Sernevelők és sörfőzdék Kőbányától Kunszentmártonig

Hajdanán minden sörfőzde kézműves volt, vagy legalábbis annak indult – ezt ma nehéz elképzelni a multinacionális cégek uralta piacon, miközben újra egyre divatosabbá válnak a kézműves gyártású nedűk.

Bor- vagy sörivó a magyar? Polgári vagy munkásital volt-e a sör? A középkori sernevelőkből hogyan váltak hatalmas gyárak? A németek vagy a csehek vezettek-e hajdanán a technológiában? Ehhez hasonló kérdésekre is választ kaphatunk az MKVM-ben rendezett kiállításon, amelyet Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének elnöke nyitott meg.

A tárlat a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal együttműködésben jött létre. Ezzel azt kívánták demonstrálni, hogy a magyar sörfőzés történetében fontos szerepet játszottak az alföldi települések is, ahol főleg a német betelepülők indították be ezt az iparágat.

A kiállításon a magyar plakátművészet legszebb darabjai is láthatók, hajdan jeles képzőművészeket bíztak meg a folyékony kenyér reklámozásával. De rácsodálkozhatunk itt egy teljes sörgyár makettjére, sőt, sörfőzőmedencére is, no meg reklámtáblákra, érdekes palackokra, kisebb nyomtatványokra.

Két enteriőrt is berendeztek, az egyik egy 20. század eleji vendéglő, a másik egy a szocializmus időszakára jellemző „vendéglátóipari egység”. Ismertetik a rendszerváltás óta eltelt évek alatt történt változásokat is, egészen a jelenlegi helyzet kialakulásáig, a sörfesztiválok és kisüzemi főzdék megjelenéséig.

A tárlat mellé több kísérő időszaki gyűjteményt is tervez a múzeum: söröskorsókból, címkékből és poháralátétekből.  Az állandó kiállítások tárlóiban található műtárgyakhoz kapcsolódva játékra is invitálják a látogatókat.

Sörest sorozat, előadások és zenés műsorok bővítik a témához kapcsolódóan az események körét, egészen október elejéig.