Szemétlerakónak tekintik Csehországot a nyugat-európai gyártók?

A cikk írója, Rob Cameron elkíséri a cseh–német határ közelében élő cseh Zedinek családot szokásos bevásárlóútján a határ túlsó oldalán lévő szupermarketbe. A családfő egy tonhalkonzervet mutat az újságírónak, amely a német üzletben 1 euróba kerül, Csehországban 1,50 euróba, annak dacára, hogy míg a német oldalon árusított konzervekben csak szép nagy haldarabok találhatók, addig a cseh üzletekben kapható termékek nem ilyen kifogástalanok. Egy másik terméknek, egy kolbásznak a címke szerint 87 százalék a hústartalma – ilyet Csehországban állítólag keresve sem lehetne találni.

De nemcsak ez a család gondolkodik így, az újságíró beszámol arról, hogy az üzlet parkolójában álló autók felének cseh rendszámtáblája van, az üzletben pedig csak a pénztárostól hallott német szót az egész vásárlás alatt. Zedinekék elmondják: néha az az érzésük, hogy a nyugat-európai gyártók egyfajta szemétlerakónak tekintik Csehországot, mindent odavisznek, ami a gyártás során visszamaradt.

Az érvényes EU-szabályozás értelmében a gyártóknak lehetőségük van rá, hogy termékeiket a mindenkori helyi ízléshez igazítsák. A csomagoláson sem kell változtatni, csak az összetevőket kell feltüntetni.

Konkrét adatok is alátámasztják a minőségi különbséget

Fotó: Wikimedia Commons

Hogy az ugyanolyan csomagolásban eladott termékek nemcsak a vásárlók szubjektív ízlése szerint rosszabbak Közép-Kelet-Európában, arra konkrét adatok is szolgálnak.

Marian Jurecka cseh mezőgazdasági miniszter a prágai Kémiai és Műszaki Egyetem által 2015-ben készített összehasonlító tanulmányból idéz a cikk írójának. Az egyik ice tea márkát például ugyanolyan palackban hozzák forgalomba Csehországban, mint Németországban, de a csehek által megvásárolható ital 40 százalékkal kevesebb természetes teakivonatot tartalmaz, és még többe is kerül. Az ugyanolyan külsejű dobozban árult löncshús Németországban sertéshúsból, Csehországban csirkéből készítve kapható. Az említett tanulmány 24 terméket vizsgál, ebből nyolc bizonyíthatóan különbözik minőségben vagy összetételben attól függően, hogy Németországban vagy Csehországban kapható.

A miniszter kételkedik abban, hogy ennek oka a helyi ízlés jobb kielégítésének szándéka lenne. Mint mondja, nem illegális különböző ételeket ugyanolyan csomagolásban értékesíteni, de nem is erkölcsös. Ezért szlovákiai és magyar kollégáival együtt adatgyűjtésbe kezdett, hogy az Európai Bizottságnál jogszabályváltozást kezdeményezzenek annak érdekében, hogy a gyártók és forgalmazók abbahagyják ezt a gyakorlatot.