A sportturizmus lehet az új húzótermék - Alapozó időszak - TP 2016. április
Több szakértő szerint a sportturizmus lehet az egyik irány, amelynek révén a jelenleg trendi úti célnak számító Budapest a jövőben is megőrizheti, sőt erősítheti nemzetközi versenyképességét. Ezt láthatóan kormány is felismerte, legalábbis a következő években egymást követik a nagyszabású sportesemények és az ezek fogadására alkalmas létesítményfejlesztések.
Futóturizmusból 65 ezer vendégéj
„Lássuk a futást úgy, ahogy eddig soha” címmel szervezett sajtótájékoztatót a Budapest Sportiroda (BSI) március elején annak apropóján, hogy elkészült a legjelentősebb futóversenyeik nemzetgazdasági hatásait vizsgáló KPMG-tanulmány, melynek bemutatóját személyesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vezette fel.
Az adatok szerint a résztvevők száma évről évre dinamikusan növekszik: a BSI három legnagyobb versenyén (Telekom Vivicittá Városvédő Futás, Wizz Air Budapest Félmaraton, SPAR Budapest Maraton Fesztivál) 2015-ben több mint 70 ezren indultak, ami 21,5 százalékos növekedés 2014-hez képest, 2010-hez viszonyítva pedig 33 ezerrel többen regisztráltak. A világ több mint 80 országából érkező közel 17 500 külföldi futóturista (futók és kísérőik) 65 ezer vendégéjszakát töltött el zömében 3 és 4 csillagos szállodákban, apartmanokban, átlagos tartózkodási idejük (a félmaratonon 2,8, a maratonon 3,4 nap) pedig hosszabb volt a fővárosi átlagnál.
A KPMG tanulmánya a két őszi futóeseményre koncentrált. A tavalyi Wizz Air Budapest Félmaraton és SPAR Budapest Maraton Fesztivál megrendezéséből fakadó közvetlen gazdasági hatás a hazai és a külföldi futóturisták kiadásai, az országon belül elköltött rendezési költségek és a szponzori aktivitás összegeként becsülhető meg, a direkt költés 2,65 milliárd forintra tehető.
A tanulmány – mely a közvetett hatásokat is igyekszik számszerűsíteni – tényként szögezi le, hogy a versenyek megrendezése és a résztvevők kiadásai többletkeresletet jelentenek a gazdaság számára, az ebből fakadó közvetlen, közvetett és multiplikátorhatások pedig kimutathatók a GDP és az adóbevételek szintjén. (Lásd táblázatunkat.)
S ezek csak az anyagiak, holott – ahogy a tanulmány összefoglalója is fogalmaz – a pénzösszegben kifejezhető gazdasági hatásokon túl egy nagyszabású sportrendezvény más módokon is hatással van a rendező ország és város életére. Növeli a desztináció ismertségét, egyrészt a versenyzők és kísérőik által informális csatornákon közölt információkon keresztül, másrészt a szervező nemzetközi marketingkampányának révén. A versenyek résztvevői pedig a pozitív tapasztalatok birtokában szívesen visszatérnek, ezt a hajlandóságot a tanulmány egyértelműen megerősítette.
Ötmilliárd nézője lehet a vizes vb-nek
„Természetesen a 2017-es vizes vb-nek – melynek programjában az úszás mellett műugrás, műúszás, nyíltvízi úszás és vízilabda szerepel – sem a Magyarországra hozott néhány ezer világklasszis sportoló lesz a legnagyobb értéke, hanem az, hogy hírünket viszi a világban” – beszélt a közelgő világverseny hatásairól Indra Dániel, a KPMG szenior menedzsere, aki szerint a sporteseményekkel egyébként nem, vagy nagyon nehezen elérhető réteget tudunk megszólítani.
Mindezt számszerűsítette is Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Budapest turizmusa 2020 címmel meghirdetett márciusi konferenciáján: a vizes vb idejére (2017. július 14–30.) több százezer látogatóra számíthatunk, míg a televízión keresztül – a kazanyi vb tapasztalatai alapján – az eseményeknek akár ötmilliárd nézője is lehet világszerte. Az azt követő masters-vb, ahol a szenior sportolók versenyeznek, további minimum 50 ezer vendéget vonzhat Budapestre, ráadásul olyanokat, akik prémiumszolgáltatásokat is igénybe vesznek.
Közben persze a ráfordítások is jelentősek. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint a budapesti vizes világbajnokság fő helyszíneként megépülő 15 ezer férőhelyes Dagály úszóaréna költségvetése bruttó 49 milliárd forint, mely tartalmazza a kapcsolódó komplex városfejlesztési kiadásokat is, többek között utak, parkolóhelyek, közművek, valamint egy kilométernyi árvízvédelmi gát megépítését. (Lásd még keretes írásunkat.)
A megsokasodott nemzetközi versenyek hatására a Sportcal sportszakmai hírportál által összeállított, a legtöbb sporteseményt rendező városok legfrissebb világranglistáján Budapest – 35 helyet előlépve – az előkelő 12. helyen szerepel. 2017-ben a vizes világbajnokság és a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál mellett cselgáncs vb-t is rendezünk, 2019-ben egyéni asztalitenisz-világbajnokságnak adunk otthont, s ugyanebben az évben Budapest lesz Európa Sportfővárosa.
Eb-meccsek a Puskás-stadionban
A budapesti sportturizmus másik fontos bázisa lehet az újjászülető Puskás Ferenc Stadion, amely a 2020-as futball Európa-bajnokság egyik helyszíneként bizonyíthat a világ előtt. (A rendhagyó rendezési elvnek köszönhetően a meccseket Európa 13 városában tartják, Budapest három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad majd otthont.)
A külső megjelenésében a régi Népstadiont idéző arénát az eredeti építményből megtartott, jellegzetes elemek teszik unikálissá – hangzott el a március végén megtartott sajtóbejáráson. A meglévő toronyépületet sem bontják le, oda múzeumot terveznek.
A háromszintes lelátó mind a 65 ezer ülőhelye fedett lesz. A teljes egészében akadálymentesített épület maximális befogadóképessége akár 78 ezer fő is lehet, s multifunkcionális központként – hasonlóan a ferencvárosi Groupama Arénához, ahol a focimeccsek csupán a rendezvények 30 százalékát teszik ki – nagy koncerteket, konferenciákat és más programokat is tud majd fogadni.
Fürjes Balázs, a beruházást felügyelő kormánybiztos szerint a 2019-re elkészülő létesítmény olyan nemzetközi események (például a Bajnokok Ligája döntője) fogadására is alkalmas lesz, amelyek eddig megfelelő létesítmény hiányában nem tudtak eljutni Magyarországra.
Budapest és az olimpia
Az biztos, hogy a vizes vb-nek, a 2017-es győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak és a többi nemzetközi sportesemény sikerességének óriási szerepe lesz a 2024-es olimpiai pályázatunk elbírálásában. Budapest malmára hajtja a vizet, hogy a NOB Agenda 2020 reformprogramja a fenntartható, tehát kisebb méretű és takarékos olimpia szervezését célozta meg. A budapesti olimpiát a javaslat szerint 2024. július 19.–augusztus 4., a paralimpiát pedig augusztus 21.–szeptember 1. között rendeznék. (A magyar főváros mellett Párizs, Róma és Los Angeles pályázik, a győztest 2017 szeptemberében Limában hirdetik ki.)
A PriceWaterhouseCoopers által készített megvalósíthatósági tanulmány az olimpia rendezéséből fakadó gazdasági előnyök közé sorolja a megnövekedő turisztikai bevételeket, melyek rövid és hosszú távon (2015–2030) elérhetik a 130 milliárd forintot.
Sikeres pályázatunk esetén újabb sportturisztikai beruházások indulhatnak, egy részük a játékokat követően multifunkcionális konferencia-, illetve kiállítási helyszínként javíthatja Budapest vonzerejét a MICE-piacon. A központként megálmodott Olimpiai Parkba kifejezetten az olimpiára tervezett atlétikai stadiont építenének, a játékok után a 60 ezer férőhelyes arénát 15 ezer néző befogadására alkalmas stadionná alakítanák. A Syma új,
C csarnokának megépítése 2017-ben kezdődne és 2019-ben fejeződne be, a beruházásnak éppúgy feltétele a sikeres pályázat, mint a Hungexpo 2017–2018-ban esedékes bővítésének. A Népligetben a tervek szerint 20 ezer fős központot, valamint 5000 férőhelyes fedett csarnokot építenének.
Jelentősen fejlesztenék a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret és annak közúti elérését, megvalósulna a kötöttpályás-kapcsolat a belvárossal. A 2-es terminálon a következő években egyébként is számos bővítés várható, az olimpia idejére a légi bázis 50 kapuval évi 19 millió utas kiszolgálására válik alkalmassá.
A pályázati anyag szerint az olimpiai faluban létesített 17 ezer férőhely, valamint a már létező és tervezett, Budapest 50 kilométeres vonzáskörzetében lévő 29 ezer szállodai szoba mellett további szálláshelyekre is szükség lesz. Az „alternatív” szálláshelyek egy részét kollégiumi szobák, és a Dunán állomásozó turistahajók adnák.
Akár elnyerjük a rendezés jogát, akár nem, Budapest mindenképpen nyer marketing szempontból. A 2017 szeptemberéig tartó olimpiai pályázati folyamatra ugyanis 15 milliárd forintot szán a kormány, s információink szerint ebből az összegből 2016-ban Budapest általános imázskampányára, 2017 februárjától pedig a nemzetközi olimpiai kampányra is jutna. (A fővárost olimpiára pályázó helyszínként, a szabályok szerint csak a teljes pályázati anyag beadását követően szabad reklámozni.)
Úszóaréna a Duna-parton
A Dagály úszóarénában a bemelegítő- és versenymedencék, a műugró- és tanmedencék, az öltözők és edzőtermek mellett egy közel 1000 négyzetméteres fitneszterületet, interaktív sportmúzeum és egy 600 négyzetméteres „multifunkcionális tér” kap helyet, utóbbiban konferenciákat, rendezvényeket is lehet majd tartani, mindezek hozzájárulhatnak az épület rentábilis működtetéséhez. A vizes vb idején ideiglenesen 15 ezer néző fogadására alkalmas létesítmény a verseny után 5 ezer férőhelyes lelátóval működik tovább, az elbontott mobilszerkezetet a jövőben közintézményeknél vagy parkolók építésénél tudják majd használni.
A Batthyány térnél felállítandó, jelenleg tervezés alatt lévő ugrótorony igazán különleges lesz: érkező medencéje azt a vizuális élményt nyújtja majd, mintha a Dunába ugranának a versenyzők.
Pont a Tüskecsarnokra
A hányatott sorsú Tüskecsarnok-beruházás végére a szomszédságában idén márciusban felavatott fedett uszodakomplexum tett pontot. A Tüske-uszodában egy 50 méteres, tízpályás versenymedence ezer férőhelyes lelátóval, valamint egy 25 méteres bemelegítő- és tanmedence kapott helyet. A 2014 novemberében átadott sport- és rendezvénykomplexummal együtt a teljes beruházás több mint 9 milliárd forintba került.
