Szárnyaló Európa, megbicsakló Ázsia februárban Budapesten

A január–februári időszak hagyományosan a két leggyengébben teljesítő hónapja az évnek Budapesten és az ország jelentős részén. Mégis, könnyen előfordulhat, hogy idén minden forgatókönyvet újraír az élet.

A KSH adatainak tükrében az idei február – a januárhoz hasonlóan – mind a vendégforgalom, mind a bevételek szempontjából „mintaszerűen” alakult. A brutális trendforduló márciusban következett be a főváros turizmusában. Ezzel szemben a kereskedelmi szálláshelyek bruttó februári szállásdíj-árbevételei még rekordokat döntöttek: a 8,86 milliárd Ft árbevétel (+24,9%) önmagában is csúcsteljesítménynek számít februárban, a belföldi vendégek után keletkezett, kereken 938 millió Ft árbevétel (+18%) pedig az évnek ebben a szakában ugyancsak bravúr – számol be róla a BFTK közleménye.

A budapesti vendégforgalom februárban akár trendfordulót is hozhatott volna, ha nem szól közbe az egészségügyi vészhelyzet

Fotó: Pixabay

SZÉP-kártya és Budapest Card

A milliárdos nagyságrendet közelítő belföldi árbevétel már csak azért is figyelemre méltó, mert hasonló léptékű növekedést az utóbbi időben hazai vendégektől – legalábbis Budapesten – nem láthattunk.

Óvatosan kijelenthetjük, hogy a magyar vendégek a „vérszegény” 2019-es év zárását követően, a 2020. év elején elkezdtek bátrabban költekezni a fővárosban.

Ez a Széchenyi Pihenő Kártya utáni bevételekben is tükröződik: a kereskedelmi szálláshelyeken elfogadott SZÉP-kártya értéke 43,4%-kal, 117,4 millió Ft-ra nőtt, így tovább folytatódott a legnépszerűbb cafeteriaelem térfoglalása a turisztikai célú felhasználásban.

Az összesített szállásdíj-bevételek valamennyi szállástípusban és -kategóriában nőttek, akár a februárt nézzük önmagában, akár a teljes január–februári időszakra vetítjük a növekedést.

Egy szoba bruttó átlagára 22.379 Ft, az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel 13.503 Ft volt februárban Budapesten, ami 13,9 és 15,2%-os bővülésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest.

Olasz meglepetés

Idén februárban 288.486 vendég mindösszesen 680.636 vendégéjszakát töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein. Ez a vendégérkezésekben 5,9, a vendégéjszakákban 10,6%-os növekedést eredményezett, az előző év februárjával összehasonlítva.

Újdonság, hogy a vendégérkezések dinamikájából most már nem kizárólag a nemzetközi forgalom profitált: miközben a külföldi vendégérkezések 6,6%-kal bővültek, addig 2,5%-kal több belföldi vendég is megjelent Budapesten.

Ez hozzávetőleg 1200-zal több hazai vendégérkezésnek felel meg, ami akár trendfordulót is hozhatna, ha nem szólna közbe az egészségügyi vészhelyzet.

Ami a vendégéjszakákat illeti: az év második hónapjában a külföldi vendégéjszakák kétszámjegyű mértékben, 12,5%-kal bővültek, a belföldi vendégéjszakák pedig gyakorlatilag stagnáltak (-0,6%) – ami a 2019-es évet jellemző monoton csökkenés fényében, mindenképpen jó hír.

Ha a külföldet nézzük, a februári vendégforgalmat lényegében ugyanazok a piacok dominálták Budapesten, amelyek januárban is jól szerepeltek.

Olaszország meglepetést okozott, mivel – a karneváli időszakban az Alpoktól délre már durván eszkalálódó krízis ellenére – sikeresen tartotta második helyét Németország előtt (16.318 vendégérkezés, 47.678 vendégéjszaka). Mindettől függetlenül a német beutazó turizmus volumene is szépen nőtt: 17.152 német vendég (+10,5%), 41.440 vendégéjszakát (+19,1%) töltött el a fővárosban egyetlen hónap alatt. Markánsan nőtt a francia vendégéjszakák száma és dübörgött a spanyol vendégforgalom is.

A 186.508 európai vendég mindösszesen 471.544 vendégéjszakát töltött el Budapesten az év második hónapjában, ami minden idők legjobb februárját eredményezte a beutazó turizmus európai piacán.

A tavalyi év azonos időszakához képest az öreg kontinensről egy meglepetésszerű, 14,3%-os vendégszám- és 17,7%-os vendégéjszakaszám-növekedést sikerült realizálni a világjárvány küszöbén.

Nem volt ez másként a tengerentúli küldőpiacon sem: bár az amerikai vendégek év elején hagyományosan kevesebbet utaznak – a súlypont jellemzően a nyári-őszi időszak felé tolódik –, idén februárban az USA-ból 10.900 vendég (+13,1%) érkezett, akik 24.703 vendégéjszakát (+12,6%) töltöttek el Budapesten.

Megtorpanó Ázsia

Egészen másként alakult viszont az ázsiai beutazó turizmus: köztudott, hogy Közép-Kínában jelent meg elsőként a COVID-19 vírus, még januárban, majd néhány héttel később átterjedt Dél-Koreára is, ahol február 20. és 29. között tetőzött a járvány. Jóllehet a koreai hatóságok az ország állampolgárainak mobilizációját nem szabályozták olyan drákói szigorral, mint a kínai adminisztráció; Koreában végig a minél szélesebb körű tesztelésen volt a hangsúly.

Összességében az ázsiai vendégérkezések száma a 2017-es, a vendégéjszakák száma a 2018. februári szintre zuhant vissza, míg a kínai vendégforgalom teljesítménye alig haladta meg a 2015. februári szintet.

Budapest top 10 küldőpiaca 2020. január-februárban a vendégéjszakák alapján

Fotó: BFTK

Kampány és új imázsfilm

A Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Budapestet bemutató kampányokkal szeretné fenntartani az érdeklődést a magyar főváros iránt. Budapest megvár! – üzeni a BFTK új imázsfilmje a városlakóknak, a hazai és a külföldi turistáknak egyaránt.

A kulturális és turisztikai szektort megviselő helyzetben indult kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar fővárosnak csak együtt tudunk különleges hangulatot adni, és Budapest alig várja, hogy visszatérjen az élet az utcákra, és a közösségi terekre.