Európában van a legkevesebb okunk félni

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: Turizmus Panoráma

 2016. június 15. 10:58

A biztonságról alkotott képünk és a valós terrorfenyegetettség erősen eltérő lehet. A turisták a legritkább esetben célpontok, de az utasbiztosítók alkalmazkodtak a terrorveszélyhez – hallhattuk a Magyar Biztosítók Szövetsége által szervezett tájékoztatón.

A biztonságról alkotott képünket a politikai közbeszéd és a média alakítja, s mindkettő torzít – állítja Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. A sajtó szenzációéhsége miatt, a politika pedig azért hajlamos felnagyítani a veszélyeket, mert így könnyebben tetszeleghet az állampolgárok védelmezőjének szerepében. Ezért a terrofenyegetettség percepciója és a tényleges valóság erősen eltérő lehet. Kérdés, melyik határozza meg az emberek utazási döntéseit.

 

Mi befolyásolja leginkább a turizmust?

A szakértő szerint a statisztikai adatok azt mutatják: a turizmust nem a terrorizmus, hanem régóta a gazdasági helyzet alakulása befolyásolja, s egy-egy merénylet után jellemzően csak időszakos a visszaesés. Hosszú távon az egészségügyi kockázat – például a madárinfluenza megjelenése – jobban elriasztja az utazókat egy-egy térségtől.

Sem a 2004-es madridi, sem a 2005-ös londoni, sem a 2013-as bostoni merénylet nem okozott tartós keresletcsökkenést az adott városok iránt, és remélni lehet, hogy a közelmúlt párizsi és brüsszeli terrorcselekményei után is csak átmeneti lesz a szállodai fogaltság mérséklődése, ami különösen a belga fővárost érintette. Ugyanakkor a ’90-es évek végén Egyiptomban és Kenyában, majd 2012-ben Tunéziában elkövetett támadások hosszú hónapokra, sőt évekre számottevően visszavetették az ottani turistaérkezések számát.

 

Térségünkben jelentéktelen a fenyegetettség

A világban Európa nem tartozik a terrorfenyegetett térségek közé, Kelet-Közép-Európa pedig különösen nem. Mégis, egy 2015-ös felmérés szerint éppen azokban az országok tartanak a legjobban az emberek a terrortámadásoktól, amelyek a legkevésbé veszélyeztetettek: Romániában, Csehországban, Máltán, Bulgáriában, Lengyelországban és Horvátországban – ami jól példázza az objektív valóság és a szubjektív percepció közötti szakadékot.

Európában a ’70-es, ’80-as években sokkal több támadás történt, és az áldozatok száma is magasabb volt, mint manapság. A Global Terrorism Database szerint Nyugat-Európában 2001 és 2014 között „csak” 420 halálos áldozata volt a merényleteknek, miközben világszerte több mint 108 ezer. Kontinensünkön 35 támadást regisztráltak 2015-ben, ami a legalacsonyabb az összes térség közül, a terrorveszélynek leginkább kitett régiók a Közel-Kelet (1114 támadás), Dél-Ázsia (799) és Észak-Afrika (491).

Hogy mindezek ellenére most mégis nagyobb terrorfenyegetettséget érzünk, annak oka az: a közelmúlt európai merényletei kivétel nélkül stratégiai támadásnak számítanak, s ez a három (Charlie Hebdo, Párizs és Brüsszel) másfél éven belül történt. A stratégiai támadások jellemzői, hogy sok áldozatot követelnek, nagy médiafigyelem kíséri őket és céljuk a félelemkeltés.

Európa lakossága ma az iszlamista terrorizmustól fél, főleg azokban az országokban, ahol jelentős a muzulmán kisebbség, mint Franciaországban (4,7 millió) és Németországban (4,8 millió).
Valójában közöttük a biztonsági szervek szerint mindössze pár ezerre tehető a szélsőségesek száma, akik a terrorizmust legitim eszköznek tekintik céljaik eléréséhez.

 

A terroristák is szeretik a focit

Tálas Péter arról is beszélt, hogy a terroristák célpontjai legritkább esetben a turisták – tavaly összesen 25 ilyen támadást regisztráltak a világon. A közelgő franciaországi futball-Eb miatt sem kell aggódnunk, mert egy lehatárolt helyszínt egy hónapon keresztül lehet biztosítani, de a sportesemények megtámadását amúgy sem preferálják a terroristák, mert „ők is szeretik a focit”, továbbá az ilyen cselekménynek a társadalmi visszhangja is jóval elítélőbb. Így a Franciaországba utazókra valószínűleg nagyobb veszélyt jelentenek majd a zsebtolvajok. A szurkolóknak mindazonáltal arra is fel kell készülniük, hogy a szigorú biztonsági ellenőrzések miatt a szokásosnál hosszabb időt vesz majd igénybe a beléptetés a stadionokba (lásd még cikkünket a 34. oldalon.)

A szakértő szerint az európai terrorelhárítás jól működik, de még „fényévekre” van az USA-tól, meg kell érteniük az egyes országok biztonsági szerveinek az együttműködés és a kölcsönös adatcsere fontosságát.

 

Az utasbiztosítók helytállnak

Az utasbiztosítók alkalmazkodtak a terrorveszélyhez – mondta Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) utasbiztosítási tagozatának elnöke.

A hazai biztosítási piacon a New York-i ikertornyok elleni 2001-es támadás indította el a változásokat, korábban ugyanis a biztosítók teljesen kizárták szabályozásukból a terrorizmust és a háborús helyzetet mint kockázatot a rizikófaktor kiszámíthatatlansága miatt. A madridi és a londoni merényletek után ezen a korlátozáson már enyhítettek. Jelenleg a MABISZ összes tagja – és általában a magyar piacon tevékenykedő biztosítók többsége – vállalja, hogy fizeti ügyfele baleseti-kórházi ellátását, ha esetleg terrortámadás áldozatává válik. Ez alól kivételnek számítanak a külügyi konzuli szolgálat által I-es kategóriába sorolt „utazásra nem javasolt országok és térségek”, ide tartozik például Afganisztán, Szudán, Libanon, Líbia vagy a Fülöp-szigetek egyes részei. A MABISZ-tagok többsége még általános egészségügyi ellátást sem finanszíroz ezeken a helyeken, csupán egy-két biztosító nyújt ilyen szolgáltatást.

A II-es kategóriába tartozó „fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek” esetében azonban a biztosítók manapság már a teljes ellátást vállalják, ezek között olyan népszerű turistadesztinációk szerepelnek, mint Izrael, Kenya, Tunézia, vagy Egyiptom és Törökország legnagyobb része.

A biztosítottság szempontjából az számít, hogy melyik kategóriában szerepelt az úti cél az elutazás pillanatában, annak megfelelően téríti az ellátást a biztosító, tehát nem marad védelem nélkül az utas, ha netán kinntartózkodása alatt sorolták át az adott térséget a veszélyesebb kategóriába. A terrorcselekmények okozta anyagi kárra azonban továbbra sem jár kártérítés.

 

Növekedés után megtorpanás jöhet

A magyarországi utasbiztosítási piac díjbevétele 2014-ben – a megelőző évhez képest 4,5 százalékos növekedéssel – 10,8 milliárd forintot tett ki, s bár a tavalyi esztendőről még nincs meg az összesítés, bizonyos, hogy folytatódott a növekedés: a vezető biztosítóknál elérheti a 10-15 százalékot is az utas- és sztornóbiztosítások árbevétel-emelkedése.

Idén Horváth Péter szerint viszont megtörhet a lendület, mert a terrorfenyegetettség miatt átalakul a kereslet. Ez érzékelhető például a tavaly majd’ 50 ezer magyar látogatót fogadó Törökország esetében, s Egyiptomtól is visszariadhatnak az utazók a partjainál történt májusi repülőgép-szerencsétlenség miatt.

2014-ben a külföldre utazó magyarok 40 százaléka kötött biztosítást, 2015-ben ezt a mutatót már 50 százalékra becsüli a szakember, a többnapos utaknál pedig ennél jóval magasabb az arány, Ázsiában megközelíti a 100 százalékot. Az egynapos külföldi utak piacán viszont a biztosítók gyakorlatilag nem rúgnak labdába, pedig egyetlen nap alatt ugyanúgy bekövetkezhet sérülés vagy betegség, még a szomszédos országokban is – mutatott rá a szakember.

A távolsággal arányosan nő a biztosításkötési hajlandóság, a MABISZ tudomása szerint még nem fordult elő olyan eset, hogy Európán kívüli káreseménynél egy magyar utas ne rendelkezett volna biztosítással.