető tételek összeadása után, így a közvetett költségek (pl. fűtés vagy világítás) valamely mutató szerinti felosztása, ezek adóalaphoz rendelése („ráallokálása") nem szükséges. A költség részét képezi továbbá a beszerzést terhelő előzetesen felszámított áfa, ha az az adott ügylet kapcsán nem levonható.

A fenti rendelkezések szerencsére csak a megnövekedett adminisztrációs teher miatt riasztóak, befizetési kötelezettség az utazási irodáknál aligha fog jelentkezni, ugyanis a közzétevők számára félmilliárd forint felett keletkezik adókötelezettség a törvényben meghatározott, emelkedő adómértékekkel (ez félmilliárd és ötmilliárd forint között 1 százalék).

Adózás a reklám megrendelőjeként

Ha másnál rendelünk meg reklámot, például szórólapot készíttetünk, a törvény értelmében a reklám megrendelőjének számítunk. A megrendelő az, aki a reklám közzétevőjével közvetlen szerződéses kapcsolatban áll (tehát ez lehet a reklámügynökség is, ha ez köt a saját nevében szerződést). Itt arra kell vigyázni, hogy a kompenzációs, barter ügylet is beleszámít az adóalapba!

Adókötelezettség két és fél milliós értékhatáron felül keletkezik a megrendelő számára (az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély nem adóalany). Ha tehát az adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő, összesített reklám ellenérték 2,6 millió forint, 100 ezer forint után kell adót fizetni. Ellenérték alatt a nettó, áfa nélküli összeget kell érteni. Az adó mértéke az adóalap 20 százaléka.

A megrendelőnek azonban csak akkor kell megfizetnie ezt az összeget, ha nem kapott nyilatkozatot a reklám közzétevőjétől arról, hogy a közzétevő eleget tesz adóbevallási és adófizetési kötelezettségének, vagy az adóévben nem terheli adófizetési kötelezettség.

Az adótanácsadó szerint célszerű odafigyelni, milyen nyilatkozatot kapunk. Az elfogadható nyilatkozat dátumot, szerződést azonosít, eredeti, és cégjegyzési aláírásra jogosult írta alá. Fontos, hogy a dokumentumot kellő pontossággal, ne általánosságban, hanem specifikusan, a konkrét ügyletek és azok értékének megjelölésével (pl. 2 db reklámfilm 25 millió Ft értékben) állítsák ki.

A megrendelőnek először a 2014. augusztus 15-én vagy azt követően megrendelt reklám után kellett bevallania az adót. A szerződés kelte az a nap, amikor a szerződést aláírták, interneten a rendelést leadták és az elfogadásra került, vagy az egyedi megrendelést leadták.

A nyilatkozat kelte a számlán lévő nyilatkozat esetén a számla kiállítása napja, szerződés vagy külön nyilatkozat esetén az a nap, amely az iraton szerepel. A nyilatkozat kézhezvétele az a nap, amelyen a megrendelő a nyilatkozatot átvette, akár személyesen, akár postán, számla esetén pedig, amikor a számlát befogadta.

Ha a reklám havi összesített ellenértéke egy adott hónapban nem haladja meg a 2,5 millió forintot, nem kell benyújtani nullás adattartamú bevallást. Viszont célszerű begyűjteni minden ezzel kapcsolatos dokumentumot a nyilatkozatokkal együtt, hogy egy ellenőrzésnél mindent tudjunk igazolni.

Ha a megrendelő nem kap nyilatkozatot a közzétevőtől, akkor az adót, egymástól függetlenül, a megrendelőnek és a közzétevőnek is meg kell fizetnie!

Sőt, a megrendelőnek nyilatkozat hiányában korrigálnia kell társasági adóalapját: a társaságiadó-törvény értelmében ilyenkor a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség, de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.

Reklám, közzététel, szponzoráció

Adókötelesek a médiaszolgáltatásban, Magyarországon kiadott vagy terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon megjelent reklámok. Reklám alatt a 2008. évi XLVIII. törvény (Reklámtörvény) szerinti gazdasági reklámot, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerinti kereskedelmi közleményt értjük.

Az adóhatóság álláspontja szerint nem reklámadó-köteles a politikai és társadalmi célú reklám, valamint a közérdekű közlemény.

Nem közzététel a weboldalkészítés, a nyomdai szolgáltatás, az internet-szolgáltatói tevékenység, valamint önmagában a reklámanyagok kiszállítása, terjesztése vagy más kiadványokba történő behúzása.

Nem közzététel az ismertető célzatú műsor-, programelőzetes, valamint termékek tárgyszerű bemutatása webáruházon keresztül.

Nem jön létre adóköteles ügylet, ha a közzététel nem a törvényben meghatározott csatornán valósul meg, így például nyomtatott anyagként nem minősül adókötelesnek a hímzett vagy gravírozott reklám.

Nem reklámcélú bevétel az áruházak által a kiemelt helyekre (gondolavégekre, raklapos szigetekre) történő árukihelyezés fejében számlázott ellenérték.

Nem tartozik a reklámadó-törvény hatálya alá, amikor a vállalkozás elnevezését, logóját pusztán annak érdekében használja a vállalkozás vagy annak munkavállalója, hogy személyét azonosítsa (népszerűsítési cél nem valósul meg) – pl. cégnév feltüntetése levélpapíron, névjegykártyán, munkaruhán; cégnév, logó, elérhetőség feltüntetése járművön.

A szponzorációból származó bevétel azonban lehet adóköteles, ha a szponzorált olyan formában teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját, amely megfelel a reklámtörvény szerinti megjelenítésnek (pl. fentiek a sportolók mezén vagy a rendezvény helyszínén található feliraton szerepelnek).

Javasolt teendők 4 lépésben

Antalóczy Györgyné szerint az utazási irodáknak a következőket kell megvizsgálniuk:

1. Áll-e közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg?

Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, akkor a reklámadó szempontjából nincs további adófizetési teendő.

Azonban ebben az esetben is be kell szerezni (elég másolatban) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen megnövelni az adóalapot.

Figyelem! A nyomtatott anyag minden olyan reklámhordozó, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá, így a bögre és a toll is.

Az ingatlanon közzétett reklám pedig nemcsak az ingatlan kültéri homlokzatán, hanem belterének bármely felületén elhelyezett reklám is.

2. Befogadott-e az utazási iroda olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, és a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám-megrendelés költségéről szól?

A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. Csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá, így a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó-kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15. után vette kézhez.

Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses áfa szerinti teljesítési időpont.

3. Rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó-kötelezettség a reklám közzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz?

A nyilatkozatot a számlán, számviteli bizonylaton vagy egyéb okiraton kell megtenni, a nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége.

Tulajdonképpen elég, ha azt a számlázási teendőkkel is megbízott könyvelő vezeti rá a számlára. Egyéb esetben a nyilatkozatot cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie.

Láncmegrendelések esetén viszont érdemes figyelni arra, hogy a társaságiadó-kockázat elkerülése miatt a mögöttünk álló megrendelőnek is szüksége van a nyilatkozatra.

A legjobb megoldás egy külön okiraton megtenni a nyilatkozatot. A reklámközzétevő nyilatkozatának az alábbi elemeket kell kötelezően tartalmaznia:

„az adókötelezettség őt, a közzétevőt terheli, és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz"

VAGY

„az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli".

Ha a nyilatkozat az adott hónapot követő hónap 20. napjáig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrzésre.

Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának - ha azt nem a számlán teszi meg - a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem elegendő.

4. Meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfaösszeget nem tartalmazó nettó reklámköltés?

A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával.

Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni.

A nem forintban kiállított számlákra a törvény nem ad külön eligazítást. Az adóalap meghatározásánál mind az áfatörvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam-meghatározás, továbbá extrém esetekben a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása is elfogadhatónak látszik.