Szálláshelyek forgalma 2022-ben: felzárkózó belföldi, ébredező külföldi kereslet

Tavaly folytatódott a hazai turizmus visszaépülése: a 2019. évi belföldi forgalomnak a 94, míg a külföldinek a 72 százalékát sikerült elérni. Az év során ugyanakkor volt olyan hónap (szeptember), amikor a belföldi kereslet már elérte, vagy meghaladta a három évvel korábbit. Éves összevetésben így már csak 6%-os az éjszakákban mért elmaradás 2019-től.

A szálláshelyek ebből a szegmensből származó árbevételei folyóáron bővültek ugyan, ez azonban csupán az ágazatba is begyűrűző, ott megjelenő infláció hatása.

A külföldi forgalom felzárkózása még várat magára: az éves elmaradás 28 százalékos, az utolsó három hónap volt a korábbiakhoz való ígéretesebb közeledés időszaka. Az árbevételek az áremelkedések és a gyengülő forint ellenére az éjszakák számánál is jobban csökkentek, ami annak lehet a következménye, hogy a kereslet a kevésbé igényes vendégforgalom felé mozdult el.

A szálláshelyeken 2019. óta megváltozott a külföldi és belföldi forgalom aránya ez utóbbi javára. Amíg a 2019-es évben fele-fele volt az arány, addig a nyári három hónapban a belföldieké volt a vezető szerep (55-58%), a többi hónapban a külföldiek voltak többen (52-57%). 2022-re ez úgy változott meg, hogy hónapról hónapra visszaszorultak a külföldiek.

Éves átlagban a belföldiek aránya 57, a nyári hónapokban 60-63% volt. A keresletcsökkenés és a súlypont-áthelyeződés a kereskedelmi szálláshelyek árbevételére olyan hatást gyakorolt, hogy az a 2019. évi 561 milliárdról folyóáron 464 milliárd forintra apadt. Eközben éves átlagban az euróhoz képest 20 százalékkal (325-ről 391-re) gyengült a forint.

Érdekesen alakult a magászálláshelyek vendégforgalma a 2010-es évektől. A vendégéjszakák száma 2011-ben még csak 3,2 millió volt, a teljes szálláshelyi forgalom 14 százaléka. 2019-re ez 10 millió éjszakára gyarapodott, a részesedés már 24 százalékra nőtt. A járvány a magánszálláshelyek külföldi forgalmát súlyosan érintette, a belföldit viszont egyáltalán nem.

Fürdőzők a Balatonban. A belföldi turizmus már majdnem elérte tavaly a járvány előtti szintet, külföldi viszonylatban még jelentős az elmaradás

Fotó: 123rf.com

A 2019-ben még 5 milliós külföldi forgalom 2020-ban már csak 1,3 millió volt, a belföldi viszont a 2011. évi 2,1 millióról 2019-re 5 millióra nőtt, ám ez 2020-ban is ennyi volt, 2021-re pedig 5,7 millióra nőtt. Az összes magánszálláshelyi forgalom így 2021-ben 7,8 millió éjszaka volt, a 2011. évi kettő és félszerese és a 2019. évi 78 százaléka.

A 2022. évről a KSH adatbázisaiban csak a második félév hónapjairól van adat, az évi szálláshelyi arányok, a belföldieknél és a külföldieknél egyaránt rapszodikusan alakultak a járvány után és most a háború hatására is. A magánszálláshelyek árbevételéről a KSH-nál jóformán semmi információ nem áll rendelkezésre.

Ha az MTÜ február elejei közleményében szereplő, összes szálláshelyre vonatkozó 668 milliárd forintos árbevételi összeget összevetjük a KSH kereskedelmi szálláshelyekről publikált 464 milliárdos adatával, akkor becslésként megkockáztatható, hogy a magánszálláshelyeken nagyjából 204 milliárd forintos árbevétel keletkezhetett 2022-ben.