Zimmer frei újratöltve

Szerző: Wagner Zsuzsa

 2015. november 09. 15:48

Mindenki fokozott figyelemmel követi a közösségi szállásközvetítő oldalak népszerűségének növekvését, nyáron a NAV is bevonta vizsgálataiba az online szálláshirdetéseket. A modern „Zimmer frei"-nek helye van a piacon, de a versenyfeltételeket közelíteni kellene - írja a Turizmus Panoráma.

A HOTREC, az európai szálloda- és vendéglátó szövetségek ernyőszervezete a közelmúltban készített egy felmérést a jelenségről, e szerint a lakások turisztikai célú bérbeadásának szabályozásával jellemzően mostanában kezdenek el foglalkozni az Európai Unióban. Az így elért bevétel után ugyanis általában nem adóznak a lakáskiadók, az alkalmazott munkaerőt pedig nem jelentik be. Mivel a bérbe adott lakásokra nem vonatkoznak a legálisan működő szálláshelyektől számon kért szabályok sem, jóval alacsonyabb árakon tudnak jelen lenni a piacon, mint a szállodák, így működésük piactorzító hatású. A felmérés idézi a Boston University által készített nemzetközi tanulmányt, amely szerint a legnépszerűbb szállásmegosztó, az Airbnb forgalmának 1 százalékos emelkedése esetén egy adott régióban, településen 0,35 százalékkal csökken a szállodák szobaárbevétele.

 

Az eddigi tapasztalatok szerint főleg a háromcsillagos és ennél alacsonyabb kategóriájú hotelektől vesznek el vendéget a közösségi közvetítő oldalak. De veszélyeztetettek az üzleti hotelek is. Az Airbnb nyáron sajtóközleményben jelentette be: Business Travel Programjának fejlesztésével az üzleti utazókat, cégeket is szeretné megnyerni – láthatóan nagy sikerrel: az elmúlt 12 hónapban 700 százalékos bővülést produkáltak e téren, 2014–2015 között több mint 250 vállalat – közöttük a Google – kötött együttműködési megállapodást az Airbnb-vel.

A HOTREC a jelenséggel kapcsolatban állásfoglalást fogalmazott meg, amelynek egyik eleme, hogy a kiadott lakásokra vonatkozóan a „hagyományos" kereskedelmi szálláshelyekével azonos adózási követelményeket kell előírni.

 

Árnyékba bújt lakáskiadók

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) részben a HOTREC-felmérésre alapozó, „A közösségi gazdaság – sharing economy–shadow economy – megjelenése Magyarországon a kereskedelmi szálláshelyek piacán, s annak hatásai" című, idén szep­temberben megjelent tanulmánya szerint a Budapesten és a nagyobb magyarországi városokban található lakások közül mintegy öt és félezer szerepel az Airbnb portálján, a Booking.com foglalási portálon pedig több mint kétezer budapesti lakás foglalható. Ezzel szemben a KSH adatai szerint 2014-ben két és félezer lakást használtak „egyéb szálláshelyként". (A turisztikai jellegű bérbeadás az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik – a szerk.) A kereskedelmi célú hasznosítású lakások száma a KSH-adatok szerint 2010 és 2014 között 153 százalékkal, az ezekben eltöltött vendégéjszakák száma ugyanakkor a vizsgált öt év alatt körülbelül az ötszörösére(!) nőtt. Míg 2013-ban a budapesti szállodákban regisztrált hat és félmillió külföldi vendégéj mintegy 6 százalékát tette ki a lakásokban eltöltött külföldi vendégéjszakák száma, addig tavaly már 11 százalékát.

Beszédesek az önkormányzatok adatai is: Belváros-Lipótváros önkormányzatának nyilvántartása alapján például Budapest V. kerületében augusztus végén 635 egyéb szálláshely üzemelt engedéllyel. 2014-ben 139 414 vendégéjszakát realizáltak az egyéb szálláshelyek, és összesen több mint 46 ezer vendéget fogadtak a vendégkönyvek adatai szerint.

Terézvárosban (Budapest VI. kerülete) 2015. szeptember elején 737 egyéb szálláshely volt bejegyezve, ezek mintegy 30 százalékát üzemeltették adószámmal rendelkező magánszemélyek és egyéni vállalkozók, a többit jogi személyek. Az önkormányzatnak 2014-ben közel 85 millió forint, 2015 első felében több mint 44 millió forint idegenforgalmi adóbevétele származott a magánszállásoktól (a vendégéjszakák számáról nem vezet külön nyilvántartást az önkormányzat).

Az MSZÉSZ-anyag egyik következtetése éppen az, hogy a KSH és az önkormányzatok nyilvántartásai között nagy különbségek vannak, valószínűleg értelmezési okokból, de ami ugyanakkor adóelkerülésre utal.

Az Airbnb régiónkért felelős illetékese a Travelo.hu internetes utazási magazint arról tájékoztatta: 2014-ben 150 ezer turista foglalt rajtuk keresztül magyarországi szálláshelyet, közülük 138 ezren Budapesten szálltak meg, amely stabilan növekvő piacot jelent a szállásmegosztó számára. Idén már mintegy 145 százalékkal nőtt az Airbn-n keresztül lakást foglalók száma. (A régióban Prágában, Bécsben, Varsóban és Krakkóban tapasztaltak ehhez hasonló bővülést.)

 

Szabályozást sürget az MSZÉSZ

A számtalan előírás, adó- és egyéb teher által megszorongatott szállodaipar nem annyira a konkurencia ellen ágál, hanem azt nehezményezi, hogy a magánszállások illegális működése behozhatatlan hátrányt jelent a számukra.

„Az online szállásmegosztók működését nem megtiltani, hanem szabályozni kellene" – nyilatkozta Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. A magánszállás-kiadás világtrend, aminek több szempontból pozitív hatása van a turizmusra, azonban egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt, ha az árnyékgazdaság része marad. A budapesti hotelszobák átlagára például 70-120 euró éjszakánként, ezzel szemben egy magánlakást két személyre már 40 euróért bérelhet a külföldi turista, akár még frekventált turisztikai övezetben is. Egyes adatok szerint az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek vendégeinek 5-10 százalékát csábítják át a lakások.

Az MSZÉSZ tanulmányában javaslatokat fogalmaz meg a jelenség hazai szabályozásához. Így például indítványozza, hogy módosítsák a lakáskiadás jogszabályi engedélyezési-működési feltételeit (higiénia, tűzbiztonság, akadálymentesség stb.). A foglalási portálok számára törvényben kellene előírni, hogy csak engedéllyel rendelkező lakásokat vehetnek fel kínálatukba, illetve elő kellene írni a portálok tájékoztatási kötelezettségét. Továbbá felül kellene vizsgálni az adózási szabályokat, különös tekintettel a túl alacsonynak tartott átalányadóra (32 000 Ft/szoba/év).

A szakmai szövetség külön felhívja a figyelmet a nagyobb mennyiségű lakásokat a tulajdonosoktól bérbe vevő, majd azokat saját honlapjukon és internetes foglalási portálokon forgalmazó, sokszor professzionálisan, szinte szállodaként működtető vállalkozásokra, javasolva működésük vizsgálatát. Ismeretei szerint esetenként közel 100, vagy azt meghaladó mennyiségű lakást is üzemeltet egy-egy ilyen vállalkozás.

 

Ellenőrzés próbavásárlással és bejelentés alapján

Az osztrák adóhivatal sajtóhírek szerint augusztus közepén kért be adatokat az Airbnb-től és további, magánszállásokat kínáló oldalak üzemeltetőitől azzal a céllal, hogy a begyűjtött adatokból felbecsülje a keletkezett bevételt, és képet kapjon a szállásokat meghirdetők adófizetési hajlandóságáról. A hírek szerint nem jártak sok sikerrel: a Format című osztrák gazdasági lap úgy értesült, hogy az Airbnb vezetése azt válaszolta, a személyes adatokat szigorúan kezelik, és harmadik személynek nem adják ki. (Egy legutóbb nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 9flats, a Wimdu vagy az Airbnb oldalakon kínált szállások miatt az osztrák állam 2015-ben több mint 9 millió euró adótól esik el, további 4,5 millió euró idegenforgalmi adót a települések nem kapnak meg.)

 

A jelek szerint a magyar adóhatóság figyelmét is felkeltette ez a kör, de azt nem lehet tudni, milyen mélységben foglalkoznak a tevékenységgel kapcsolatos adóelkerülések felderítésével. Annyit tudni, hogy augusztus közepén – egyfajta üzenetként az airbnb-zőknek – megjelent egy NAV-közlemény a lakáskiadás adózásáról, valamint a nyári ellenőrzésekbe bevonták az online szálláshirdetéseket is.

A NAV tájékoztatása szerint az ellenőrzések során felhasználják az interneten fellelhető információkat, és a szolgáltatást nyújtókat próbavásárlással elle­n­őrzik. Aki a próbavásárlás során nem ad nyugt­át, számlát, egymillió forintig terjedő bírságra, aki engedély nélkül végzi a tevékenységét, további vizsgálatokra és bírságra számíthat. A próbavásárlások eredményéről szeptember közepén még nem tudtak információval szolgálni. Feltételezések szerint, mivel a személyszállítást is fokozottan ellenőrzik, a próbavásárlás kiterjedhet az álvendégek fuvarjára is.

Arra vonatkozóan sem szolgált becsléssel az adóhatóság, hogy az egyéb szálláshelyek, ezen belül a lakásukat internetes megosztók közvetítésével, turisztikai jelleggel bérbeadók hány százaléka működhet feketén. Az Airbnb illetékesétől nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy a magyar adóhatóság felvette-e velük a kapcsolatot, illetve kérésre milyen adatokat szolgáltatnának ki a magyar hirdetőkről.

Az általunk megkérdezett két önkormányzat főleg bejelentés alapján vizsgálódik. Belváros-Lipótváros folyamatosan ellenőrzi az engedéllyel működő szálláshelyeket, azok többsége tájékoztatásuk szerint az előírásoknak megfelelően üzemel. Azt nem tudta megbecsülni az önkormányzat, hogy hány engedéllyel nem rendelkező egyéb szálláshely üzemelhet a kerületben, de azt kiemelték: amennyiben közérdekű vagy panaszbejelentés érkezik egy adott szálláshelyre vonatkozóan, azt haladéktalanul kivizsgálják, és szükség esetén a bejelentést továbbítják a NAV-hoz vagy a fogyasztóvédelemhez.

Terézvárosban jellemzően lakossági bejelentésre vagy más hatóság jelzése alapján indul az engedély nélkül üzemelő egyéb szálláshelyek ellenőrzése. Ezenfelül csak az engedéllyel rendelkező szálláshelyeket szokták ellenőrizni a nyilvántartásba vételt követő egy hónapon belül, valamint a fizetendő idegenforgalmi adó szempontjából.

Az önkormányzat által kiszabható pénzbírság szabálytalanul üzemeltetett egyéb szálláshely esetén egyébként a jogszabályok alapján legfeljebb 50 ezer forint, engedély nélkül üzemeltetett egyéb szálláshely esetén a fenti összeg duplája.

 

 


Airbnb számokban

 

A 2008-ban alapított Airbnb egy a közelmúltban készített reklámfilmje szerint világviszonylatban több mint 190 országban, 34 ezer településen mintegy 1,3 millió lakást visz a piacra. E szerint mérete meghaladja a világ legnagyobb szállodavállalata, az InterContinental által üzemeltetett hotelekben levő szobák számát – olvasható az MSZÉSZ friss tanulmányában. A vállalat üzleti értékét 24 milliárd USD-re becsülik. Ennél – a világ legnagyobb szállodaláncait tekintve – csak a Hilton 28 milliárd USD értéke nagyobb.

 


 


A cikk a Turizmus Panoráma októberi számában jelent meg. Ön még nem előfizetőnk? Kattintson ide!