A cél két év alatt megduplázni a külföldi turisták költését

Szerző: Fucskó Hajnalka

Forrás: turizmus.com

 2016. július 20. 18:52

A Balatont nem szigetszerűen, hanem koncentráltan akarja fejleszteni a kormány a minőségi vendégkör megnyerése érdekében, ennek szellemében vizsgálják felül a régióra szánt 300 milliárd forintos forrást augusztus végéig – mondta Siófokon a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője.

Bár a szerdai sajtótájékoztatót a SZÉP-kártya jelentősége a turizmusban címmel hirdette meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a siófoki helyszínválasztásból sejteni lehetett, hogy ennél többről is szó esik. Nevezetesen arról a mintegy 300 milliárd forintos támogatásról, amelyet a kormány tavaly novemberben határozatban rögzített a Balaton fejlesztésére 2020-ig, majd idén július elején visszavont. Az MTÜ közleményében akkor azzal indokolta a döntést, hogy „a Balaton fejlesztésére biztosított 300 milliárd forintot koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet". A szerdai siófoki sajtótájékoztatón Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója további részletekkel is szolgált az ügyben.

Guller Zoltán (jobbra) és Hoffmann Henrik a siófoki strandon tájékoztatták a sajtót Fotó: Amdala.hu/Juhász Melinda

Koncentrált fejlesztés kell

A beutazó turizmus teljesítményét vizsgálva kiderül, bár Magyarországra több külföldi turista érkezik, mint Csehországba, ott jóval több pénzt hagynak. Nálunk csupán 288 eurót költenek fejenként a külföldiek, a cseheknél 454 eurót. A májusban felállt új turizmusirányítás célkitűzése a mennyiségi helyett a minőségi turizmus irányába fordítani „a magyar turizmus szekerének rúdját" a fizetőképes külföldi vendégkör megnyerésével, a számok nyelvére lefordítva: két évben belül szeretnék megduplázni a külföldi vendégek magyarországi költését, ezzel meghaladni a csehországi és megközelíteni az ausztriai szintet.

E cél eléréséhez az ágazat koncentrált fejlesztésére van szükség – hangsúlyozta a vezérigazgató. „Ne épüljön új bicikliút úgy, hogy a vége ne vezessen sehová, attrakció szálláshely nélkül, étterem attrakció nélkül" – sorolta a példákat. Ennek szellemében vizsgálják most felül a Balaton 300 milliárdos fejlesztési forrását augusztus végéig, és szükség szerint átcsoportosítják a minőségi turizmust előtérbe helyező új stratégiának megfelelően, a módosított verzió a kormány elé szeptember legelején kerülhet. Szavaiból ugyanakkor kiderült, alapjaiban nem fog változni az eredeti fejlesztési program.

Guller Zoltán elmondta: jelenleg járja a Balatont, folyamatosan tárgyal a helyi önkormányzatok, szervezetek és vállalkozások képviselőivel, hogy közösen meghatározzák a szükséges fejlesztéseket és attrakciókat, ehhez várnak innovatív ötleteket.

Vége a szigetszerű fejlesztéseknek
Fotó: itthon.hu


Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke a sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy a kormány felkarolta turizmust és olyan turisztikai irányítást vezetett be, amiért a balatoni TDM-szervezetek évek óta küzdenek. Méltatta a deregulációs folyamatokat is, a szabályozás változásának eredményeként könnyebb lesz például rendezvényeket engedélyeztetni, új turisztikai termékeket előállítani. Hangsúlyozta, hogy a balatoni vállalkozásoknak nincs miért aggódniuk, mert a pénzt nem vonja el a kormány, továbbá a források átrendezése szakmai célok és nem önkormányzati érdekek mentén történik, mint korábban – fogalmazott lapunknak. A szakember a nehézkes közlekedést jelölte meg a Balaton legnagyobb problémájának, ezért elsődleges célnak tartja a települések közötti eljutás javítását, kiemelten a vízi közlekedés fejlesztését.

 

Megvédi a kormány a SZÉP-kártyát

A SZÉP-kártyára változatlanul a belföldi turizmus ösztönzésének legfontosabb eszközeként tekint a kormány. Mint ismeretes, a cafeteriarendszer kényszerű átalakításából, miután az EU a francia utalványozó cégek által kezdeményezett perben elmarasztalta Magyarországot, a SZÉP-kártya nyertesen került ki, s maradt a legkedvezőbb adózású kategóriában. A kártya jövője azon múlik, hogy a kormány meg tud-e állapodni Brüsszellel, de eltökélt szándéka, hogy megvédi ezt a cafeteriaelemet – jelentette ki Guller Zoltán.

Idén az első félévben a kártyákra feltöltött összeg 11 százalékkal, a költés pedig 16 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, és meghaladta a 43 milliárd forintot. Tavaly 83 milliárd forint áramlott a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásokhoz a kártyának köszönhetően, a kereskedelmi szálláshelyek magyaroktól származó bevételeinek ötöde SZÉP-kártya-költés volt.

Kiemelten fontos a vízi közlekedés fejlesztése
Fotó: balatonihajozas.hu


A Balatonon kiemelt jelentősége van a SZÉP-kártyának, hiszen minden négy vendégből három belföldi. A régióban az év első öt hónapjában az országos átlagot meghaladóan, 23 százalékkal nőtt a SZÉP-kártya-felhasználás és meghaladta a 2,8 milliárd forintot, s a szezon összességében is jól indult: a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken több mint 11 százalékkal nőtt a forgalom, ezen belül 15 százalékkal több belföldi vendéget fogadtak.