Nincsenek ketrecek a felújított párizsi állatkertben

A korszerűsített intézmény mintegy 180 állatfaj több mint ezer egyedének nyújt 21. századi igényeknek megfelelően természetes környezetet. A 15 hektáros területet teljesen átalakították: a francia főváros keleti határán, a vincennes-i erdő szélén található nyolcvan éves állatkertből gyakorlatilag csak az emblémájának számító 65 méter magas műszikla maradt meg.

A Föld öt biodiverzitási övezete szerinti területek kialakításánál az első számú szempont az állatok egészsége és boldogsága volt, elefántok ezért nincsenek, mert nem tudnának elegendő teret biztosítani számukra.

A guyanai régióban üvegkupolás pálmaház idézi az Amazonas-esőerdőt, a szudáni területen a szélesszájú orrszarvúk és a nyugat-afrikai oroszlánok száraz cserjékkel borított szavannán kóborolnak, a Humboldt-pingvinek Patagónia sziklás földjén tipegnek, Madagaszkárból lamantinok és papagájok érkeztek, Európát farkasok és keselyűk idézik.
"A látogatónak úgy kell éreznie magát, mintha vendégségben járna az állatok birodalmában, egy világkörüli úton, a biodiverzitás kellős közepén" - mondta Thomas Grenon, a vincennes-i állatkertet 1934-es létrehozása óta felügyelő intézmény, a Párizsi Természettörténeti Múzeum igazgatója.

A hatalmas parkban nincsenek ketrecek és kordonok, nem a rajzfilmekből ismerős idealizált környezetben, hanem a vadonra emlékeztető hangulatban, deszkakerítések mögül vagy magaslesekről fürkészheti a látogató a völgyekben pihenő állatokat.
Az állatvédők is elismerik, hogy a helyzet nagyon sokat javult a párizsi állatkertben, ahol az állatok a korábbiaknál kevésbé stresszes körülmények között élnek, annak ellenére, hogy továbbra is megfosztják őket természetes szabadságuktól. Az igazgató szerint az új környezet éppen azt az üzenetet hordozza, hogy a természet egyensúlyának felborítása kihalással fenyeget egyes állatfajokat.

A hangsúlyt az oktatásra és a kutatásra helyezik, és az egyik távlati cél, hogy néhány veszélyeztetett fajt később visszaszoktatassanak a vadonba. A feliratok is sokkal játékosabbak és sokkal inkább pedagógiai jellegűek, mint korábban, amelyek az építési anyagok vagy a pálmaolaj felhasználása miatti erdőirtásoknak az állatok életkörülményeire járó veszélyeire is figyelmeztetnek.

Az állatkert felújításához a francia állam 30 millió euróval (9 milliárd forinttal) járult hozzá, a fennmaradó 140 millió eurót (43 milliárd forintot) magánbefektetők hiteléből teremtette elő az állatkert, amelynek húsz éven át évi 15 millió eurót (4,5 milliárd forintot) kell visszatérítenie.

Az állatkert évi 2 millió látogatóra számít, ami jókora forgalomnövekedést jelentene, mert például 2005-ben csak mintegy 300 ezren keresték fel az intézményt. Az árakat jelentősem megemelték: a felújítást megelőzően, a 2008-as záráskor még 6 euró (1800 forint) volt a belépő, szombattól a gyerekek 15 euróért (4500 forint), a felnőttek 24 euróért (7300 forintért) látogathatják a parkot.