Széleskörű egyeztetés indul az utazási joganyag felülvizsgálatáról

A munka az érintett fogyasztóvédelmi szövetségek, utazási vállalkozók, szálláshely- és közlekedési szolgáltatók szakmai szövetségei, valamint a társtárcák bevonásával zajlik majd (Pl. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelmi szakterülete, Igazságügyi Minisztérium).

A hazai jogszabály-felülvizsgálat és kodifikáció előkészítésének részeként várhatóan már novemberben/még az év vége előtt tervezik e munkacsoport összehívását, annak érdekében, hogy közösen előkészítsék az ezzel összefüggő feladatok ütemtervét. E folyamattal párhuzamosan európai uniós szakértői szintű technikai ülésekre is sor kerül az Európai Bizottság szervezésében, ami az egyes országok implementációval kapcsolatos munkájának támogatását célozza. A kodifikációs folyamattal párhuzamosan természetesen további tagállami egyeztetéseket is szükségesnek tart az NGM (pl. Németországgal, Ausztriával, V4-es országokkal) – kaptuk a tájékoztatást a minisztériumtól.

A hazai jogszabályok közül felülvizsgálatra kerülnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény utazásszervezőkre és utazásközvetítőkre vonatkozó paragrafusai, valamint a végrehajtásukkal kapcsolatos kormányrendeletek: az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.), valamint az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendeletek. Ugyancsak felül kell vizsgálni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény utazási szerződésekre vonatkozó részeit. Tekintettel a részletszabályok összetettségére, továbbá arra, hogy több törvényt is módosítani kell, az NGM megítélése szerint szükség is lesz az irányelv hazai átültetésére az uniós jogszabály szerint rendelkezésre álló két évre, illetve a hatálybaléptetésre adott további 6 hónapos időtartamra.

Az NGM emlékeztet: a megváltozott piaci viszonyokat követve az új uniós szabályozás célja volt a megfelelő védelem biztosítása az utazási szektorban is elterjedt internetalapú szolgáltatási formákat egyre nagyobb számban igénybe vevő utazók számára – a főként kis- és középvállalkozási formában működő utazási vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül. Az új jogszabály hatását jól érzékelteti az a becslés, amely szerint az irányelv megkétszerezi – 23%-ról akár 46%-ra is növelheti - a „védett" utazások arányát az EU utazási piacán. Mindez értelemszerűen az utazási szolgáltatás-együttesek meghatározását, valamint az ilyen szolgáltatás-együtteseket vásárló utazók számára biztosított, fizetésképtelenséggel szembeni védelem formáinak megteremtését igényli. Az irányelv alapvetően fogyasztóvédelmi szempontú, azonban az a tény, hogy az irányelv hatálya a jövőben kiterjed az újszerű internetes foglalási rendszereken alapuló szolgáltatások nyújtóira is, egyúttal megszünteti az Európai Unió területén a hagyományos utazási csomagokat értékesítő utazási vállalkozások korábbi versenyhátrányát, melyet egyébként az irodák sokszor kifogásoltak.