Vidéki önkormányzatok turisztikai költései - Mire megy az ifa? 2. rész

Szerző: Wagner Zsuzsa

Forrás: Turizmus Panoráma

 2015. április 15. 13:32

A turizmusból valamit is profitáló vidéki önkormányzatok ma már általában élnek az idegenforgalmi adó kivetésének lehetőségével, nem utolsósorban a minden egyes adóforint után kapható másfél költségvetési forinttámogatás reményében.

A fővárosi kerületek után, amelyekről márciusi lapszámunkban írtunk, ezúttal a vidéki turisztikai célú költéseket vettük górcső alá.

A budapesti kerületekhez hasonlóan a vidéki településeken is egymástól igencsak eltérő elképzelések alapján csorgatják vissza a turizmusba az idegenforgalmi adóból származó bevételeket – derül ki körképünkből.

 

Nagy fürdőhelyek

A 2014-es évben a legtöbb, 1 millió 66 ezer vendégéjszakát regisztráló vidéki város, Hévíz önkormányzata a TDM-egyesület 100 milliós (2015-re 120 millióra emelt) támogatása mellett az elmúlt időszakban többek között a sármelléki repülőtérre, programokra, turisztikai fejlesztésekre, virágosításra, az infrastruktúra karbantartására költött több száz milliós nagyságrendben. Új attrakcióként idén nyá­ron befejeződik a borospincéiről nevezetes egregyi városrészben a Korok és borok tematikus sétaút kialakítása.

Siófok az idegenforgalmi adóbevételeket az önkormányzat szűk szavú tájékoztatása szerint a turizmust kiszolgáló fejlesztésekre fordítja.

Bükön az idegenforgalmi adóból fejlesztették a közterületeket, felújításokat végeztek, környezetet szépítettek, térfigyelő rendszert építettek ki, díszkivilágítást vásároltak, turisztikai rendezvényeket szerveztek, illetve 50 millió forinttal támogatták a Bük, Bükfürdő Közhasznú Turisztikai Egyesületet.

 

Százmilliósok klubja

Eger önkormányzata a Tourinform-iroda fenntartására, idegenforgalmi célú városi kiadványokra, szakmai kiállításokon és vásárokon való reprezentatív megjelenésre, továbbá az általános turisztikai marketingfeladatok ellátására éves szinten 50 millió forint támogatást nyújtott. Turisztikai és városmarketing-feladatokra idei költségvetésükben 45 millió forint szerepel, ebből többek között plusztámogatásban részesítik a marketingre nagyobb összeget áldozó helyi rendezvényszervezőket. A turisztikai nagyrendezvények és kiemelt borgasztronómiai események szervezését szintén 50 millió forinttal támogatják évente, bormarketing-feladatokra 29 millió forintot, turisztikai jelentőségű kulturális rendezvényekre 56 milliót juttattak. Kiemelkedő eredmény volt az elmúlt időszakban két okostelefonos applikáció fejlesztése és a városkártya bevezetése.

A zalakarosi önkormányzat tavaly és azelőtt is 50 millió forinttal járult hozzá a Zalakarosi Turisztikai Egyesület működési költségei­hez (rendezvények, városmarketing), és mindkét évben 2,5 millió támogatást nyújtott nemzetközi sakkverseny rendezéséhez. Ezenkívül – más forrással kiegészítve – turisztikai célú beruházások önerejét biztosította: a fürdő elfolyó vizét hasznosító termáltó kialakításához 169 millió forintot, a strandfürdő gasztronómiai fejlesztéséhez 50 millió forintot.

Sárváron az elmúlt két év idegenforgalmi adóbevétele hozzájárult a Tinódi Sebestyén Gimnázium előtti parkoló megépítéséhez, a Sárvári Gyógyfürdőben új csúszdák létesítéséhez, valamint a Postatér kialakításához.

Szegeden a felhasználás minden esetben a város működési kiadásaihoz való hozzájárulás, ami magában foglalja az idegenforgalmi célú beruházásokat is.

Zamárdi számtalan beruházást visz véghez, karbantartási és fenntartási feladatot végez el, melyek mind az idegenforgalom fejlesztését tűzik ki célul – kaptuk a tájékoztatást az önkormányzattól. Az elmúlt években többek között lidósítást végeztek, közcélú vizesblokkokat építettek, illetve helyeztek el, játszótereket újítottak fel és alakítottak ki.

Gyula a tavalyi 106,6 millió forintos ifabevétele mellett 228,3 millió forintot fordított turisztikai célokra, többek között a Várszínházra, rendezvényekre, parkokra, szabadstrandra. A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ezenfelül 45,8 milliót kapott.

 

Városi turizmus

Győrben a teljes idegenforgalmi adóbevételt, valamint az összeg után kapott normatív állami támogatást is a város turisztikai vonzerejének erősítésére – városmarketingre, tudatos márkaépítésre – fordítják. Ezenfelül sokat költenek infrastrukturális fejlesztésekre (látogatóközpontok, kiállítóterek) és rendezvények támogatására.

Debrecenben többek között a Nagyerdei park rekonstrukciójára két év alatt 2,5 milliárd forintot költöttek, ugyanennyit fordítottak az Aquaticum megújítására, 2,2 milliárdot a közelmúltban átadott Agóra Tudományos Élményközpontra. A helyi TDM-szervezetet évi 34 millió forinttal támogatják. Az önkormányzat anyagi támogatása, gazdaság- és turizmusfejlesztési tevékenységének eredménye volt 2012-ben a Debrecen–London és Debrecen–Eindhoven közötti menetrend szerinti légi járatok elindítása is.