Startra kész a Nemzeti Kastélyprogram

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2015. május 26. 11:01

A Nemzeti Kastélyprogramot úgy kell tekinteni, mint egy klasszikus üzleti portfóliót – mondta Sághi Attila, a Forster Központ elnöke a Turizmus Panorámának adott interjúban. A tartósan állami tulajdonú kulturális örökségek turisztikai attrakcióvá fejlesztése deklarált célja a programnak.

– Bő egy évvel ezelőtt elődje, Cselovszki Zoltán azt nyilatkozta lapunknak, a Forster Központ a turisztikai szakmára vár, hogy csomagokba rendezze és értékesítse az általa felújított és így piacképessé tett műemlékeket. Ön szerint kinek a dolga ez valójában?

– Mi, a Forster munkatársai vagyunk azok, akiknek ezeket a turisztikai szolgáltatáscsomagokat elő kell állítaniuk, és ehhez vannak is ötleteink. A problémát abban látom, hogy még egyik helyszínünk sincs teljesen kész állapotban. Legalábbis általános fogyasztásra még nem alkalmasak a termékeink. Különleges kulturális gourmand-ok ugyan már tudják élvezni és „fogyasztani", olyanok, akik hajlandóak 200-300 kilométert utazni egy kulturális élmény kedvéért, de azoknak még bizony várniuk kell, akik ott is étkeznének, sőt meg is szállnának, vagy egy nagyobb turisztikai csomag részeként szeretnék megvásárolni az általunk kínált látnivalókat.

 

– Milyen fejlesztéseket adnak át idén, és lesz-e köztük olyan, amelyik már „általános fogyasztásra" is alkalmas?

– Három nagy turisztikai beruházásunk is lezárul ebben az esztendőben. Az edelényi kastélyszigeten nyárra befejeződik a fejlesztés II. üteme, elkészül a kávézó és az ajándékbolt, vagyis a kiállítás mellett már lesznek vendégmarasztaló szolgáltatások is.

Majkon májusban átadjuk a Kamalduli Remeteség felújított konventépületét, azaz a Foresteriát az új kiállításokkal, az utat és a parkolót, lesz kávézó is, a meglévő ajándékboltot pedig fejlesztjük. Ez a műemlékünk egészen speciális, az erdei remeteség a Mária-út része, és a látogatókat a némasági fogadalmat tett szerzetesek cellaházaiban tudjuk elszállásolni.

A harmadik helyszín, ami teljesen elkészül, Somogyváron a hajdani bencés apátság és a Szent Lászlóhoz köthető nemzeti emlékhely fejlesztése. Itt nem teljes fizikai rekonstrukció történik, hanem virtuális helyreállítás, a felépülő látogatóközpontban a legkorszerűbb múzeumtechnológia – interaktív elemek, letölthető applikációk, hologramok stb. – alkalmazásával avatjuk be a történelembe a vendégeket.

Füzérradványban, Dégen és Dobán ugyan a parkrekonstrukció lezárul idén, de a kastélyfelújítások még hátravannak.

 

– Mozgalmas időszakon vannak túl. A Forster Központ által vagyonkezelt műemlékegyüttesek száma 19-cel nőtt idén a kormány döntése szerint, sőt elkészült a Nemzeti Kastélyprogram is, amelynek az elmúlt hónapokban zajlott a társadalmi egyeztetése, és végleges koncepcióját március végéig kellett a kormány elé terjeszteniük. Már bejelentették: 35 egykori főúri építmény újulhat meg 43 milliárdból a 2014–2020-as pályázati időszakban. Melyek a kastélyprogram prioritásai?

– Minden helyszínen jelentős, jellemzően több lábra támaszkodó turisztikai attrakciófejlesztésre készülünk, amelynek része a kulturális örökség helyreállítása és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások – kiállító- és konferenciatér, ajándékbolt, kávézó – és egyéb funkciók létrehozása. Fontos szempont: olyan tartalmakkal, jövedelemtermelő funkcióval töltsük meg a kastélyokat, amelyek önfenntartóvá teszik az épületeket. Ezt részben saját erőből, részben külső partnerek bevonásával képzeljük el, s itt lehet szerepük a turisztikai vállalkozásoknak, például a falakon belüli vendéglátóhely üzemeltetőjeként. De ez a tervezett 43 milliárd forint (ebből 33 milliárd származik európai uniós és 10 milliárd hazai forrásból) még nincs a zsebünkben, hanem egyenként, kastélyonként kell elnyernünk. Fejlesztési korlátot jelent, hogy egy-egy turisztikai projekt támogatása nem lehet másfél milliárd forintnál több, amiből az következik, nem minden épületet tudnunk „tokkal-vonóval" felújítani.

A saját projektjeink fejlesztését hálózatosan képzeljük, és csakis együttműködésben a kastélyokat övező térség programjaival. Ezeket mértük fel az országjáró társadalmi egyeztetéssorozaton.

 

– Mekkora most az a műemlékvagyon, amit kezelnek, és mennyire tudják feltornászni ezek jelenlegi látogatottságát a fejlesztések révén?

– A bővítés után több mint 70 helyszínünk lett, de ezek közül, ha minden elképzelésünk megvalósul, akkor sem lesz mind felkereshető, csupán mintegy 40 műemlék. Tavaly 12 látogatható épületet, épületegyüttest kínáltunk, melyek csak gyenge, összesen 170 ezer fős látogatottságot tudtak felmutatni.

A kastélyprogram képlete nagyon egyszerű: egymilliárd forint uniós ráfordításért cserébe 23 ezer új látogatót kell produkálni. Vagyis 760 ezer pluszlátogatót kellene elérni az összes fejlesztés megvalósulásának végére – ezt egyáltalán nem tartom soknak, figyelembe véve a helyszínek nagy számát. Valójában az a lényeges kérdés: mivel jár még ez a látogatószám, milyen pluszszolgáltatásokat tudunk a vendégeknek még eladni, mert nyilvánvaló tény, csak a belépőjegyekből egyetlen műemlék sem tartható fenn.

 

– Milyen eszközökkel tervezik megszólítani a turistákat?

– Eddig sajnos még a saját lehetőségeinkkel sem hirdettük magunkat kellőképpen, de erre a szezonra már úgy készülünk, hogy minden helyszínünket az összes többi is kínálja, ami eddig nem volt így.

Szintén ebben a szezonban jelenik meg  a Forster-kártya, amely egyelőre egyszerű kedvezménykártyaként működik majd, és minél több helyszín felkeresésére ösztönöz. A részletek még kidolgozás alatt állnak.

A következő lépés annak érdekében, hogy részesei lehessünk az adott turisztikai desztináció életének, kapcsolatot kell teremtenünk a szállodákkal, más attrakciógazdákkal, a Tourinform-irodákkal, desz­ti­nációmenedzsment-szervezetekkel. Ez szinergiát tud adni, hiszen a mi termékünk egy újabb lehetőség a turisták tartózkodási idejének növelésére a térségben. Ugyan a TDM-szervezetekről eddig felemás tapasztalatokat szereztünk: Edelény régiójában például nincs ilyen, Somogyvár tekintetében a balatoniak ellenérdekeltek és a kaposváriak sem bizonyultak partnernek, ugyanakkor nagyon jó a kapcsolatunk a Bakony és Balaton Térségi TDM-mel, amely Majk miatt már a kerékpárutat is módosította, hogy érintse azt.

A belföldiek mellett mindenütt számítunk a közeli határon túli turistákra is, szóróanyagainkat tavaly ősszel a világnyelveken kívül már a szomszédos országok nyelvén is elkészítettük.

A honlapunk most még erősen a Forster Központról szól, bár valamennyi helyszínünknek van önálló oldala, de ezt a kastélyprogram keretében tervezzük igazán turistabaráttá fejleszteni.

 

– A kormányzat nem titkolt elvárása, hogy a későbbiekben a műemlék- és örökségvédelem ne kerüljön jelentős pluszkiadásába az államnak. Ön ezt garantálni tudja?

– Az egész kastélyprogramot úgy kell tekinteni, mint egy klasszikus üzleti portfóliót. Lesznek benne „fejőstehenek", s lesznek olyanok, amelyek veszteséget termelnek, de a cél nem más, mint hogy generálisan a teljes portfólió megálljon a lábán. Tehát nem fogunk tudni elérni 35 sikertörténetet, arra számítok, lesz 5-6 kiugróan jó helyszín – mint például Majk, Füzérradvány, Nádasdladány, Bajna, Sümeg, Tata –, lesz egy 20-as középmezőny, amit még fenn tudunk tartani, a többiről pedig tudomásul kell venni, kulturálisan fontosak az országnak, bár üzletileg nem önfenntartóak. Igazából csak jól kell gazdálkodni, hogy ne legyen túlsúlyban a presztízsberuházás, vagy ami csupán a márkaépítés miatt szükséges.

 


Karrier

Sághi Attilát 2014 augusztusában nevezték ki a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ új elnökévé. Az építőmérnök végzettségű szakember a versenyszférából érkezett, a műemléki felújításokban szerzett csaknem két évtizedes tapasztalattal a tarsolyában.


 

A cikk a Turizmus Panoráma májusi számában jelent meg. Ön még nem előfizetőnk? Kattintson ide!