Új turizmusfejlesztési hangsúlyok

Kiderült az is, hogy a jegybank olcsó növekedési hitelprogramja turisztikai beruházásokra is használható, illetve, hogy a Szállodaszövetség hogyan pörgetné fel adócsökkentéssel a szektor bevételeit.

A Figyelő hetilap és a Travelo online utazási portál a múlt szerdai, „A hazai turizmus, avagy a tartós kibontakozás titkai és trükkjei" című konferenciáján fontos bejelentést tett Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a Széchenyi 2020 program keretében újak lesznek a turizmusfejlesztési hangsúlyok.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) hetedik prioritásában mintegy 111 milliárd forint jut majd látványosság és szolgáltatásfejlesztésre, így például a világörökségi helyszíneken (vagy ilyen státusra váró területeken) megvalósuló egyedi ingatlan-felújításokra, vagy tematikus túrákra, például vallási, sport vagy kultúra témakörben. Prioritás ezúttal az attrakciók fejlesztése. A szálláshelyek kapacitásának növelésére nem lesz központi támogatás – húzta alá a helyettes államtitkár.

Csepreghy szerint egy attrakciókkal fejlődő régióban érdemes lesz piaci alapon is beruházni, ha egyes területeken még szükség lenne erre. Különösen, hogy dinamikusan növekszik a ma már a GDP 8,8 százalékát adó és a versenyszférában dolgozók mintegy 11 százalékát foglalkoztató ágazat. Becslése szerint 2020-ra már 12-13 százalékosra nőhet a szektor GDP-hez történő hozzájárulása úgy, hogy közben a bruttó nemzeti termék is növekedni fog. A turizmusban foglalkoztatottak száma pedig akár 500 ezer főre is növekedhet addigra. (Az idei első negyedévben a hazai turizmus bevételei 15 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.)

„A turizmus a magyar gazdaságpolitika mindkét célját, a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás-bővítést tekintve egyaránt stratégiai jelentőséggel bír, így a szektor a fejlesztéspolitikának is kiemelt területe. Ennek megfelelően a GINOP keretében összesen 111 milliárd forint, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban pedig 106 milliárd forintot fordítunk a turisztikai fejlesztésekre a következő öt évben" – derült ki a helyettes államtitkár szavaiból.

Van kihívás bőven

Csepreghy úgy vélte, hogy a szálláshelyek száma és minősége az előző, 2007-13 közt lezajlott operatív programok összesen 316 milliárd forintnyi, jó részben kapacitásbővítésre és minőséget javító beruházásokra költött támogatásai következtében is kellően jó az alapinfrastruktúra.

A szálláskapacitások elégséges voltával lényegében egyetértett Niklai Ákos is. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke örömmel nyugtázta a javuló turisztikai eredményeket, ugyanakkor hosszan sorolta a kihívásokat. A 2000-es évvel vetette össze a tavalyi trendeket és megállapította: az elmúlt 14 évben a német turisták száma 45 százalékkal csökkent, a rengeteg kapacitásbeli és minőségi bővülés dacára vidéken stagnált az éves vendégéjszakák száma, a válság miatt tömegesen veszteséges szállodák öldöklő árversenye, kuponakciói pedig rombolják profitot. Persze a kiépült kapacitásoktól sem független, de a hotelek teljesítménymutatói terén egész Európában sereghajtók vagyunk.

Niklai szerint ezért komplex adócsökkentési programra van szükség, amelynek tervét a Szállodaszövetség és a Századvég ki is dolgozta. E javaslat szerint a szállásdíjakat terhelő mai 27 százalékos áfát 5 százalékra kellene csökkenteni, ugyanakkor bevezetnének egy 6 százalékos nemzeti marketing hozzájárulást, így mind a szálláshelyek, mind a kormányzat jól járna.

Turisztikai sikertörténetet írunk

Dr. Faragó Péter a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója „A jövő országmarketingje - fókuszban a fiatalok" címmel tartott előadásában elmondta, hogy rekordévet zárt Magyarország 2014-ben a turizmusban. A GDP 9 %-át adó ágazatnak a munkahely-teremtés tekintetében is kiemelt szerepe van, 11,3%-át generálja. Előadásában kiemelte, hogy a turisták utazási motivációi megváltoztak az elmúlt években. A látványosságok és fesztiválok mellett fókuszba kerültek a helyi innovációk is. A fiataloknál kiemelten fontos lett a tanulás, és a felfedezés, mint cél, valamint hogy az önéletrajzuk kitöltésénél be tudják írni az utazási hajlandóságot, és tapasztalatot.

Közelről megismernék

Mind Csepreghy Nándor, mind Niklai Ákos úgy vélte, hogy a Sharing Economy (Uber, Airbnb) jelenséggel számolni kell. A helyettes államtitkár azonban egy friss nemzetközi kutatást idézett, amely szerint a következő három évben globálisan 27 százalékkal nőhet a hivatalos szállások forgalma, miközben a magánszálláshelyeké csak 19 százalékkal emelkedik. A San Francisco-i szálláskiadásból is csak 0,7 százalékkal részesednek jelenleg ezek az Airbnb típusú foglalások. Ugyanakkor Niklai Ákos úgy vélte: szükség van ezek valamilyen szabályzására, hiszen a hivatalos szálláshelyek a rájuk rakódó rengeteg anyagi és adminisztratív teher miatt nagy hátránnyal indulnak. Igaz viszont, hogy alapvetően változóban vannak az utazási szokások. A látogatók nagy része szeretne úgy utazni és olyan programokon részt venni, amelynek során közelről is megismeri az adott ország mindennapi életét, nem pedig „múzeumlátogatóként" kezelve megmutatják neki az ország, illetve város nevezetességeit.

Nekünk a Balaton a Riviéra...

Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke, Hoffmann Henrik a megkopott Balaton márkanév megerősítésének szükségességéről beszélt. Többek közt arról, hogy még ma is előfordul, hogy például Balatonfüred és Siófok egymással versenyez a turisták kegyeiért, ahelyett, hogy összefognának, és közösen próbálnának helytállni az egyre inkább nemzetközi szinten folyó versenyben. Elmondása szerit ugyanis a belföldi vendégek ma már nagyságrendileg hasonló összegért számos külhoni desztinációt is választhatnak.

Szintén érdekes volt Accent Hotel Management Kft.-től Kerek Péter értékesítési és marketingigazgató előadása, aki három kitűnő és hasznos példát hozott egyes szállodák piaci és kereskedelmi újrapozícionálása kapcsán.

A Figyelő és Travelo konferenciáján erős szakmai előadások hangzottak el, azonban a legtöbb jelenlévő üzleti döntéshozó a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának, Nagy Mártonnak a mondandójára figyelt talán leginkább, aki a mindössze 2,5 százalékos kamatozású, akár 10 évre, kisebb-nagyobb beruházásokhoz kiválóan használható Növekedési Hitelprogram (NHP) tapasztalatairól, fejlesztési irányairól és a turizmusiparban kínált NHP-s lehetőségekről számolt be. Igaz hangsúlyozta, nem fog még hosszú évekig kitartani ez a kedvező feltételű hiteltermék, így nem árt sietni azoknak, akik az eddig támogatott KKV-k 22 ezres számát gyarapítani kívánják.