Aki mindig tudja a következő lépést

Mihalcsik Judittal az egyik ismert könyváruház kávézójában beszélgettünk, egy forró és rohanó nap délutánján, két tárgyalás között egy kapucsinóra lehuppanva. Korábban érkezik, és amikor meglát, a tőle megszokott természetes kedvességgel már messziről integet. Arcán a jellegzetes, kislányos derű.

Mindig mosolyogsz?

Majdnem… Pozitív gondolkodású vagyok, aki mindenben meglátja a jót, nyitott a világra és minden újra. Szomorúnak, depressziósnak nem nagyon láthattak a kollégák, az biztos. Talán szerencsésnek mondhatom magam emiatt. Egyszerűen leperegnek rólam a rossz dolgok. Stresszes sem voltam soha, nehéz kiborítani. Bírom a gyűrődést, jól alkalmazkodom, higgadt tudok maradni a legnehezebb helyzetekben is.

Ezt lehet is érezni rajtad. Kiegyensúlyozottnak tűntél akkor is, amikor tyúkanyóként egyengetted a BTH-s lányok életét is…

Tényleg így volt! Talán, mert általában erős vagyok és vidám, jó támasz. Szeretek csapatban dolgozni, s ha jó emberek vannak körülöttem, értük képes vagyok anyatigrisként harcolni. Ezért is voltam gyakran villámhárító, és, mert engem nem visel meg a konfrontálódás.

Jól érzem magam a bőrömben, és ezt az érzést képes vagyok hosszú távon fenntartani! Óriási erőt ad hozzá a családi háttér, a biztonság, hogy a férjem mindig hisz bennem. Nagyon jól kiegészítjük egymást.

Hogyan lesz egy miskolci lányból a főváros  iránt elkötelezett turisztikai marketingszakember?

Őszintén? Véletlenül. A külkereskedelmi főiskola volt annak idején a nagy álmom, a turizmus csak a B-terv volt. De ez jött be. Épp a továbbtanulásom évében indult az idegenforgalom és szálloda szak a Veszprémi Egyetemen, jelentkeztem, és felvettek. Ez visszatekintve szinte sorsszerűnek tűnik, mert két nagy szerelem is ott talált meg, a turizmus és a férjem…

A főiskola után szinte egyenes volt az utam a turizmusmarketing felé; mindig is érdekelt ez a terület. Éppen ezért a Magyar Turizmus Zrt.-hez jelentkeztem gyakorlatra, ahol az akkori főnököm keze alatt rengeteget tanultam. Aztán, amikor a gyakorlat leteltével lehetőség adódott arra, hogy maradjak, nem haboztam. Termékmenedzserként lettem a csapat tagja. Jól éreztem magam, viszont kaptam egy felkérést az akkori Budapesti Turisztikai Hivataltól, ami még nagyobb kihívás volt. PR-menedzserként kellett megállnom a helyem, ami teljesen új terület volt, viszont annál érdekesebb.

Szerethetted, ha tíz évig maradtál…! Tovább is maradtál volna, ha nincsenek szervezeti változások?

Valószínűleg. A PR és a kommunikáció azt hiszem tényleg nekem való, és közben alaposan megismertem a főváros turizmusát, mit keres a vendég, milyen gondokkal küzd a szakma, és milyen elvárásai vannak egy marketingszervezettel kapcsolatban. Kreativitást és a szakmabeliekkel való állandó kapcsolattartást is igényelt, hogy ennek eleget tudjunk tenni.

A szülési szabadságról visszatérve a Budapest Kártya tartozott hozzám, ami az adminisztratív és pénzügyi háttér miatt kicsit szárazabb témának tűnt eleinte, de így utólag örülök, hogy ebbe is beletanultam. Másfél éves kitérő után végül maradtam a kommunikációnál.

Ez gyakorlatilag a mai napig megmaradt, hiszen, miután a főváros marketingszervezetével elváltak az útjaink, saját cégemben is ezzel foglalkozom, egy önálló vállalkozás minden előnyét és hátrányát „élvezve”.

Budapest turizmusának sorsa és annak alakulása most is nagyon foglalkoztat, én magam is kíváncsi vagyok, mit hoz a jövő és a fővárosi szervezetek összevonása.

A mostani munkában mi okoz leginkább örömet?

Az elmúlt időszakban nagyon sokat tanultam a szakmáról, illetve a szakmától, elsősorban a forprofit és a civil szférában. A Tourist Friendly Solutions  berkein belül szerveztem rendezvényeket, készítettem szakmai anyagokat pályázatokhoz, koncepciókhoz, részt vettem szakemberek oktatásában, segítettem több budapesti tematikus utca, illetve civil együttműködés létrejöttét és sikeres működését, valamint különböző turisztikai projektek, események hazai és nemzetközi promócióját. Igazán változatosak most is a megbízásaim, és ami fontos, hogy olyan projekteken dolgozhatok, amelyekben hiszek és valóban magaménak érezhetek. Jól érzem magam a mostani vállalkozásomban, így hosszú távon is ebben gondolkodom. Szeretném továbbépíteni, és a turisztikai piacon tevékenykedő cégek, szervezetek számára a klasszikus tanácsadói tevékenység mellett, vagy helyett hatékony gyakorlati segítséget nyújtani.

A munkád és a temperamentumod is az állandó jövés-menésre, nyüzsgésre determinál. Az anyaság hogyan fért-fér bele a képbe?

Soha annyi energiám nem volt, mint amikor a fiamat vártam, gyakorlatilag az utolsó percig dolgoztam. Viszont, miután megszületett, ő lett az első, szerettem volna azt a három évet teljes figyelemmel megélni, ezért végig otthon is maradtam vele. Akkor az volt a legfontosabb, az anyaságban tudtam kiteljesedni! A nőknél lehet, hogy ez hormonálisan is kódolt ilyenkor. Később pedig sokszor dolgoztam otthonról -szerencsére a BTH nagyon családbarát munkahely volt, amiért borzasztó hálás voltam. Most pedig nagy előny, hogy kötetlen a munkaköröm.

Gyorsan megy az idő, Domonkos mindjárt iskolába megy! Épp nemrég dőlt el, hogy a magyar-kínai két tannyelvű iskolában kezd.

Ez érdekes!

Az bizony, mi is izgatottan várjuk. Kína döbbenetes fejlődését figyelve remélem jó döntés, nagyon sok lehetőség nyílhat meg így előtte. Szerencsére reálbeállítottságú a gyerek, bízom benne, hogy sikerül őt valamilyen mérnöki pálya felé terelni. Érdekes típus egyébként, bár nem hiszek a horoszkópban, de a szűz minden jó és rossz tulajdonságát magán viseli. Öntudatos, és pedánsabb, mint mi a férjemmel ketten együttvéve!

Mivel töltöd legszívesebben a szabadidőd?

A változatosságot szeretem mindenben. Színház, mozi, zene, bicikli, utazás, jöhet szinte bármi. De a legjobb szórakozás mostanában az, ha a családommal együtt találunk ki közös programokat. Gyakran vagyunk barátokkal is. Az ő nagy örömükre a férjemmel és a sógorommal az új hobbink, hogy pálinkát főzünk, most már harmadik éve! Nagyon jó a barack és a szilva, de a körte megosztja a társaságot… s persze, nagyon szeretjük a jó villányi borokat is!

A férfi túlerő miatt a sportban is képben kell lennem, gyakran kijárok velük kézilabda vagy focimeccsre. Tavaly golfozni tanulni is elkezdtünk, rettenetesen élvezem.

Jellemző rám, hogy akkor érzem jól magam, ha vannak elérendő célok, tervek. Így tudok csak húzni, hajtani. Mindig tudnom kell, mi a következő lépés.

És most mi lesz az?

Sok szakmai projekt fut, az egyik például a Budapesti Tavaszi Fesztivál turisztikai vonatkozású ügyeinek koordinációja. A magánéletben pedig a család, hogy nekik megadjam magamból a lehető legtöbbet.

De biztosan tudom például azt is, hogy idős napjaimat Mexikóban szeretném tölteni. Többször jártunk már az országban, hihetetlenül sokszínű. A látnivalók, a kulturális vonzerők, a gasztronómia, a zene, a temperamentum, az emberek – imádom.

De addig még remélem sok-sok rövidebb távú tervemet tudom megvalósítani!

Profil

Iskolák: Avasi Gimnázium, Veszprémi Egyetem, Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem VKI.

Zene: Madonna

Könyvek: Madách: Ember tragédiája

Film, színészek: vígjátékok

Sport: sí

Szabadidő: főzés, család

Kedvenc étel: hús-hússal és lehetőleg grillen

Kedvenc ital: bor, pezsgő, kávé

Csillagjegy: ikrek