Soha nem tapasztalt kihívások előtt áll a turizmus és vendéglátás

Szerző: Irházi János

Forrás: turizmus.com

 2022. szeptember 08. 17:20

A GINOP-projekt eredményeinek ismertetésére konferenciát szervezett Tatán a VIMOSZ, az MVI és az Edutus Egyetem, de a száraz statisztikai adatok, grafikonok prezentációja mellett a felszólalók nem kerülhették meg a szakma mai, legégetőbb gondjait.

„Ha heteken belül nem történik semmi, akkor sokan úgy döntenek majd, jobban járnak, ha október és március között bezárnak, hisz az energetikai ársokk miatt leépülő spirálba jutnak” – sommázta prezentációjában a vendéglátás jelenlegi kritikus állapotát Gál Pál Zoltán, a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) elnöke.

Elmondta, az ágazat mai helyzetét elemezve 2019, a covid előtti esztendő kellene, hogy legyen az összehasonlítási alap, de sajnos a Magyar Turisztikai Ügynökség és a KSH sem tisztította meg a statisztikáit a koronavírusos időszaktól. A szakma számára azonban az összehasonlítási alap 2019. Ami a turizmus GDP-hez való hozzájárulását illeti, 2019-ben ez 10% volt, 2021-ben 8,1%, de a kidolgozott stratégia 2030-ra 16%-ot irányoz elő 600 ezer munkavállalóval, vagyis az alkalmazottak számát duplázni kellene.

Gál Pál Zoltán

Fotó: Grósz Balázs

Kitért arra is, hogy a menedzserek fő problémája most az energiaár-robbanás kezelése, hisz ez tízszerese is lehet a korábbinak, amikor egy szálloda, fürdő, vendéglő havi költségében a gáz- és/vagy villanyszámla mindössze 3-8 százalékot tett ki. Az elnök elmondta, az energiaszolgáltatók most úgy akarnak szerződéseket kötni, hogy amennyiben egy szálloda, vendéglő szezonális, akkor is vegye át a leszerződött mennyiséget, de várható, hogy a kormány ezt nem fogja engedni.

Úgy véli, növekedni fog a szezonális nyitvatartás az ágazatban, mert rendben, hogy a balatoni lángosos eleve csak a nyári hónapokkal számol, de mi lesz azokkal, akik például uniós forrást nyertek fejlesztésre és vállalták az egész esztendős nyitvatartást. „Ágazati érdekképviselet szinten kell lobbizni energiaügyben” – mutatott azonnal meglépendő kiutat Gál Pál Zoltán.

S habár a konferencia fő témája a GINOP-projekt eredményei, az atipikus foglalkoztatás kérdésköre volt, az aktuális problémák átfutását Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke sem kerülhette meg. Helyzetképet skiccelve elmondta, hogy a járvány alatt 3400 vendéglátóhely tett lakatot az ajtóra, ebből kb. 1600 Budapesten és Pest megyében, de tovább szűkítve a kört, 1189 a belvárosban. Legtöbbjük italforgalmazó és szórakozóhely, mert ők kiszorultak a kiszállítási egérútról.

Kovács László

Fotó: Grósz Balázs

Kitért arra is, hogy a vendéglátásban az alapanyagok ára gyakorlatilag megduplázódott, viszont a szakmában pontosan tudják, a vendégekben lakozik egy ingerküszöb, s habár az alapanyagok ilyen mértékben drágultak, az árakban csupán egy 15-20 százalékos emelkedés jelent meg. De kérdés, mit hoz a holnap, amikor a kemény energiaszámlák is lecsapnak. Példaként említett egy budapesti, belvárosi luxusvendéglőt, amely augusztusra 22 millió forintos áram- és 10 milliós földgázszámlát kapott. „A vendéglők elkezdtek spórolni, csökkentik a nyitvatartási időt, viszont ezzel visszaesik a vendégek száma is, főleg hétközben. Többen fognak most bezárni, mint a covid idején” – tette hozzá.

A konferencia fókuszában természetesen a GINOP ágazati projekt eredményeinek, tapasztalatainak és felhasználási lehetőségeinek ismertetése állt a turisztikai szektor vonatkozásában, ideértve az atipikus foglalkoztatást, a gyakorlatorientált, rövidebb idejű képzéseket, a munka és magánélet összehangolását, illetve a pandémia hatásának kezelést.

A VIMOSZ, az MVI és az Edutus Egyetem konzorciumában megvalósult GINOP-projekt 2021. március 1-jén indult el, középpontjában a tragikus munkaerőhiányra megoldást kínáló, a munka és magánélet egyensúlyának megteremtését célzó komplex foglalkoztatási programok állnak, ezen belül is az atipikus foglalkoztatás alkalmazásának bővítése a szektorban. A projekt célja a rugalmas foglalkoztatást támogató gyakorlatok összegyűjtése, bemutatása, megvalósítása volt.

Böröcz Lajos

Fotó: Grósz Balázs

„A korábbi munkanélküliségből munkásnélküliség lett” – foglalta össze a lényeget Böröcz Lajos, a VIMOSZ főtitkára megjegyezve, hogy „a munkaerőhiányra nincs egy, mindent megoldó válasz”. A tapasztalatok alapján úgy véli, a megoldáshoz kis lépések, mozaikok kellenek, szükséges az atipikus foglalkozás növelése, új ötletek, családbarát megoldások, innovációk és nem utolsó sorban „képzés, képzés, képzés” szükségesek.

A főtitkár elmondta, sajnos a pandémia alatt nagyon sok jó szakember kiszűrődött az ágazatból, és személyes tapasztalatként jegyezte meg, hogy amikor egy szakmán kívülivel beszélgetve, akinél korábban turizmusban dolgozó szakember vállalt munkát azt mondta neki, hogy milyen jó szakembereitek vannak, nem tudta, hogy még jobban elkeseredjék vagy udvariasan mosolyogjon. Mindezzel azt akarta jelezni, hogy a turizmus-vendéglátásnak a pandémia alatt, a bizonytalanság miatt nagyon sokan fordítottak hátat, az ő visszacsalogatásuk pedig kérdéses.

Böröcz megjegyezte, egyre inkább szaporodik a turizmusban a dél-ázsiai munkavállalók száma, vannak szállodák, ahol már öt-hat vendégmunkás is dolgozik, de tervezik számuk emelését, mert nem találnak hazai munkaerőt. Javasolja, az érintettek rendszeresen keressék fel a VIMOSZ honlapját, ahol képzési anyagokkal – rendszeres frissítéssel –, egyéb naprakész információkkal is támogatják a hazai munkaadókat.

Tóth Tamara

Fotó: Grósz Balázs

A jelek szerint az atipikus foglalkoztatásban a Danubius Hotels kimagasló tapasztalatokat szerzett az elmúlt időszakban. „Minden hangszeren játszunk” – foglalta össze három szóban a cég HR-stratégiáját Tóth Tamara, a Danubius toborzási és folyamatfejlesztési vezetője. Őszintén bevallotta, hogy a járvány kitörését, a kényszerű szállodabezárásokat követően a nem saját munkavállalóikat elküldték, később pedig városokból, megyékből vonták össze a dolgozókat és küldték le őket a Balatonra 2020-ban, hogy a megszokott színvonalon tudják levezényelni a nyári szezont. Munkakörök és tevékenységek között mozgattak embereket, például szakácsok láttak el őrző-védő feladatot, csak hogy ne kelljen őket elbocsátani. 2021-től kezdtek visszatérni a normalitásba, de például a home office-rendszert őrzik, folyik a vezetőképzés, rohamléptekkel digitalizálnak, és az új beosztásokkal, rendszerekkel kapcsolatban várják a munkavállalók visszajelzéseit.

Zerényi Károly

Fotó: Grósz Balázs

Zerényi Károly, az MVI elnöki tanácsadója mélyre ható szakmai igényességgel az atipikus foglalkoztatás kutatási eredményeiről beszélt a résztvevőknek, kiemelve, hogy ez a fajta munkavállalás elsősorban a nőket érinti, az ő igényeikre kell figyelni.

Hidvégi Attila szakmai tanácsadó a kísérleti projekt előzményeit, eredményeit ismertette, hangsúlyozva, mennyire fontos a munka és a magánélet egyensúlya az atipikus foglalkoztatási gyakorlatban. Kísérleti projektjük Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlott – megjegyezte, körlevelükre csupán két megye illetékes hivatala válaszolt, a másik Csongrád-Csanád volt –, ahol kiderült, hogy Magyarország legnépesebb megyéjében nincs regisztrált munkaerőpiaci tartalék. De beszélt többek között a célcsoportokról, toborzásról is.

Hidvégi Attila

Fotó: Grósz Balázs

A munkaerőpiaci tartalékokra Gál Pál Zoltán is kitért, úgy véli, a tartalékokat nem sikerült bevonni, „mert nem ott van, ahol a jelentős desztinációk”. Szerinte, a legjelentősebb tartalékok az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon képződtek, ám a belső vándorlás nem jellemző a magyarokra. A munkaerőhiány kihat a szolgáltatások minőségére, és itt példaként említette az egységes szállásminősítést, viszont amennyiben egy szállodaépület négycsillagos, és a személyzet csak három csillagot produkál, akkor az nem négycsillagos szálloda, tehát ebbe a minősítésbe az alkalmazottakat is bele kellene foglalni, ami egyelőre rendkívül bonyolult feladat.

Gondos Borbála

Fotó: Grósz Balázs

A legkényesebb témát Gondos Borbála, az Edutus Egyetem Turizmus Tanszékének tanszékvezetője pendítette meg, amikor az atipikus foglalkoztatás keretében a fogyatékkal élők alkalmazásáról beszélt. Nem véletlenül, hisz ebben a témakörben írta disszertációját. Elmondta, a célcsoport 2016-ban – ez volt a legfrissebb elérhető adat számára – 400 ezer fölötti számot jelentett, ebből kb. 200 ezer mozgáskorlátozott. Foglalkoztatásuk 41 százalékos, miközben az ép lakosságé 73%, és szerinte a turisztikai munkaadóknak ezt a közösséget is meg kellene céloznia. Pozitív példaként említette a Nem adom fel kávézót, az Ízlelő éttermet vagy a Premier KultCafét, amelyek fogyatékkal élőket alkalmaznak. Megjegyezte, kizárólag az Edutuson létezik speciális igények a turizmusban tantárgy.

Wirth Gábor

Fotó: Grósz Balázs

Záróakkordként Wirth Gábor, az Edutus Egyetem Turisztika Tanszék főiskolai docense tartott érdekes prezentációt a felsőoktatási infrastruktúrában tapasztalható eltérésekről és arról is, hogy a regionális különbségek mennyire meghatározzák a túlélést a vendéglátóipar és a turizmus szereplői számára.

(Címlapfotó: Grósz Balázs)