A vendéglátás újraindításához ezt kérik Orbán Viktortól a szakmai szervezetek

Hamvas Zoltán és Molnár Attila László („Magyar Bocuse d’Or” Akadémia Egyesület),  Krivács András és Barabás Zoltán (Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség), Berkes Gyula és Kovács László (Magyar Vendéglátók Ipartestülete), Csapody Balázs és Gerendai Károly (Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesület), valamint Ruprecht László, Dudás Szilárd és Lehrner Lóránt (Stílusos Vidéki Éttermiség Egyesület) a vendéglátó szakmát érintő javaslataikat közös levélben fogalmazták meg Orbán Viktor miniszterelnöknek.

A szakemberek az alábbi lépéseket javasolják a helyzet orvoslására, az újraindítás segítésére:

– A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) pontjaiban meghatározott munkáltatók munkavállalói vonatkozásában 75%-os bértámogatás és teljes (mind a munkavállalót, mind a munkáltatót terhelő) adó- és járulékmentesség 2021. január 1-jétől való bevezetése a beltéri és kültéri működésre vonatkozó jogszabályi tilalom és/vagy korlátozás idejére (a maximális összegnek a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 225%-áig történő emelése mellett);

– A fenti munkáltatók kaphassák meg a 2020. november 4. napján meghirdetett veszélyhelyzet ideje alatt, minden egyes, működésre vonatkozó jogszabályi tilalommal és/vagy korlátozással érintett hónap után (és minden jövőbeni, bértámogatással érintett hónapban) az azon felszolgálási díjnak megfelelő összeget, amelyet a 2019. év (mint referenciaév) megfelelő hónapjaiban összesen megfizettek a 2020. november 4. napján már és azóta is folyamatosan munkaviszonyban lévő munkavállalóknak. Cél, hogy hogy ezt szétoszthassák közöttük munkaviszonyuk további megőrzése érdekében, tekintettel arra, hogy a bérelemként adózottan kifizetett felszolgálási díj az érintett szektor munkavállalói munkabérének jelentős részét képezte;

– Minden egyes olyan hónapban, amikor állami vagy önkormányzati ingatlanban lévő bérlemények után jogszabályi rendelkezés alapján nem kell bérleti díjat fizetni, a nem állami vagy nem önkormányzati tulajdonostól vendéglátás céljára bérelt ingatlan után igazoltan megfizetett bérleti díj 100%-ának és az igazoltan megfizetett rezsiköltségek 50%-ának támogatásként való megfizetése (negyedéves elszámolás alapján);

– 2021 többi hónapjában a vendéglátás céljára bérelt ingatlan után az igazoltan megfizetett bérleti díj 50%-ának és az igazoltan megfizetett rezsiköltségek 50%-ának támogatásként való megfizetése (negyedéves elszámolás alapján);

– A mind a beltéri és mind a kültéri teljes működést lehetővé tevő újranyitást követően 180 napra a valamennyi munkabér elemet alapul vevő, 50%-os bértámogatás és adó- és járulékmentesség megtartása, figyelembe véve azt, hogy a működés újbóli beindítása időt és befektetést igényel és azt, hogy rövid távon nem várható a korábbihoz hasonló szintű belföldi és nemzetközi turizmus, továbbá a gazdasági visszaesés miatt alacsonyabb vásárlási és fogyasztási hajlandóság várható;

– Tegyék lehetővé, hogy szinte korlátozás nélkül lehessen ingyenesen asztalokat, székeket elhelyezni, fogyasztás és kiszolgálás céljából kitelepülni a vendéglátó üzletek előtti területeken, parkolóhelyeken a biztonságos távolság betartása érdekében. Biztosítsák a közterület ingyenes használhatóságát azon célra, hogy az egyes vendéglátóhelyek nyitott térben, minél nagyobb távolság betartása mellett tudjanak szolgáltatni. Az ebből a célból rendelkezésre bocsátott közterületek és a teraszok után ne kelljen közterület-használati díjat fizetni 2021. december 31-ig;

– Az ilyen célú közterület-használat, a teraszok használata és a teraszok árnyékolását és fedését célzó szerkezetek engedélyezése gyorsított eljárásban történjen (ha a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül – esetleges hiánypótlási kérelem teljesítése esetén 3 napon belül – nem érkezik válasz, az engedély megadottnak legyen tekintendő);

– A vállalkozások vendéglátóhelyi és rendezvénytartási fogyasztásának megjelenését ösztönözve a jelenlegi – étkezéssel és rendezvényekkel kapcsolatos – reprezentációs adók és járulékok eltörlése;

– A nemzetközi, például a romániai gyakorlatnak megfelelően az érintett cégek részére a kiesett nettó árbevétel egy részének egyszeri megtérítése a veszteségek enyhítésére, illetve az újrainduláshoz szükséges többletköltségeknek tartalék hiányában egyébként nem rendezhető fedezésére.

Ennek összege: a 2019. március 1-2019. december 31. és a 2020. március 1-2020. december 31. közötti időre eső, értékesítés nettó árbevétel-különbözet 20%-a, továbbá a 2021 minden egyes, működésre vonatkozó jogszabályi tilalommal és/vagy korlátozással érintett hónapjára eső értékesítés nettó árbevétele és 2019 ezen megfelelő hónapjaira eső értékesítés nettó árbevétele közötti különbség 20%-a, amennyiben az összehasonlítandó időszakok között legalább 50%-os eltérést mutató visszaesés van. Ezen megtérítésre az legyen jogosult, aki esetében a 2019-es és a 2020-as év vonatkozásában az átlagos statisztikai létszámok között 75%-nál nagyobb eltérés nincs. A megtérítés ne lehessen nagyobb, mint a 2020-as évre az eredménykimutatás szerint igazolt veszteség mértéke.

– A működésre vonatkozó jogszabályi tilalom és korlátozás eltörlése és a kijárási tilalom feloldása után a főétkezések idejét érintő nyitvatartási időnek ne legyen jogszabályi akadálya.

Az az idő van, amikor mindennél nagyobb szükség van az összefogásra – hangsúlyozták a szakemberek a Magyar Bocuse d'Or Akadémia Facebook-oldalán közzétett közös levél kapcsán.

(Borítókép: 123rf.com)