Élet a Malév után - Rutinból nem lehet - TP 2013. január-február

Szerző: Németh Andrea

Forrás: turizmus.com

 2013. február 15. 15:04

Egy éve vettünk kényszerű búcsút a magyar nemzeti légitársaságtól. Bár a Malév-csőd talán nem okozott olyan drámai megrázkódtatást, mint azt korábban gondoltuk, máris látszik, hogy rengeteg változást idézett elő, ami teljesen átrendezte a korábban évekig kiszámítható piacot.

A folyamatnak nyertesei és vesztesei egyaránt vannak, az új helyzethez való alkalmazkodást azonban senki nem kerülheti meg.

Újraosztott torta

A reptér forgalmának több mint egyharmadát kitevő Malév egy évvel ezelőtti csődje súlyos csapás volt a német Hochtief-csoporthoz tartozó Budapest Airport számára. Mostanra azonban a magyar állami légitársaság kiesésével keletkezett űrt jórészt sikerült kitölteni a diszkont-légitársaságok révén. Az utasforgalom 2012 végére csupán 5-6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – mondta nemrégiben a Handelsblattnak Jost Lammers, a BA vezérigazgatója. Igaz, a költségek lefaragására időközben be kellett zárni az 1-es terminált.

A hagyományos légitársaságok viszonylag kevés új budapesti járatot indítottak a Malév bedőlése után, a diszkontok részaránya viszont a 2012 elején regisztrált 26 százalékhoz képest megduplázódott. A Ryanair és a Wizz Air így már a BA legfontosabb partnerei közé tartozik. A Wizz Air újabb bővítést is tervez, kapacitását a tervek szerint további 20 százalékkal növeli – nyilatkozta nemrégiben Váradi József, a társaság vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a cég jelenleg is a repülőtér forgalmának nagyjából 30 százalékát adja.

A negatív következmények azért nem maradtak el, szinte mindenki a MICE- és a csoportos foglalások drasztikus visszaeséséről számol be azokon az útvonalakon, ahol diszkonttársaságok kezdtek üzemelni. Olyan viszonylatokban pedig, ahol konkurencia nélküli az adott légitársaság, jelentősen megemelkedtek az árak, ilyen például Athén és Isztambul is – erősítik meg a Turisztikai Managerek Szövetsége (TMSZ) utazási irodai tagozatának tagjai.

Emellett a budapesti nemzetközi repülőtér tartósan elveszítette tranzitállomás jellegét, mert a Malévval a teljes forgalom mintegy 20 százalékát kitevő átszálló utasforgalom is elveszett, és ezt nem pótolják a diszkont-légitársaságok a hagyományos légitársaságokétól eltérő üzleti modelljükből fakadóan. Mivel a bécsi repülőtér forgalma növekedett, elképzelhető, hogy ezt a tranzit szerepet Bécs veszi át tőlünk a jövőben.

Szárnyalás az alsóházban

A Központi Statisztikai Hivatal elérhető legfrissebb adatai szerint a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 47 országba irányuló utasforgalma 2,6 millió fő volt a III. negyedévben, ami 6 százalékkal volt kevesebb, mint a 2011. év azonos időszakában. Ezt az utasforgalmat összesen 24,5 ezer, az előző évinél 22 százalékkal kevesebb járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a Ryanair, a Wizz Air, a Lufthansa, az easyJet, a Travel Service, a KLM és a British Airways. (A ferihegyi légitársaságok toplistáját ld. az 58. oldalon – a szerk.) Az is megfigyelhető volt, hogy a Malév helyére benyomult új fapados járatok általában magasabb kapacitáskihasználtsága valamelyest visszaesett (87-ről 83%-ra), a hagyományos légitársaságoké viszont nőtt (74-ról 76%-ra). Az utasok számát tekintve a legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Hollandia voltak.

A kevésbé jövedelmező útvonalakon, jellemzően a délkelet-európai és a közel-keleti országok repülőtereivel a Malév csődje után, februárban megszűnt a közvetlen kapcsolata Budapestnek. Ezek közül néhány időközben ismét elérhetővé vált, a kisebb balkáni piacok és néhány közel-keleti ország ugyanakkor a jelek szerint tartósabban kiestek a Budapestről közvetlenül elérhető úti célok közül. (Bővebben: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/malev.pdf. – a szerk.)

A Budapest Airport néhány hete adta hírül, hogy 250 oldalas, minden korábbinál pontosabb és részletesebb felmérést és elemzést készített a repülőtér utasforgalmának alakulásáról a Malév csődjét követő időszakban. A tanulmány a 28 legfontosabb küldő ország adatainak elemzését tartalmazza.

Ezek szerint a diszkont-légitársaságok arányának ötven százalék fölötti teljesítménye 2012 első hat hónapjában elsősorban a háromcsillagos szállodák, a diákszállók és panziók, illetve apartmanok forgalmát erősítette meg soha nem látott mértékben. A részletes tanulmányt a meglévő repülőtéri adatbázis alapján, valamint az egyes légitársaságok utasai­ körében végzett célirányos kérdőíves felmérés adatiból állították össze. Ez 2010 elejétől tartalmazza féléves bontásban az egyes országok utasainak jövedelmi helyzetét, korosztályát, utazási szokásait, jegyvásárlási gyakorlatának változásait.

Bye, bye MICE?

A kép meglehetősen összetett. Az átrendeződő helyzet összességében keresletnövekedést eredményezett a magyar főváros iránt, ahogyan az a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportjából is kiderül. A vendégszám-növekedés örvendetes, viszont az anyag arra is rámutat, hogy ennek ellenére a fővárosi szállodák szobafoglaltsága csupán 2,4 százalékkal javult 2012. január–november között, 60,4 százalékra. Az elért bruttó átlagszobaár (17 639 forint) csupán 1,3 százalékkal emelkedett, ami különösen alacsonynak tekinthető az euro/forint árfolyamának 3,4 százalékos gyengülését és az 5,7 százalékos inflációt is figyelembe véve.

A szövetség hangsúlyozza, hogy a tendenciák egyértelműen a fővárosi turisztikai piac átalakulását mutatják, ami a kisebb költőképességű városlátogató turisták arányának növekedését, az üzleti és főleg a MICE-szegmens részarányának csökkenését jelenti. A változások eredményeként a középkategóriás, zömében háromcsillagos szállodák RevPAR-mutatója nőtt a legnagyobb mértékben, 11,5 százalékkal 2012 első tizenegy hónapjában. Ez a mutató az ötcsillagosoknál 7,2 százalékkal, a négycsillagosoknál 5,4 százalékkal javult.

Mindezek mellett azonban egy másik trend is igazolódni látszik: a hazánkba érkezők egyre szívesebben választanak apartmanokat, lakásokat az itt tartózkodásuk idejére. Mint ahogy azt néhány apartman- és lakáskiadással foglalkozó elmondta, minden korábbinál nagyobb foglaltsággal működtek úgy, hogy közben szinte négycsillagosokhoz közelítő árszínvonalat tudtak érvényesíteni lakásonként. Ezzel a „konkurenciával” a szállodáknak is szembe kell nézniük, és új módszerekkel, például a szállodai előnyök hangsúlyozásával, pluszszolgáltatások bevezetésével, érdekes budapesti attrakciók, programok becsatornázásával és odafigyeléssel kell visszacsábítaniuk a turistákat. Szintén jó irány lehet például új vendégkör megszólítása új csatornákon keresztül, vagy olyan szolgáltatáscsomagok kidolgozása, amelyek a diszkont-légitársasággal utazók motivációhoz, igényeihez igazodik.

A Magyar Kongresszusi Iroda ezekben a napokban véglegesíti statisztikáit, mely szerteágazó adatgyűjtésen alapulva a teljes évről pontos képet fest majd. Az első fél év mindenesetre kongresszusi szempontból elég lehangoló volt, ám nem kizárt, hogy a kép némileg javult a későbbiekben.

A fővárosnak talán soha nem volt nagyobb szüksége a többezres kongresszusi központra – ebből a szempontból mindenesetre biztató, hogy a KPMG aktualizált tanulmánya is alátámasztja egy ilyen vállalkozás megalapozottságát, s azt megvalósításra javasolja majd a kormánynak – tájékoztat Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosa. (A témáról bővebben lásd cikkünket a Turizmus Panoráma 2012. decemberi számában – a szerk.)

Utaztatói kihívások

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége arról számolt be, hogy annak idején a Malév-leállást ugyan átfoglalásokkal megoldották az irodák, viszont a katalógusokban kiajánlott programjaikat teljesen újra kellett gondolni, és azok nagy része csak a tervezettnél magasabb áron valósulhatott meg. Érvágás számukra az is, hogy a IATA még mindig visszatartja a február 3. utáni időszakra értékesített és befizetett repülőjegyek árát, és a Malév felszámolóbiztosával folytatott további egyeztetésekig ez így is marad. A fapadosok túlsúlya a MUISZ szerint más szegmenst hoz, mint a beutaztató irodák vendégköre, ezért bíznak benne, hogy nem kell jelentős visszaesést elkönyvelniük, igaz, az incentive és üzleti forgalom visszaesését egyértelműen érzik.

Ezt emelte ki a MABEUSZ is, a szövetség viszont azt is érzékeli, hogy a diszkonttársaságok térnyerésével egyértelműen az utazásaukat egyénileg, online foglaló utasok kerültek túlsúlyba, akik nem veszik igénybe az irodák szolgáltatásait. Úgy látják, a diszkonttársaságok sok relációban nem tudják teljes egészében helyettesíteni a korábbi Malév-járatokat, vagy a szolgáltatásaik, vagy a menetrendjük miatt, illetve vannak desztinációk, ahonnan továbbra sincsenek járatok. Szerintük a nemzeti légitársaság hiánya az idei évben még erőteljesebben jelentkezhet, mert aki tavaly a Malév-leállást megelőzően már megtervezte az utazását, és esetleg előleget is befizetett, az el is elutazott. Idén viszont a tervezést is befolyásolja az új helyzet.

Arra is rámutatnak, hogy az utazási szokások általuk tapasztalt átalakulásával a vidék is eladhatatlanabbá vált, a fapadosokkal érkező turisták még a Dunakanyarba sem szívesen mozdulnak ki, akik 3-4 nap fővárosi tartózkodással gyakorlatilag „letudják” Magyarországot.

Viszont tény, hogy országunkról olyan kép alakul ki, hogy jó áron érhetők el minőségi szolgáltatások, ez az irodák reményei szerint talán valamelyest segíti az imázsépítést.

Ott a lehetőség is az innovációs kényszerben

A TMSZ utaztatói tagozatának tagjai a hagyományos városnéző termékek esetében számoltak be arról, hogy a magasabb árfekvésű, gazdagabb tartalmú programok iránt, melyek célközönsége jellemzően a négy- és ötcsillagos hotelek lakói, stagnált vagy visszaesett az érdeklődés, míg a valamivel olcsóbb termékek esetében jelentősen nőtt. A költési hajlandóság tehát számottevően csökkent, és elsődleges tényezővé az ár lépett elő a tartalom helyett. Ez a Budapest-környéki és vidéki programoknál is markánsan tetten érhető.

Ám budapesti szakemberekkel beszélgetve új trendként jelentkezik az is, hogy az alternatív városnéző programok, okostelefonos alkalmazások, a helyiek által is előszeretettel látogatott, fiatalos „kulthelyek” népszerűsége ugrásszerűen emelkedik. Egyre többen foglalnak egyénileg és online, illetve állítják össze saját maguknak a programjukat. Mindez a beutaztató és a budapesti városnéző programokat kínáló utazási irodák elé is kihívást állít, valószínűleg olyan időszak kezdődött, amelyben a megszokott megoldások nem elegendőek. Ez a folyamat persze nem új keletű, ám most felgyorsulni látszik, hiszen a modern utazási szokásokkal rendelkező, az online megoldásokat előnyben részesítő réteg hirtelen nagyobb arányban jelent meg Budapest turizmusában a diszkonttársaságok jelentőségének növekedésével.

 

 

Reptéri kilátások

A Budapest Airport számításai szerint a Malév-csőd miatt a forgalom a korábban vártnál két-három évvel később indul növekedésnek. Jost Lammers, a BA vezérigazgatója azonban azzal számol, hogy 2014-től tartósan pozitív lesz a cég eredménye. A BA viszont több támogatást várna a magyar kormánytól. Hiányzik például egy alapvető és világos légiközlekedési stratégia – mondta a vezérigazgató. A hatóságok pedig „többszöri kérés ellenére” még mindig nem adtak zöld jelzést a reptéri hotelberuházáshoz – tette hozzá a Handelsblattnak adott nyilatkozatában.

Beszállás Északról

A Norwegian skandináv diszkont-légitársaság nemrégiben hivatalosan is bejelentette, hogy áprilistól új Helsinki–Budapest-járatot indít A tervek szerint heti három alkalommal, kedden, csütörtökön és vasárnap közlekedik a norvég diszkont-légitársaság Boeing 737-800 típusú gépe a két főváros között.

A Magyar Turizmus Zrt. észak-európai képviseletének összegzése szerint Helsinkiből korábban a Malév és a Finnair napi két járata, majd a nemzeti légitársaság megszűnése után a finn fuvarozó napi két járata repült Budapestre. Az új szereplő belépése 20 százalékos kapacitásnövekedést és várhatóan árversenyt is eredményez majd az útvonalon, mind a hétvégi egyéni utasok, mind pedig a hét közbeni hivatásturisztikai csoportok számára.

Észak-Európából november végéig 687 ezer vendégéjszaka realizálódott hazánkban, ami 20 százalékkal haladja meg a 2011. évi adatokat, és magasabb a válság előtti, 2008. évi forgalomnál is.