Újjáalakult a MSZÉSZ éttermi szekciója

Az őszi MSZÉSZ közgyűlésen döntöttek a szekciók megújításáról, ezen belül tagozatok szervezéséről - ennek jegyében ültette egy asztalhoz a szállodai éttermek és az önálló vendéglátóhelyek tulajdonosait, képviselőit Pintér Katalin, az éttermi szekció vezetője. Terveik szerint évente négyszer tanácskoznak majd, legközelebb májusban.

A társult tagok nevében Takács Ferenc (Assur Kft.) együttműködést, információcserét és szakértőket ajánlott az éttermi szekció munkájához.

Niklai Ákos, MSZÉSZ elnök vezette a megbeszélést, amelyen részt vett Kovács István főtitkár is. Elhangzott, hogy az MSZÉSZ az éttermi területtel a jelenleginél intenzívebben kíván foglalkozni. Jelenleg 35 önálló éttermi tagjuk van, miközben 2.000 körül van a szállodák vendéglátó egységeinek a száma!  Nagy taglétszámmal, egységesen fellépve, hatékonyabban tudnának lobbizni az éttermi szakma érdekeiért a hatóságoknál, döntéshozóknál. Ehhez, a taglétszám növelésén túl, arra is szükség van, hogy az érintettek megoszthassák egymással gondolataikat és tapasztalataikat, például stratégiai kérdésekről és hatósági ellenőrzésekről.

Egyetértettek abban, hogy, az éttermi szakma, egyébként javuló reputációján még mindig van mit javítani, ami, akár egy önálló médiakampány témája is lehetne. Kiváló lehetőség lesz erre a Bocuse d’Or Budapesten sorra kerülő európai döntője, amelynek hasznos hozadéka lehet, hogy felértékelődnek a magyar alapanyagok is. Niklai Ákos azt kérte, hogy a szakma álljon a rangos séfverseny mögé, és a rendezvényre, Magyarországra érkező több ezer gasztrorajongó mindenhol kapjon a szokásosnál is igényesebb kiszolgálást.

Pintér Katalin arról beszélt, hogy a gasztroforradalom elsősorban a vendéglátás csúcsát érintette, de, kívánatos, hogy az új, igényes gondolkodás, valamint a hazai, a helyi nyersanyagok használata általánossá váljon az egész szakmában.

Bándoli Attila (a Gundel ügyvezetője) ennek kapcsán azt vetette fel, hogy a gasztroforradalom tartósságához az éttermi kultúra terjesztésével is foglalkozni kell. A piacra lépő Y generáció már más fogyasztói igényeket támaszt a vendéglátással szemben, mint elődeik, és azt is látni kell, hogy a sztárséfek közül néhányan a fine diningtól elfordulva, a street foodban látják jövőjüket.

A Magyar Turizmus Zrt. az idei évben a gasztronómiai élményeket emeli marketingmunkája fókuszába. Ehhez várnak ötleteket, javaslatokat a szakmától is, amiből Pintér Katalin szerint mindenki csak profitálhat: a külföldi és a hazai kommunikációban konkrét programokra, regionális különlegességekre, fesztiválokra hívhatják fel a vendégek figyelmét. Például a Chaine des Rotisseurs nemzetközi sommelier versenyt tervez, amelyhez kapcsolódhatna barista, és egyéb szakmai verseny is.

Az Accor szállodákat képviselő Márics József, a Nemzeti Vágta mintájára javasolta 2016 legjobb menüjének kiválasztását. Bottyán István, a Tópart Café ügyvezetője szerint Budapest ismét a kávéházak városa lehetne, ezekben, a régi szokások szerint élőzenével. A Szalon éttermet (Boscolo, New York Kávéház) is üzemeltető Event Trend ügyvezetője, Nagy Gábor közös értékek felkutatását és kommunikációját tartaná hasznosnak. Darázs György, a Lázár lovaspark igazgatója a gasztronómiai élményt más művészeti ágak, például a zene bevonásával fokozná. Gendur András, a La Perle Noir tulajdonosa fontosnak tartja, hogy ne az egyes éttermek, hanem a szakma kerüljön a marketing és a kommunikáció középpontjába. Bándoli Attila ehhez azt tette hozzá, hogy az új generációt nem lehet a hagyományos marketingeszközökkel hatásosan megszólítani.

A szekcióülés további részében a szakma három neuralgikus pontjával foglalkoztak: a gazdasági, szabályozó környezettel, a munkaerőhelyzettel és a szakképzéssel. Egyöntetű vélemény, hogy a nagy adóelvonások miatt éppen a béremelésre nem marad pénzük a tulajdonosoknak, emiatt már ma is sok helyen dolgoznak nem szakképzett szakácsok.

A reprezentációs adóterhek miatt jelentős belföldi forgalomtól esnek el a vendéglátóhelyek, miközben, a „repiadó”csökkentésével az államháztartás is jól járna, a beszállítók is, és a szakma is megerősödhetne. A kereslet növekedése esetén akár a szervizdíj százalékkulcsának emelésével és a díj általánossá tételével lehetne megtartani a még meglévő munkaerőt. Ez utóbbi javaslatot érdemes külön munkacsoport keretében kidolgozni, egyeztetni a szakmával – hangzott el.

Niklai Ákos az uniós tagországok vendéglátó gyakorlatából sorolta föl azokat a tendenciákat, amelyek egy-két éven belül hozzánk is elérnek: az allergén anyagok szigorú kezelése, a HACCP frissítése, a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, vagy a maradékok eljuttatása a szegényeknek. Az MSZÉSZ elnöke fontosnak tartja, hogy a szövetség a többi éttermi, gasztronómiai érdekképviselettel együttműködve, közös célokat meghatározva kívánnak dolgozni, ugyanúgy, ahogyan a szállodai területen is teszik, más szövetségekkel összefogva.

Zárszavában Pintér Katalin az éttermi szekció bővülését és hatékony munkáját nevezte a legfontosabb eszköznek, ahhoz, hogy a szakma javaslatai eljussanak az ágazat állami irányításához, és változások következzenek be a szabályozásban, a munkaerőpiacon, valamint a gasztronómia külső-belső kommunikációjában. Végül, de nem utolsósorban, a vállalkozásokon belül is érdemes az igényes gasztronómiára fókuszáló változásokat végrehajtani.