Turisztikai trendek, OTA-helyzet, fűtési felár – az MSZÉSZ-közgyűlésről jelentjük

Szerző: Pintér Tünde - Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2022. november 08. 21:35

Gyorsította-e az OTA-k térnyerését a Covid? Kérhetnek-e felárat a szállodák a fűtésért és a forró vízért? Mit ellenőriz mostanság a NAV és más hatóságok? Ezek a kérdések is napirendre kerültek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) közgyűlésének első, edukációra fókuszáló napján.

November 8-án délután megkezdődött az MSZÉSZ tisztújító közgyűlése Budapesten, amelynek házigazdája a Radisson Blu Béke Hotel.

Elsőként a rekordokat döntő nyár eredményeinek rövid áttekintése után egyebek mellett a jövő utazási trendjei közül a fenntarthatóságról, az utazói típusok azonosításáról és a szálláshelyek láthatóságának javításáról is beszélt Kovács Gyöngyi, a Booking.com account maganere. (Az előadás nem volt sajtónyilvános – a szerk.)

 

Globális helyzetkép, turisztikai trendek 2023-ra

A turisztikai trendekről festett globális helyzetképet az áprilisban Manilában megtartott WTTC Global Summit előadásai alapján Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

A szervezet 2022 januárjáig beérkezett adatok alapján készített, az alapvető digitalizációs statisztikákat bemutató globális felmérése szerint a közeljövőben a digitalizáció további térnyerésére számíthatunk: a Föld 7,9 milliárd lakója közül már 4, 95 milliárd internethasználó, közülük szinte mindannyian (4,62 milliárd fő) aktív közösségi médiafelhasználók is, utóbbiak aránya ráadásul gyors, egy év alatt 10 százalékos növekedést mutat.

A pandémia globális gazdasági hatását súlyos arányok mutatják: a turizmusból származó bevételek 2019-hez képest (9,2 billió USD) 2020-ben 49 százalékkal csökkentek, világszerte 62 millió munkahely szűnt meg a világjárvány hatására. Ugyan elhúzódó háborúról és energiaválságról akkor még szó sem volt, a 2022-es tavaszi előrejelzések arról szóltak, hogy az idei évben a 2019-es számokat sem a GDP, sem a munkaerőpiac tekintetében nem sikerül elérni. A munkaerőpiaci felépülés a pandémia után ugyanakkor gyorsabb, mint a 2008-2009-es gazdasági válság, az ágazat egyre gyorsabban kilábal a hullámvölgyekből.

Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Tamás Pál

„Miközben világszinten az utazók száma és a turisztikai kiadások 2022 első hét hónapjában messze alulmaradtak a pandémia előtti szinttől, a szakértők pozitívak, várakozásaik szerint a 2023-as év jobb számokat és tendenciákat fog mutatni, mint az előző két esztendő” – hangsúlyozta a szakember.

Rasztovits a turizmusban 2023-ban várható trendekről izgalmas képet festett a WTTC előrejelzései alapján. Az all inclusive üdülőélmények helyett előtérbe kerülhetnek a kulturális értékek, nőhet az érdeklődés a mindfulnessre, a meditációra, az egészségre vagy a spiritualitásra összpontosító wellnesselvonulások iránt. A helyi közösségekhez való kapcsolódási igény tovább erősödik, a hitelesítésben a biometrikus felismerésnek egyre nagyobb szerep jut, mint ahogy az érintésmentes szolgáltatások további térnyerése is érdemes számítani.

Az elmúlt évek kihívásaira válaszul megszülető, emberközpontú, adatvezérelt és reziliens újturizmusra jó példa a világ legnagyobb turisztikai befektetése, a három részből álló NEOM, melynek részleteit a WTTC őszi kongresszusán mutatják be Rijádban. Az 1000 milliárd dolláros projekt a világ legnagyobb, 2035 és 2050 között felépülő turisztikai befektetése, melynek egyes elemei már a következő években látogathatók lesznek Szaúd-Arábiában. „Minden élmény itt kezdődik” – beszélt a jövő fejlesztései kapcsán Rasztovits Dávid az okos repülőterekről, hangsúlyozva, hogy országunk kapui a turisták számára az első, meghatározó élményt jelentik, ezért élményközpontként és közösségi térként kell működniük.

 

Gyorsította-e az OTA-k térnyerését a Covid?

Erre a kérdésre kereste a választ Bogár Zoltán, Danubius Hotels központi üzletfejlesztési igazgatója a HOTREC legfrissebb, disztribúciós felmérésére alapozott előadásában.

„A kutatás kérdéseire Európa-szerte 3875 szálloda válaszolt, a válaszadók 70 százalékát 5 ország adta” – ismertette a részleteket a szakember, aki a Smart Event applikáción keresztül a helyszínen maga is megkérdezte a résztvevőket várakozásaikról. A válaszadók 56 százaléka szerint 2022-ben az egyéni foglalásokon belül nőtt az OTA-k részaránya 2019-hez képest, 53 százalékuk viszont 2023-ban a direkt foglalások részarányának növekedését várja.

A 2013 és 2021 közötti időszakot vizsgálva a szakember biztató változásokat lát a disztribúcióban: 2019-ig az OTA-k ugyan közel 10 százalékot növekedtek, és a közvetlen foglalások aránya ugyanennyivel csökkent, 2019 és 2021 között – tehát a Covid-járványt már felölelő időszakban – stagnált az OTA-k részaránya, a direkt foglalások aránya pedig 8 százalékpontot növekedett. A közvetlen foglalás részarányának növekedése a csoportok elmaradásával és a a belföldi forgalom erősödésével magyarázható, továbbá szerepe lehetett benne annak is, hogy a vendégek a pandémia után – amikor még szinte napról napra változtak az utazási és a járványügyi szabályok – jobban bíztak a szálláshelyekkel való közvetlen kapcsolattartásban. Az erősödés azért is figyelemre méltó, mert az OTA-k nagy erőfeszítéseket tettek pozícióik javítására – mutatott rá a szakember.

Más értékesítési csatornák ezzel szemben csökkenést mutattak: a tour operatorok és a travel agentek részaránya a felére esett vissza, a wholesale cégek részesedése is csökkent, és a rendezvényszervezők is markáns, egyharmad arányú visszaesést mutatnak a HOTREC felmérése szerint. „A tour operatorok és a travel agentek visszaesése a magyarországi adatokban is látszik, és arányaiban még nagyobb mértékű” – hangsúlyozta a szakember.

Bogár Zoltán, a Danubius Hotels központi üzletfejlesztési igazgatója

Fotó: Tamás Pál

Érdekes adat, hogy az OTA-knál a három legnagyobb piaci szereplő (Booking, Expedia, HRS) együttes részesedése egyik országban sem ment 80% alá, kivéve nálunk, ahol csak 69%-ot értek el, ami a Szallas.hu erős piaci jelenlétével magyarázható.

Bogár Zoltán úgy véli, a jövőben számítani kell a visszarendeződésre. Várakozásai szerint a külföldi vendégek utol fogják érni a belföldet, a csoportos vendégek pedig az egyénieket, emellett a Covid-bizonytalanság is csökkenni fog.

Az egyes európai országok foglalásainak direkt és OTA-részarányát elemezve Bogár Zoltán megjegyezte, hogy a hasonló adottságok miatt Csehországra érdemes figyelnünk, mely a közvetlen foglalások részarányát tekintve jelenleg jobban áll (54%), mint Magyarország (46,1%), és e téren jobban is fejlődik.

„Minél erősebb a brandünk, annál kisebb a kitettségünk az OTA-knak” – fogalmazta meg a célokat a szakember. Fontos, hogy a legjobb kondíciók saját weboldalunkon is legyenek elérhetők, de a legideálisabb természetesen az, ha itt érhetők el a legjobb ajánlatok.

 

Kérhető felár a fűtésért és a forró vízért

Semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy egy szálloda felárat számítson fel a vendégeinek a fűtésért vagy a hűtésért. Nincs olyan előírás, ami megszabja, hogy egy hotelszobában hány foknak kell lennie, vagy milyen hőfokú víz folyjon a meleg vizes csapból – mondta Salamon András, az MSZÉSZ jogi tanácsadója. Példaként Németországot hozta, ahol már egyre több szálloda vet ki fűtési pótdíjat az egekbe szökő energiaárak ellensúlyozására. A szálloda megtehetik, hogy alap hőmérsékletként a 18 fokot biztosítja, és minden egyes plusz fokért felárat számít fel– nincs jogalap arra, hogy emiatt a vendég kártérítést követeljen, feltéve, hogy előzetesen tájékoztatást kapott róla. A tájékoztatás megtörténhet már az ajánlatban, vagy a foglalás visszaigazolásában – hangsúlyozta.

Salamon András szerint, amíg ez a bizonytalan energiahelyzet tart, egyre inkább elterjedhet, hogy a szállodák minden egyes szolgáltatásukért, amelyek eddig magától értetődően benne voltak a szobaárban, külön díjat fognak felszámolni.

Salamon András, az MSZÉSZ jogi szakértője

Fotó: Tamás Pál

A jogi szakértő előadásában arról beszélt, hogyan tudnak felkészülni a szállodák a kiszámíthatatlan keresletre, milyen jogi lehetőségek vannak az energiaszolgáltatóval kötött szerződésekben. Utóbbi kapcsán azt javasolta a szállodásoknak, nézessék át egy jogásszal az energiaszolgáltatóval kötött szerződést, hogy később ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe.

Egy korábbi régióülésen felvetődött a kérdés, fel lehet-e lépni jogi úton az irreálisan magas árat meghatározó energiaszolgáltatóval szemben? Salamon András úgy gondolja, amikor az irányadó energiatőzsdéken az áram és gáz ára csökken, és ennek ellenére az energiaszolgáltató a piaci ár többszöröséért kínálja az energiát a szállodának, amelyik kiszolgáltatott helyzetben van vele szemben, felmerülhet az uzsorás szerződés, vagy a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esete.

Az első nap zárásaként Huszl Zsuzsanna és Farkas Gergely, a Deloitte munkatársai arról tartottak gyakorlati példákkal tűzdelt előadást, hogy mit ellenőriz mostanság a NAV és más hatóságok, s mire kell kifejezetten figyelniük a szállodáknak. (Erről a témáról a későbbiekben külön cikkben számolunk majd be.)

(Borítókép: Tamás Pál)