Arcok|Húzóemberek: dr. Szepesi Richárd - Mesés szállodatulajdonos - TP 2013. július-augusztus
– Bizonyos értelemben igen, bár nem tudatosan, „imázsépítésből”. Egyszerűen csak a feladataimra, a munkámra koncentrálok, és azokra a dolgokra és emberekre, amelyek és akik valóban fontosak nekem. Ez talán zárkózottságnak tűnhet, de valójában szerintem nem az.
– Keveset tudunk rólad, hirtelen robbantál be a szakmába, rögtön a Mesés Shiraz Hotel tulajdonosaként és igazgatójaként. Mit csináltál előtte, hogyan nyergeltél át a turizmusra?
– Több területen is dolgoztam, sikeresen. 1992-ben érettségiztem Egerben, de már a középiskolai évek alatt is „üzleteltem”, egy biztosítótársaság ügynöke voltam, mellette pedig kutyatenyésztéssel foglalkoztam. Hamar az ország egyik legismertebb dobermann-tenyésztőjévé váltam, és kiállítások kapcsán bejártam a fél kontinenst nemzetközi hírű kutyáimmal. Így fiatalon tettem magamévá egy európai életszemléletet.
A középiskola után a budapesti jogi egyetemet céloztam meg, de mivel elsőre nem vettek fel, egy évig politológiát hallgattam Miskolcon, és közben belekezdtem egy bőr export-import nagykereskedelmi vállalkozásba. Ez az uniós csatlakozásig meghatározó bevételt biztosító üzleti tevékenység volt, nagyra is nőtt, varrodákkal, Balaton környéki üzletekkel, nápolyi „kirándulásokkal”.
2000-ben két barátommal egy internetes tartalomszolgáltató céget alapítottunk, ami a piac meghatározó szereplőjévé vált. Műszaki ismeret nélkül, ügyvezetőként sikeres internetes vállalkozást építettem. Ebből az internetes lufi kidurranását követően „kivásároltak üzlettársaim”, és én visszaültem az iskolapadba. A jogi után egy jó nevű amerikai üzleti iskola diplomáját szereztem meg egy kétéves, nappali tagozatos MBA-üzletismereti képzésen.
– Ugyancsak megleptél, csak tátom a szám, hogy milyen sokoldalú vagy!
– Köszönöm. A kereskedelmi érzékem mellett valójában mindig is a szervezőkészségem vitt előrébb. Van néhány terület, amelyen nagyon erősnek érzem magam, ilyen a szervezés, az emberismeret és a marketing. Ugyanakkor tisztában vagyok a gyengeségeimmel is, ezekben szeretem kikérni a nálam hozzáértőbbek véleményét.
– Hogyan lettél internetguruból szállodatulajdonos?
– Édesapám annyira szerette Egert és környékét, hogy még középiskolai első évem előtt Gyöngyösről Egerszalókra költözött a család, egy 220 négyzetméteres családi házba, amelyben édesanyám a gyerekek kirepülésével és egy sajnálatos válás után egyedül maradt, mindenféle kötődés nélkül. Az ötlet innen jött, illetve az akkor már tervezett Hőforrás fejlesztése kapcsán. Egy kisebb családi hotelt képzeltem el, amelyet majd édesanyám vezet, én pedig befektetésként terveztem kezelni. Így indult a Mesés Shiraz, az „1001 éjszaka szállodájának” története.
Megcéloztunk egy Széchenyi-terves pályázati kiírást, a tervek kidolgozásakor jött a gondolat: ahhoz, hogy ne kerüljek versenyhátrányba, valami egyedit kell alkotni, konkrét tematikával. Ezt az észak-afrikai, marokkói hangulatvilágban találtuk meg. Igyekeztük a szállodát nemcsak miliőjében, de szolgáltatásaival is ehhez igazítani, ami igazoltan jól sikerült. Idén augusztusban lesz a szálloda tízéves, átlagosan 65 százalék feletti kihasználtsággal, a régióban a legmagasabb átlagárakkal és szállodai mutatókkal működünk.
– Aztán jött a Bambara, épp a válság ideje alatt!
– Igen, úgy gondoltam, hogy a válságban előre kell menekülni. A Bambara már sokkal professzionálisabb, kellő szakmai tapasztalattal épült. Közel egy évig kerestem a megfelelő területet, fontos szempont volt, hogy erdőben, lehetőleg a Bükkben legyen, a Shiraz 30 kilométeres körzetében, hogy a két ház közös irányítása ne jelentsen gondot. Valami különlegeset akartunk létrehozni, a nyugat-afrikai hangulatra pedig a feleségem származása révén esett a választás. Édesapja a nyugat-afrikai Maliból származik, az édesanyja magyar, és mindehhez Moszkvában született, bár hároméves kora óta Magyarországon él… Viszonylag sokat jártunk Nyugat-Afrikában, sok szépséget láttunk, s ezt a különleges kultúrát szerettük volna a vendégeinkhez közelebb hozni, Afrika szépségét is megmutatni. A 2011. augusztus 2-án nyílt ház a kezdetektől nagyon jó mutatókkal megy, a Shirazhoz hasonlatosan az első naptól nyereségesen. Az idei évünk is jól alakul, az első hat hónapban mindkét szálloda közel 70 százalékos kihasználtságot produkált.
– Úgy tudom, nem álltatok le a fejlesztéssel.
– Így van. A közeljövőben mindkét szállodát jelentősen fejlesztjük, a Shirazban még erőteljesebben ráépítjük a házra a marokkói világot. Mindkét hotelben 40 százalékot meghaladóan bővítjük a férőhely-kapacitást, sokszorosan nagyobbak lesznek a vízfelületek bel- és kültéren, sokasodnak az élménykabinok és szabadidős funkciók. Hiánypótló szolgáltatásokat építünk, amelyek reményeim szerint a következő tíz évre jelentős versenyelőnyt biztosítanak majd. A Bambarában novemberben fejeződik be a beruházás, a Shirazban augusztus végén indulhat el és jövő májusig tart.
A Bambara szabadidős kínálatát fejlesztve készül el az év végére egy rejtélypark is, négyhektáros területének egy részén egy „elveszett világ” hangulatú várost is felépítünk. A park másik részén egy labirintusváros valósul meg, mely olyan érzetet kelt, mintha egy évszázadok óta elhagyatott település romjai között sétálnánk, amelyre „ránőtt az erdő”. A labirintusváros közepe egyben a „majomváros” főtere is, egy kreatív fiatal szobrászcsapat faragja és nevezi el. De tartunk majd élő kismajmokat is, az egész játékkoncepciót a majmokkal és a rejtélyekkel összefüggő hangulatra fűzzük fel.
Ugyanakkor megtalálja a látogató Claudius Dornier Do X típusú, 1928-as repülőcsónakját, felfedezheti Indiana Jones dzsungelvárosát. A hálós udvarban remek pihenőterületek is lesznek, aktivitás udvarunkban meghökkentő háromdimenziós vár várja a vendégeket, a gyerekek régészkedhetnek is, vagy egy sárkány gyomrában dobálózhatnak. Építünk még egy barlangot is, vízeséssel, élményelemekkel. Lesznek különböző magasságban épített nyitott és zárt fészkek, melyekbe mindenféle készségfejlesztő eszközöket rejtünk el. Izgalmas feladat a park megálmodása, alig várom, hogy átadhassuk a közönségnek.
– 2011-ben Az év szállodásának választottak, ebben a kreativitásodnak is szerepe volt. Te minek tulajdonítod szakmai sikereidet?
– Szerintem hasznomra vált, hogy kívülállóként, de erős kereskedelmi-marketing és pénzügyi szemlélettel kerültem a hotelszakmába. Másképpen próbáltam megközelíteni a vendéglátást, mint ahogy az akkoriban szokás volt, és ez tetszett a vendégeknek. Emberközeli, családias, színpadias hangulatot teremtettünk nagyon jó konyhával és különleges szolgáltatásokkal, mint a hastánc, a vízipipázás, a marokkói teáztatás, ezek abban az időben különlegességnek számítottak.
Fontos a jó csapat is, a kulcspozíciókban lévő vezetők gyakorlatilag az első évtől velem vannak. Mindkét hotelben jól felépített, szakmailag képzett, lojális munkatársakkal dolgozom.
Persze még sok minden más is játszik: tudás, tapasztalat, munkaszeretet és kellő szerencse…
– Szigorú vezető vagy?
– Talán igen. A versenytársak terjesztik rólam, hogy nehéz velem együtt dolgozni, pedig ez szerintem nem igaz; tisztességesen és humánusan működöm együtt a kollégáimmal. A szóbeszéd alapja az lehet, hogy magasak az elvárásaim. Megkövetelem, hogy tartsunk a vendéggel kellő távolságot, ezzel együtt teremtsünk barátságos hangulatot, ne beszéljünk hozzánk nem illő módon, ne rágózzunk, ne támaszkodjunk, ne töltsünk a kelleténél több időt a gazdasági területeken, figyeljünk a rendre, ügyeljünk rá, hogy a ház ne amortizálódjon a kelleténél jobban, és még sorolhatnám. Ezeket édesanyám, aki folyamatosan a helyszínen van, be is tartatja, ő a két ház lelke. Ennek is köszönhető, hogy a szállodákat Budapestről irányíthatom, így hetente csak két-három napot kell jelen lennem. Viszont folyamatosan tartom a kapcsolatot a vezetőkkel, minden e-mailre hétköznapokon azonnal válaszolok, figyelem a házak működését, sőt egy kamerarendszer révén szemmel tarthatom, mi történik odalenn. Néha ugyan hozok érzelmi alapú döntéseket, az évek múlásával talán egyre gyakrabban, ám ezek utólag helyesnek bizonyultak.
– Mennyire fontos az életedben a család?
– Három kicsi gyermekem van, 5, 6 és 8 évesek, 14-14 hónap van közöttük. Két fiú és egy kislány, érdekes nevekkel: Mór, Maxim és Menta. Nem véletlenül figyelek tehát arra, hogy a hétvége az övék legyen. Nagy eredmény, hogy a sok tennivaló mellett is megtehetem, hogy pénteken este hat órakor becsukom a laptopot, és legközelebb csak vasárnap délelőtt, ebéd előtt nyitom ki egy-két órára. Ilyenkor a telefonomat se nagyon figyelem. Igaz, a feleségem kütyümániás, így ő mindig elérhető…
Próbálom jól beosztani az időmet. Délelőtt általában otthonról intézem a napi rutinfeladatokat, délutánra szervezek csak üzleti megbeszélést, a kora este a gyerekeké, de miután lefektettük őket, még visszaülök dolgozni, amivel gyakran beleszaladok az éjszakába is, akár hajnal egyig, kettőig. Ugyanakkor sosem kelek 8 óra előtt. Jellemzően szerda délután megyek le a szállodákba, ahol a szerdai nap a kontrollfeladatokról, a csütörtök a fejlesztésekről szól, míg pénteken a vezetőkkel tartok szakmai megbeszéléseket.
– Feszes ritmusban élsz, hogyan tartod magad egyensúlyban?
– Bár szeretnék többet sportolni, de a heti három alkalom így is megvan edzőteremben vagy futással. A filmnézés, a könyvolvasás kapcsol ki leginkább, de szeretek csak úgy elmerengeni egy üveg bor mellett a Balaton-parti nyaralónkban, vagy egy kellemes kiséttermi terasz oldott közegében, vagy akár bárhol másutt, egy európai nagyvárosi kávézóban…
Huszonévesen még meg akartam váltani a világot, harmincévesen összegeztem és még terveztem, szerettem volna tengerparton yachtot, magánhelikoptert, palotát ‒ ma már ilyesmikre nem vágyom, egyszerűen csak jól akarok élni a családommal és élvezni azt, amit elértem. Persze erre még egy kicsit azért várni kell, reményeim szerint legkésőbb jövő év júniusáig…
Profil
Iskolák: ELTE Jogi Kar, CEU-IMC MBA
Zene: dzsessz, blues, country
Könyv: Coelo: Tizenegy perc, Frei Tamás: A megmentő, A bankár
Film: Összeomlás, Casino
Színész: Robert De Niro és Al Pacino
Sport: futás, síelés
Szabadidõ: naplemente a Balatonon egy palack rozé mellett
Kedvenc étel: anyósom tyúkhúslevese és mindenféle tengeri herkentyű
Kedvenc ital: vodka-martini, „rázva, nem keverve”
Csillagjegy: Skorpió
