TOP50 – Szepsy István: Csúcsbor csak csúcsminőségű szőlőből lehet

Kiadványunk idei újítása, hogy tevékenységi kategóriánként csoportosítottuk az ágazat szereplőit. A befektetők, a szálloda- és az utazási piac szereplői után most a vendéglátókat vesszük sorra – a szerk.

Szepsy Istvánra sokan úgy tekintenek, mint Tokaj-Hegyalja, sőt Magyarország első számú borászára, aki az elmúlt évtizedekben nemcsak hegyalja, de a magyar bor ügyében is mindenkinél eredményesebb munkát végzett.

„1990-ben, amikor kezdtek alakulni az első külföldi borászatok a Tokaji borvidéken, a legjobbnak tartott termőhelyeken, feltettem magamnak a kérdést, hogyan lehetünk mi érdekesek a négyszáz borászat közül, amikor nincs tőkénk, technológiánk, piaci kapcsolatunk. Hát úgy, hogy használjuk a szellemi innovációt és a tradíciót. Első lépésként 14 tonnáról 2,5 tonnára csökkentettük a termést. Ezzel elértük, hogy 1995-re »ötcsillagosok« lettünk, és egyből exportáltunk három országba. A következő 27 évben pedig alkalmaztuk azokat az elveket, amelyeket Dercsényi János és Matolay János az 1700-as években már lefektettek. Minden eredményünk innen ered, és a jövőben is erre építjük a továbbjutásunkat" – mondja a borászlegenda arról, hogy minek köszönhetők a nevéhez fűződő eredmények.

A Szepsy Pincészet koncepciójához hozzátartozik, hogy egy fő fajtára, a furmintra koncentrálnak: kimondták, hogy a furmint mindent tud, csak éppen meg kell találni a megfelelő klónokat; és húsz éve végzik az ehhez szükséges szelekciót. A termőhelyet ugyancsak bő két évtizede kutatják, az eredményeket pedig azonnal alkalmazzák, és boraikat a termőhelyhez köthetően márkázzák. Alapvetés az is, hogy a csúcsborokhoz öreg szőlőket használnak, és akár parlagállapotból is helyreállítják az ígéretes ültetvényeket.

Szepsy István, a Szepsy Pincészet alapító tulajdonosa

Fotó: Szepsy Pincészet

„Nem azt kommunikáljuk, hogy a bor jó, hanem azt, hogy milyen elvek szerint termeljük meg. A számtalan interjúban, a rólunk készült filmekben vagy a borvilágban mozogva mindig a szellemi innovációt hangsúlyozzuk, és azt, hogy bőven van még mit csinálni, mert Tokaj még mindig több, mint, aminek látszik. Az volna normális, ha mindannyian hinnénk a magyar föld géniuszában, és a legjobb módszert alkalmaznánk a kihasználásában" – hangsúlyozza a szakember.

Szepsy István a rangos hazai és nemzetközi elismerések mindegyikét fontosnak tartja. Úgy véli, azok egy-egy állomást jelölnek az útjukon, s az ő munkásságán túl Tokajnak és Magyarországnak is szólnak. „A munkám legnagyobb sikerének mégis azt tartom, hogy a gyermekeim megértették, szakmailag hogyan lehetünk a világ legjobbja – mert a parcellás termőhelyeinkben benne van ez a lehetőség –; hogy azt a munkát végezhetik, amit szeretnek; és hogy nyugodtan átadhattam nekik a munkát. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy források híján a marketingben nem sikerült áttörést elérni. Mivel a nagy márkák egyenként a mi termelési költségünk sokszorosát költik erre, nyilván óriási hátrányban vagyunk hozzájuk képest."

S hogy manapság mi okozza a legnagyobb örömet a borásznak, s hogy mit kíván Tokaj-Hegyaljának? „A legfőbb öröm, hogy kimehetek a 19 dűlőbe, és láthatom, hogyan fejlődik a termés, hogyan mennek a munkák. Az idős tőkék sugározzák az időtlenséget, hogy több generációt kiszolgáltak, és ma is életképesek, sőt sokkal többet tudnak a fiataloknál a magas, rendkívül köves helyeken. A jövőre nézve pedig azt kívánom, hogy a Tokaji hegyközség értse meg az eredetvédelem fontosságát. Szeretném látni, hogy az ültetvények egységes elvek alapján szépen gondozottak, a községek önerőből is szépülnek, hogy jó legyen itt élni a fiataloknak, és ne néptelenedjenek el a települések."

(Az írás „A turizmus 50 fontos szereplője & TOP 10 polgármester és fiatal 2022” című kiadványban jelent meg.)