Turisztikai információs központ lesz a pécsi Virágh-ház

Az Országgyűlés döntése értelmében több állami kézben lévő ingatlan kerül vissza egyházi tulajdonba a jövőben. Az első ilyen épületet, a pécsi Virágh-házat mintegy százmillió forintos felújítás után adta át a Pécsi Egyházmegyének a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. –emlékeztetett az átadási ünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A négyszáz négyzetméteres épület a 20. század első felében hivatalban lévő pécsi püspök, Virágh Ferenc nevét viseli. A ház százmillió forintos fejlesztése során megújították az épület teljes külső homlokzatát és belső tereit, korszerűvé vált az elektromos és a fűtési rendszer, informatikai és biztonságtechnikai technológiákkal gazdagodott az ingatlan.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Páva Zsolt, Pécs polgármestere kitért arra, hogy a Virágh-ház felújítása illeszkedik a város püspöki központjának megújítási folyamatába. Néhány évtizede megkezdődött az ókeresztény emlékek bemutatása, az északi várfalsétány feltárása, a középkori egyetem látogathatóvá tétele és a nyugati várfalsétány megújítása. A város tervei szerint néhány éven belül bejárhatóvá teszik a püspöki központot körbeölelő várfalat, kilátórészeket, azon újabb sétányokat alakítanak ki. Hozzátette: a beruházások kézzelfogható eredményekkel jártak a város turisztikai vonzerejére, a jövőbeni fejlesztések pedig új helyszínekkel gazdagítják Pécs idegenforgalmi kínálatát.

Udvardy György katolikus megyés püspök elmondta: a Pécsi Egyházmegye az elmúlt években milliárdos fejlesztéseket hajtott végre uniós forrásokból, a megyeszékhely egyházi értékei ma könnyebben elérhetőek, korszerűek, ami a vendégforgalom növekedésében is tetten érhető. A Virágh-ház a pécsi egyházi értékek iránt érdeklődő turisták információs irodájaként, központjaként működik majd.

A püspöki palota melletti ingatlan 1986-ban leromlott állapotban került állami tulajdonba. Eredetileg az épület 18. századi udvarmesteri ház volt, amely részben ráépült a középkori Keresztelő Szent János-társaskáptalan romjaira, déli alapfalaira. A felújítás során rendkívül értékes kőanyagleletek, szobortöredékek kerültek elő, amelyek jelenleg részben a középkori egyetem kiállítását, részben pedig a pécsi Janus Pannonius Múzeum reneszánsz lapidáriumát gazdagítják.