Piacnyitás vízumgondokkal - Keletről jönnének - TP 2013. július-augusztus
A rugalmasabb ügyintézés érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium is tárgyal a külügyi tárcával.
Pedig a magyarországi turisztikai kínálatnak a jelek szerint lenne is esélye az azeri vendégek körében, a szabadidős és a MICE-szegmensben is, ezt bizonyítja, hogy a budapesti Pro Family Travel Kft. és a bakui VIP-F Tour által a járatnyitás előtt néhány nappal megrendezett Magyarország-prezentáción 46 azeri utazási iroda vett részt.
A fő akadály a szervezők és a meghívott résztvevők egyöntetű véleménye szerint a vízumkiadás nehézkessége. A megoldás az lenne, ha a vízumkiadás lehetőségét legalább az Oroszországban és Ukrajnában jelenleg alkalmazott akkreditációs formában biztosítanák. Könnyítené a folyamatot, ha az utasnak ujjlenyomatvétel céljából nem kellene megjelennie a követségen, illetve, ha a követségi alkalmazottak sem gördítenének külön akadályokat a beutazás elé.
Schengen a hunyó
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Azerbajdzsán és Magyarország között 1999 óta részleges vízummentesség van hatályban, ami alapján a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező azeri állampolgárok vízummentesen utazhatnak be Magyarországra. Az Európai Unió és Azerbajdzsán között pedig hamarosan megszületik a vízumkönnyítésről szóló kétoldalú megállapodás, ami további eljárási kedvezményeket biztosít majd a schengeni vízumeljárásban.
A várhatóan növekvő utasforgalomra figyelemmel a bakui nagykövetség megkezdte a felkészülést az utazási irodákkal való szoros együttműködés, valamint a vízumforgalom zökkenőmentes kezelése érdekében – áll a minisztérium lapunknak megküldött tájékoztatójában. E szerint a nagykövetség vízumkiadó tevékenységével teljes mértékben támogatni kívánja az azeri turisták magyarországi beutazásait, a potenciális turisták vízumhoz jutását. Az utazási irodák fokozatos akkreditálásával a magyar külképviselet vízumkiadó gyakorlata illeszkedne ahhoz a szándékhoz, hogy az azeri állampolgárok a jövőben könnyített feltételekkel juthassanak schengeni vízumhoz.
A schengeni térség közrendjének és közbiztonságának szavatolása érdekében a magyar vízumrendészeti eljárás a közösségi és belső jogi szabályok maradéktalan betartásával történik. Ugyanakkor vízumkiadási gyakorlatukban fokozottan mérlegelik a fogadó államhoz fűződő külpolitikai, külgazdasági érdekeket, és támogatják a jóhiszemű, a magyar (és uniós) érdekek szempontjából fontos vízumkötelezett személyi kör beutazását (pl. az ottani befektetői körök, hazai turizmus fejlesztése stb.). Ennek érdekében számos eljárási kedvezményt biztosítanak. Így az akkreditált utazási irodák szervezett útjain részt vevő személyek mentesíthetők a személyes interjú alól; a Vízumkódexben meghatározott eljárási határidőnél hamarabb elbírálásra kerülhetnek a vízumkérelmek; a jóhiszemű, megbízható kérelmezők (bona fide kérelmezők) számára lehetőség nyílik a többszöri beutazásra jogosító, hosszabb érvényességű vízumok kiállítására.
Akkreditált utaztatók, vízumcentrumok: van alternatíva
A Nemzetgazdasági Minisztérium év eleje óta előrehaladott tárgyalásokat folytat a Külügyminisztériummal annak érdekében, hogy több európai ország gyakorlatához hasonlóan hazánk is elmozdulhasson az utazáskönnyítés irányába.
A hazai turisztikai szakma számára úgy fogalmazódik meg a probléma, hogy a nálunk kiterjedtebb szervezeti háttérrel rendelkező és rugalmasabb, gyorsabb vízumügyintézést biztosító EU-tagállamok a harmadik országokból érkező turistákat saját országuk és turisztikai kínálatuk irányába terelik, ily módon Magyarország versenyhátrányba kerül. Az NGM az érzékelt, beutazó turizmust érintő vízumproblémák megoldására előzetesen két javaslatot fogalmazott meg a Külügyminisztérium felé: az egyik a vízumcentrumokban (Joint Visa Application Center – JVAC) történő fokozott magyar részvétel és szolgáltatásaik igénybevételének szorgalmazása, a másik az akkreditált utazásszervezőkön keresztüli vízumkiadás lehetőségének előtérbe helyezése.
Azerbajdzsán esetében a külügyi tárca nem gondolkodik a vízumkérelmek feldolgozásának kiszervezéséről, ugyanis ezt a statisztikai adatok (2011: 660; 2012: 945 kérelem) még nem indokolják. A vízumszámok növekedésének függvényében lehet majd szükség a humánerőforrások és a technikai háttér fejlesztésére.
Biometrikus szép új világ
A biometrikus adatok rögzítése és a beutazók számának változása/növekedése közötti összefüggésről jelenleg nem áll rendelkezésre értékelhető statisztika, ugyanakkor azt a tényt, hogy a biometria bevezetésével érintett országokban – az egységesen alkalmazandó uniós előírás alapján – szigorúan kötelező ezen adatok felvétele, megváltoztatni nem áll a Külügyminisztérium módjában, viszont a megfelelő promóció és reklám emellett is már szignifikáns hatással lehet az adott régióból beutazó turisták számának növekedésére. A minisztérium reményei szerint azonban a biometrikus rögzítéssel ellátott vízumok bevezetése hozzá fog járulni az Európai Unióba történő beutazások egyszerűsítéséhez, mivel a kötelező ujjlenyomatvételre a korábbi gyakorlattal ellentétben már nem kell minden alkalommal személyesen a konzulátuson megjelenni, hiszen a korábbi igénylés adatait a rendszer automatikusan eltárolja.
Orosz ajkú és más feltörekvő piacok
A Magyar Turizmus Zrt. 2013. január 1-jétől foglalkozik kiemelten a négy orosz ajkú ország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Üzbegisztán és Fehéroroszország új, feltörekvő piacaival, a moszkvai képviselet tevékenységéhez kapcsolva.
Ezeket az országokat – Oroszországhoz hasonlóan – a B2B piacok közé sorolja a társaság, ahonnan a vendégek jellemzően utazásszervezők által, szervezetten érkeznek hazánkba. Ennek megfelelően a marketingtevékenység során is a szakmai kapcsolatok kiépítése és ápolása kap döntő hangsúlyt. A marketingkommunikáció elsősorban a szakmai programokon keresztül (workshopok, roadshow-k, prezentációk, szakmai tanulmányutak, szakmai együttműködések, szakmai vásárok, szakmai továbbképzések) valósul meg. A hagyományos marketingeszközök és médiacsatornák mellett egyre nagyobb szerep jut az új online eszközöknek és a közösségi médiának.
A Magyar Turizmus Zrt. az utóbbi három évben az új, feltörekvő piacokon, köztük az arab térség országaiban is elindította nemzeti marketingtevékenységét. Szervezeti szempontból is újítás, hogy e piacok képviseletét a budapesti központból látják el.
Az arab országokban első lépésként feltárták az érintett piac sajátosságait, gazdasági és turisztikai jellemzőit, majd 2011-ben megkezdődött a B2B kapcsolatok építése. A térségen belül a következő országokra és a bennük rejlő turisztikai potenciál kiaknázására koncentrálnak: Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Katar. Az elmúlt két évben átlagban 30 százalékkal nőtt az arab térségből mind a beutazók, mind a vendégéjszakák száma az európai fogadó országokban.
Magyarország 2011 óta minden évben megjelenik a térség legnagyobb utazási vásárán, az Arabian Travel Marketen Dubajban. Emellett több vásáron jelentek meg szolgáltatókkal közösen Abu Dhabiban és Rijádban. 2011-ben 8 szakmai, 3 média tanulmányutat, 2012-ben 4 média-tanulmányutat és 3 szakmai tanulmányutat szerveztek a sajtó és az utazásszervezői szakma képviselőinek. Már 2013-ban is több tanulmányút érkezett Szaúd-Arábiából tour operatorok részvételével, illetve a médiatanács elnökének szervezésében. A fentiek mellett több országot érintő roadshow-t szerveztek a térségben Magyarország bemutatkozására. Arab nyelvű honlap és turisztikai kiadvány is készült, első ízben a nemzeti turisztikai marketingszervezet életében.
