Szállodások a gyakornokokról és a revenue management kihívásairól

Forrás: turizmus.com

 2017. június 20. 18:29

Az MSZÉSZ Földszinti szekciójának 12 pontos programterve alapján négy téma került napirendre a szekció június 20-i ülésén. Foglalkoztak a gyakornokok kérdésével, revenue managementtel, jogi problémákkal és a közösségi média fontosságával a mintegy 60 fős hallgatóság előtt.

A Mamaison Hotel Andrássyban tartott keddi ülést Franciscy Gergő, a szálloda operations managere, egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Földszinti szekciójának vezetője nyitotta meg. A szekció célja és lényege, hogy a Front Office hatékony működéséhez hasznos és releváns információkat adjanak, megkönnyítendő a dolgozók napi munkáját – hangsúlyozta.

Egy tanulmány szerint az emberek 95 százaléka elutasítja, hogy robot üdvözölje a szállodába érkezéskor – idézte fel Könnyid László, az MSZÉSZ elnöke, felvetve, vajon az-e a jó recepciós, aki tudja, ki tervezte a Parlamentet, vagy az, aki tudja, hogyan lehet rácsatlakozni a Deák téri ingyenes wifire?

 

Kerekasztal-beszélgetés a gyakornoki képzésről

A gyakornokokat a tervezett kezdés előtt körülbelül két hónappal már el kell kezdeni keresni: fel kell venni a kapcsolatot az oktatási intézményekkel, háznézéseket tartani, meghirdetni a közösségi médiában, illetve a lehető legtöbb platformon, hogy biztosan eljusson hozzájuk a lehetőség – mondta Kovács Veronika, a BGE Karrier és Alumni Iroda vezetője. Javasolta, hogy rotációs rendszerben foglalkoztassák őket, legalább 2-3 pozícióban kipróbálva, hogy minél szélesebb képet kapjanak egy szálloda működéséről.

Franciscy Gergő


Frolov-Boda Gabriella, a Hilton Budapest City HR-menedzsere és Szajcz Tibor, a Hotel Parlament igazgatója azonban egyöntetűen ellenezték a rotációs rendszert. Mindketten amellett érveltek, hogy a diákok és a szállodák számára egyaránt hasznosabb, ha egy adott területen töltik a gyakornoki időt, a többi részleg munkájába pedig egy-egy napos cross training alkalmával nyernek betekintést. Ezáltal a szállodák jobban tudják hasznosítani a gyakornokaikat, míg a diákok az iskolát elvégezve már releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek az adott területen.

Kovács Veronika felhívta a figyelmet a Stipendium Hungaricum ösztöndíjra is, amelynek keretében külföldi diákok tanulhatnak Magyarországon, ahol kötelezően a szakmai gyakorlatukat is végezniük kell. A program három éve indult, jövőre több mint 20 külföldi diák keres majd gyakorlati helyszínt.

Új lehetőségként említette emellett a duális képzést is, ennek keretében a hallgatók a tanévet részben az egyetemen, részben a partnercégnél tölthetik. A partnerszállodáknak első körben ugyanazt a minimumbért kell megadniuk egy évet át, mint bármely szakmai gyakorlat esetén, mígnem a 7. félévre el kell érnie a juttatásnak azt a szintet, amelyet egy teljes értékű alkalmazott is kapna. A duális képzés esetében a diákot egész évben fizetés illeti, azokban az időszakokban is, amit az iskolában tölt – hívta fel a figyelmet. (A kép teljességéhez hozzá tartozik, hogy a szállodák, illetve a szállodák menedzseléséért felelős vezetők korántsem elégedettek a duális képzés jelenlegi formájával , s már többször megfogalmazták, hogy ami jól működik egy ipari termelő üzemben, az  sajnos nem ültethető át egy szállodába– A szerk.)

 

A revenue management és az online disztribúció legújabb kihívásai

A vizes vb aktualitása okán Veres Károly, a CPI-Mamaison Hotelek revenue managere beszélt az árazásról, a kiemelt időszakokról, illetve a Minimum Stay Arrival és a Minimum Stay Through közötti különbségről, valamint azoknak az OTA-kon való alkalmazhatóságáról.

Kitért arra is, milyen lehetősége van egy szállodának a wholesalerek és tour operatorok nélkül, ugyanis a fix árak és a 1-1,5 éves szerződés a dinamikus árazással szembe megy. Veres Károly elmondta, hogy az általa kezelt szállodák kiléptek ebből a körből. A foglaltságkiesést azonban kiegyenlíthetik a mobilos foglalások és a FIT piacon megtalálható új disztribúciós partnerek, akik célzott értékesítést folytatnak egy konkrét szerződött időszakra.

A szekcióülés hallgatósága


Kitért az OTA-kon való csoportos foglalások nehézségeire is. Erre a Booking és az Agoda például öt szoba feletti foglalás esetén speciális kondíciók megadásának lehetőségét nyújtja, míg az Expedia semmi ilyen lehetőséget nem ad.

Beszélt az egyik legújabb trendről az üzleti utazók körében, a bleisure-ről is, aminek népszerűségét nem hagyhatják figyelmen kívül a szállodák. Veres Károly szerint ezért a hoteleknek a csomagajánlatok összeállításakor a hétköznapokra is gondolniuk kell.

 

Már nem ott tartunk, hogy a vendégnek mindig igaza van

Gyakran felmerülő jogi problémákról és esetekről tartott előadást Salamon András ügyvéd. Elmondta, hogy a vendég és a szálloda közötti szerződés a bejelentkezéskor jön létre és a kijelentkezéskor ér véget. Felhívta a figyelmet, hogy míg az Európai Gazdasági Térség állampolgárait a szálloda nem kötelezheti személyazonosító okirat felmutatására, addig az EGT területén kívülről érkezőktől ezt köteles elkérni, az útlevélben szereplő adatokat pedig a vendégkönyvbe vezetni, azt ugyanis a bevándorlási hivatal bármikor bekérheti.

Javasolta ugyanakkor magatartási szabályzat kialakítását, melyet akár a házirendben, a foglaláskor, de legkésőbb a bejelentkezés előtt tisztázni kell. A jog szerint ugyanis az a magatartás, amit jogszabály vagy a szerződő fél nem tilt, az megengedett.

 

Kommunikáció a közösségi médiában

A közösségi média már nem csak egy trend, hanem szerves része a marketingstratégiáknak – hangsúlyozta Pesti Botond, a Pluszminusz Mediagroup Kft. képviseletében. Aki amellett, hogy bemutatta a közösségimédia-jelenlét kezelésére és stratégiatervezésre specializálódó céget, ismertette a visszajelzések megválaszolásának fontosságát. Elmondta, hogy az utazók 80 százaléka legalább 6-12 értékelést elolvas foglalása előtt, 62 százaléka pedig szívesebben foglal szobát olyan szállodában, amelyek értékeléseinél vezetőségi választ is lát.

Franciscy Gergő záróbeszédében jelezte, hogy Földszinti szekció következő ülését őszre tervezik.