Pozitív kilátásokat mutat az ágazatban a kétéves Turizmus Konjunktúra Index

Az ágazati információhiány feloldása iránti igény és a Covid-19 utáni hatalmas bizonytalanság inspirálta a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) létrehozását, hiszen nagyon hiányzott egy kapaszkodó az ágazat mindenkori jövőbeni  teljesítményének megítéléséhez – mondta el köszöntőjében Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke azon az eseményen, melyet a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) és a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) közösen szervezett. A kétéves idő igazolta előzetes várakozásaikat, hiszen egyre többen használják és hivatkoznak rá beszámolóikban és szakmai döntéseikben. A szakmai elnök bízik benne, hogy az index az 5. évben már meghatározó tényezőként fogja segíteni a döntéshozókat.Példaként kiemelte a munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatban az előre jelző képességet. Jól látszik, hogy a covid során elveszett munkahelyek nem épültek teljes mértékben vissza, ugyanakkor idén először elindult a visszaáramlás a turizmusba, a munkaadók érdemi jelentkezők közül tudnak válogatni – emelte ki Gál Pál Zoltán. A változást a TKI is visszaigazolja, a foglalkoztatottak alakulásával kapcsolatban májusban +1 százalékon állt az index az előző év azonos időszakához képest.

„A mutató a foglalkoztatást tekintve negatív tartományban van a vendéglátásban (-4 pont), pozitív a szálláshely-szolgáltatásban és az egyéb turisztikai alszektorban (+5, illetve +2 pont)” – nyilatkozta. Várakozásai szerint sikeres szezon előtt áll az ágazat, a feltételek adottak ahhoz, hogy a geopolitikai helyzet változatlansága esetén sok területen meghaladhassuk a 2019-es kiemelkedő évet.

A várakozások szerint sikeres szezon előtt áll az ágazat

Fotó: GKI

Húzóágazatként tekinthetünk a turizmusra

A TKI célja havi gyakorisággal mérni a konjunktúra várható alakulását, és valós képet adni az ágazat szereplőinek várakozásairól – kezdte előadását Udvardi Attila, a Gazdaságkutató Zrt. (GKI) igazgatója. Utalt rá, hogy a mutatóban 3 alszektor (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a turizmus egyéb területei) egyenlő arányban képviselteti magát. A szakember beszélt a mérés EU-kompatibilis módszertanáról, a kompozit mutató alindexeiről, gyakoriságáról, értelmezéséről és súlyozásáról is.

Piaci elemzők szerint a turizmusban  további, érdemi növekedési potenciál van

Fotó: turizmus.com

Az elmúlt időszakot több szakaszra lehet bontani: a felívelő, az energiaválság miatt pesszimista, majd bizakodó, 2023-ban stagnáló időszak után, 2023 decembere és 2024 májusa között ismét felívelő periódust tapasztalhatunk – emelte ki az előadó. Bár a gazdasági válság előtti optimizmust még nem érte el az index, de a folyamatokat látva erre minden esélye megvan. A szakma optimista állapotát a KSH adatai is megerősítik. 2024 májusában a TKI index mind a 3 alszektorban több ponttal magasabban van, mint az előző év azonos időszakában. Legnagyobb mértékben a 15 főnél nagyobb cégek tudták javítani várakozásaikat.

A 2023-as mutatókhoz képest jobban állunk

Fotó: GKI

Az éves összehasonlításból kiderül, hogy a 2023-as mutatókhoz képest jobban állunk, de a 2022-es szintnek egyelőre kicsivel alatta marad az index értéke. Az alágazatok közül a vendéglátás továbbra is negatív tartományban van, de a szálláshely és az egyéb turisztikai szektorok pozitív várakozásokkal várják a főszezont. A 15 főnél többet foglalkoztató nagyobb cégek húzzák felfelé az indexet, a 3 kisebb kategória pedig együtt mozog, ami azt mutatja, a nagyobb cégek jobban és gyorsabban tudnak alkalmazkodni a kihívásokhoz. Az alindexet nézve kiderül, hogy a foglalkoztatás, az eredményesség és az üzleti helyzet várakozásai a következő 3 hónapra vonatkozóan pozitívok, a működési költségek az infláció csökkenésével párhuzamosan normál szinten stabilizálódtak.

A többi ágazattal összevetve húzóágazatként tekinthetünk a turizmusra

Fotó: GKI

Idén a többi ágazattal (pl. építőipar) összevetve húzóágazatként tekinthetünk a turizmusra. „Míg a nemzetgazdaság többi szektora vergődik, a turizmus a foglalkoztatási várakozásokkal kapcsolatban is jól teljesít” – emelte ki a szakember egy újabb aspektust.

A megkérdezett szolgáltatók az áraikat kevéssé tudták emelni, mint ahogy a működési költségeik növekedtek, de a különbség kisebb, vagyis kedvező változások tapasztalhatók ezen a téren is. Az árnövekedést prognosztizálók és az árcsökkentők is kevesebben vannak. Azoknak az aránya a legmagasabb, akik stagnálást prognosztizálnak a piaci áraikban – tudtuk meg az árazással kapcsolatban.

A turizmus támogathatja a gazdaság felzárkóztatását

Az idei évben 3 % közelében alakulhat a magyar gazdaság növekedése, jövőre pedig kedvező esetben 4 % feletti is lehet a bővülés – foglalta össze a makrogazdasági kilátásokat és a turizmus helyzetét elemezve előadásában Molnár Dániel, a Makronóm senior elemzője. Arra számítanak, hogy a gazdaságot idén a fogyasztás, mint belső motor hajthatja, jövőre lehet kiegyensúlyozottabb a növekedési szerkezet. A csökkenő kamatok beruházásra ösztönözhetik a vállalatokat. Az infláció fokozatosan lassul, 2025 nyarára érheti el tartósan a jegybanki célt.

Az első három havi adatok azt mutatják, hogy a turizmus kitörő formában van. A covid utáni helyzetet elemezve rámutatott, hogy az elmúlt időszakban a külföldi turisták hajtották a forgalmat, de a reálbérek emelkedése elhozta a változást. Idén a belföldi kereslet is megélénkül.

A szakember beszélt arról is, mi befolyásolta az áprilisi kedvezőtlen számokat: a húsvét 2023-ban és 2024-ben a naptárban más-más tavaszi hónapra esett. Míg a vendégéjszakaszám csak egy szempontból vizsgálja a helyzetet, hiszen a múltbeli kereslet alakulását mutatja, a TKI ennél sokkal komplexebb mutató az esetleges szubjektivitása ellenére – tette hozzá.

Az ágazatban hosszabb távon is érdemi növekedési potenciál rejlik, ez a szállodák mellett a vendéglátásra, attrakciókra, rendezvényekre is hatással lehet. A magyar szálláshelyek az ár alapú versenyképesség terén is kedvező helyzetben vannak Európában, viszont ez kétélű fegyver lehet, hiszen a kisebb költésű vendégek multiplikátor hatása is kisebb – figyelmeztetett az elemző.

A magyar szálláshelyek az ár alapú versenyképesség terén is kedvező helyzetben vannak

Fotó: Eurostat

A belföldi turizmus a külföldi szálláshelyekkel is versenyez, hiszen a magyarok egyre bátrabban utaznak külföldre, az adatok szerint lassú visszarendeződés zajlik. A külföldi utazás ugyanakkor gyorsabban drágul, mint a belföldi – mondta.

A turizmusban rejlő növekedési potenciál támogathatja a gazdaság felzárkóztatását – hangzott el.

Fenntarthatósági törekvések az a&o-nál

A rendezvény házigazdája, az 1999-ben alapított a&o Hostels Európa legnagyobb privát üzemeltetésű hostellánca – mondta Kalmár Kincső, a cégcsoport magyarországi sales managere. Előadásából kiderült, hogy a hibrid láncnak 25 városban összesen 39 háza található, mintegy 30 ezer ággyal. Egységeikben 2023-ban több mint 6 millió foglalást realizáltak, ebből a budapesti háznak közel 100 ezer vendégéjszaka jutott. A csoportos foglalás aránya az a&o-nál 35%.

Kétéves lett a Turizmus Konjunktúra Index

Fotó: Turizmus.com

Céljuk, hogy az a&o Hostels 2025-ben Európa első karbonsemleges hostelláncává váljon. Eddig a 2015-ös 15 kg-ról 2023-ra 3,32 kg-ra csökkentették az egy vendégéjszakára jutó szén-dioxid-kibocsátást. Az a&o Hostels három berlini szállodája is elnyerte a GreenSign Hotels 4. szintű minősítését, és törekednek az ökológiailag körültekintő üzletmenetre, víztakarékosságra, valamint hulladékgazdálkodásra.