Tisztán a tiszta levegőről

Forrás: turizmus.com

 2014. november 06. 17:06

A nem megfelelően kialakított és karbantartott légtechnikai rendszereknek súlyos egészségügyi következményei lehetnek – derült ki a II. Beltéri levegő szakmai napon, amelynek előadói tudományos és gyakorlati példákkal támasztottak alá állításukat.

A konferenciát szervező PLE Group Kft. (volt Pap Légtechnika Kft.) azzal a céllal szervezte meg immár a második konferenciát a témában, hogy tudományos és gyakorlatban bizonyított lég- és klímatechnikai megoldások bemutatása révén átfogó ismereteket nyújtson az egészséges beltéri levegőminőség és a hatékony energiagazdálkodás területén.

A Budai Allergiaközpont allergológusa, Balogh Katalin rámutatott, a beltéri allergének (atka, házi állat, rovar, penész) okozta megbetegedésektől egyre többen szenvednek világszerte, Magyarországon például az allergiás nátha aránya a lakosságon belül az elmúlt 8 évben 11-ről 21 százalékra nőtt. A növekedés okai között van a megváltozott életmód és a stressz is. Az atka hagyományos porszívózással nem távolítható el, a penész pedig leginkább szigetelési problémára vezethető vissza, vagyis egy penészölő csak tüneti kezelést jelenthet.

 

A baktériumok életben maradását nagyban befolyásolja a levegő minősége – fejtette ki előadásában Bognár Csaba mikrobiológus, megtörtént esetetekkel támasztva alá, hogy milyen súlyos betegségek kiváltói lehetnek a rosszul karbantartott és tisztított klímaberendezések. A kondenzvíz nem megfelelő elvezetése munkahelyeken okozott már olyan súlyos legionella-fertőzést, hogy az érintettek kórházi ápolásra szorultak. Más esetekben a berendezés által beszívott levegő tartalmazott kórokozókat, amit aztán továbbított az épület távoli pontjaiba is, így terjesztve el például egy kórházban a himlővírust, egy baromfikeltetőben pedig állatról emberre a pszittakózist (papagájkórt). Körültekintően kell tehát meghatározni a levegőt beszívó nyílás helyét is.

Az ÁNTSZ (OKI) végzett már különböző épületek (egészségügyi és oktatási intézmények, szállodák stb.) hálózati vizében legionellamérést, a kimutatott csíraszám a vizsgált helyszínek közel 30 százalékánál haladta meg az ún. Európai Útmutatóban rögzített 1000 TKE/L-es határértéket – tudtuk meg a vízhigiénés osztály munkatársától, Kálmán Emese biológustól. A legionella kockázatát nagyban növelik a vezetékekben pangó vízszakaszok, már egy méter hosszú ilyen vízszakasz is. Magyarországon mindazonáltal még nem írja elő jogszabály a mesterséges vízrendszerek legionellamonitorozási kötelezettségét, és a határértéket sem rögzítették. A szervezet honlapján ugyanakkor elérhető az a tájékoztató, amely például a szállodák számára fogalmaz meg ajánlásokat a témában.

A Ramada Resort Aquaworld Budapest szállodában megrendezett konferencián bemutatott esettanulmányokból kiderült, a légcsatornák tisztítása nemcsak azért fontos, mert a bennük megtapadó szennyeződések az épületben tartózkodóknak rossz közérzetet, fáradtságot, légzési problémákat okozhatnak, hanem azért is, mert többlet engergiafelhasználást és ezáltal komoly pluszköltséget eredményezhetnek az üzemeltetésben.