Több külföldi város már szabályozza az airbnb-zőket

Forrás: turizmus.com

 2015. november 13. 16:03

A szolgáltatások digitális térhódításáról, s az erre épülő közösségi gazdaság jövőjéről, trendjeiről, turizmusra gyakorolt hatásairól szervezett konferenciát Bécs városa november 2-án.

A Local Heroes & Global Player cím alatt futó tanácskozás tanulságait Kovács Balázs, a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai külképviseletének vezetője foglalja össze.

Napjainkra az informatikai fejlesztések már a piaci szokásokat, sőt egész piaci folyamatok alakítottak át, s új értékesítési módszereket generáltak – hangozott el az egyik nyitó előadásban, amelynek tanulsága szerint az így generált „új világ" csak annyira lehet etikus, amennyire annak szereplői azok. A digitalizált világban folyó, új típusú üzleti modell a szállásközvetítés területén az airbnb, míg a taxiszolgáltatás területen az Uber tevékenységével írható le leginkább.

A szálláshely-szolgáltatás területét tekintve, az airbnb „jelenséget" elemezve, mind Bécs város képviselői, mind Amszterdam és Berlin városának a konferencián jelen lévő képviselői egyetértettek abban, hogy az etikus piaci feltételek biztosítása kell, hogy a hatóságok első számú feladata legyen e területen. Az összehasonlítható minőségi kategóriákban a „digitális" ajánlat általában 25-30 százalékkal olcsóbb a klasszikus szállodai termékkel szemben, amely jelentős versenyelőny az előbbi javára. Nem véletlen az airbnb-ző piaci kínálat rohamos fejlődése, amelynek nem csak a szálláshely-szolgáltatás területén érezhető a kiszorító hatása, hanem például a szociális lakások „piacán" is. Éppen ezért például Bécsben és Berlinben tilos az önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokat szállásként értékesíteni.

A konferencián bemutatott esettanulmányokból kiderült, hogy San Francisco, Párizs, Barcelona, New York, Berlin, Amszterdam és Portland városa mára már viszonylag kifinomult módszerekkel szabályozza az airbnb-zőket, jelentős megkötéseket és büntetéseket alkalmazva, illetve kilátásba helyezve a nem szabálykövető polgárok esetében. A szabályok betartását Párizsban például 20 fős városi alkalmazásban lévő task force csoport ellenőrzi, illetve kényszeríti ki. Barcelonában akár 90 ezer euróra is büntethetik a lakását illegálisan szálláshellyé alakító tulajdonost, aki választhat a büntetés befizetése vagy lakásának 3 évre szociális célra történő átengedése között.

A piacot szabályozni szükséges, méghozzá amíg lehet, mert olyan nem kívánatos folyamatok indulhatnak el egyes célterületeken, amelynek társadalmi, gazdasági és turisztikai márkaképzési szempontból is kedvezőtlen és visszafordíthatatlan kifutása lesz – nagyjából ez volt az a közös pont, amelyben a városokat és szakmai szövetségek képviselői előadók egyetértettek.

A konferenciához kapcsolódó prezentációk és tanulmányok letölthetőek innen.