Túl sok a jóból? – Airbnb: örömök és gondok

Olyan mennyiségben nőtt az utóbbi években az Airbnb lakások száma, és az ott lakó külföldieké, amely sokakat, némi túlzással, a gyarmatosításra emlékeztet – olvasható az angol nyelvű heti hírmagazin, a The Economist online oldalán. Ez a helyzet például Firenze központjában is, ott már egyes felmérések szerint a lakások 18 százalékában nem helybéliek alszanak az ágyakban. A szűkös lakáskínálatú, az alapterülettel mindig spóroló városokban, mint például Amszterdam, az eladó otthonok száma tovább csökken. Az Airbnb egyes, a turisták által ostromlott városokban politikai kérdéssé vált. Barcelona 2015-ben megválasztott polgármestere tett először ígéretet e jelenség visszaszorítására és előtérbe helyezte, hogy komoly bírságot fognak kiszabni, ha nem tartják be a lakáskiadók és a turisták a helyi szabályokat.

A közösségi gazdaság egyik legpregnánsabb képviselője idén ünnepli fennállásának a tizedik évfordulóját. Tíz évvel ezelőtti születésekor még senki nem sejtette, hogy ez a jelenség ekkora változásokat fog hozni egyes nagyvárosok életében. Számos, Airbnb-s lakást magában foglaló házban már nem felfelé mennek az otthonok értékei, hanem lefelé, mert a helybéli lakosok nem örülnek a turisták zajos ott-tartózkodásának.

Az idén tízéves Airbnb új minőségbe csapott át sok európai nagyvárosban

Fotó: pixabay

Az Airbnb-jelenség leginkább Európában hódít, itt mutatkozott meg legpregnánsabban hatása a hotelpiacra, és az európai nagyvárosok belvárosai változtak meg miatta leginkább.

Amszterdam, Berlin vagy Madrid köztisztviselői próbálnak a helyzettel a megbirkózni, már ami a szabályozásokat illeti, és valamelyest egységesíteni is azokat.

A cél, hogy mind a bérlők, mind a lakáskiadók tartsák be a szabályokat, ez utóbbiak pedig legyenek áttekinthetők.  Ennek érdekében tettek lépéseket a héten Európai Bizottság illetékesei.

A szállodaiparnak – amelynek voltaképp ellensége az Airbnb – nem célja e jelenség elpusztítása, legalábbis soha nem jelentik ezt ki nyilvánosan. Magától értetődő, hogy vendégeket csábít el a hotelektől, bár mindig megmarad egy stabil vendégkör, amely csak szállodában fog lakni.

Közben azonban nem oldódnak a városi feszültségek. Az állandóan szelfiző turisták a piacon, a tömeg az egyébként is zsúfolt kerékpárutakon, a macskaköveken hajnalban vagy késő este a bőröndökkel zörgő látogatók új jelenségek, mind a tömegturizmusból élő, mind a kevéssé frekventált városok életében.

A cikk ugyanakkor azt is megemlíti, hogy az Airbnb lehetővé tette, hogy emberek milliói megismerjenek újfajta kultúrákat, azzal hogy megismerik mások otthonát. Ezt a nagy szállodákban soha nem érhették volna el, mivel azok nem az ott élők valódi életét mutatják be.

Egyes közép-európai városok mint trendi úti célok jelentek meg hirtelen, olyanok is, amelyek eddig nem voltak a tömegturizmus látószögében. A sok tízezer, idegenek lakását bérbe vevő fiatal és az általuk készített milliónyi, a közösségi oldalakon megosztott szelfi hirtelen megnövelte egy-egy régió népszerűségét, ami jót tesz az imázsnak és növeli a bevételeket is.