Utazás a zsidó örökségbe Észak-Alföldön

A 2013-ben kezdődött beruházás során teljesen felújították a debreceni Pásti utcai ortodox zsinagógát, 20 személyes zarándokszállót alakítottak ki, helyreállították a régi imaházat, a pincéjében pedig az ortodox rituális fürdőt és elkészült egy rituális bemutatóvágoda (kóser vágóhíd) is.

A felújított debreceni ortodox zsinagóga

Fotó: dzsh.hu

A projekt részeként felújították a nagykállói csodarabbi síremlékét, ezzel létrejött a Debrecen–Nagykálló zsidó zarándokút – mondta el Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke a vasárnapi projektzáró rendezvényen.

A DZSH elnöke szerint a helyreállított debreceni zsidónegyed fontos turisztikai célpont lehet a jövőben, ahol a hagyományok bemutatása mellett kulturális programokat szerveznek, a fiatalokat pedig oktatási programokon keresztül ismertetik meg a zsidóság jelenével.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere úgy fogalmazott: „az élő hagyományőrzés méltán emeli a legnagyobb vidéki zsidó hitközséggé a debrecenit". Azzal, hogy a zsidó negyedet megőrizték, egyedülálló teret biztosítottak a zsidó kultúra bemutatására – tette hozzá. Az alpolgármester párhuzamot vont a 70 évvel ezelőtti holokauszt és a pénteki párizsi merényletek között, amelyek megmutatták „az emberi butaság, a gyűlölet hova vezet".

Bartha Elek, a Debreceni Egyetem (DE) rektorhelyettese a projekt kapcsán arról beszélt, hogy a zarándokutak részei a hitéletnek, ugyanakkor a hitéleti zarándoklat az utóbbi évtizedekben világi elemekkel, kulturális motívumokkal bővült. A Debreceni Egyetem oktatási-tudományos programjában szerepelnek zarándokutak, s ebbe illeszkedik a zsidó zarándokút is.