A folyami szállodahajózás legnépszerűbb célpontja Budapest

A folyami szállodahajózás népszerűsége töretlen: 2019-ben több mint 1 millió 600 ezer vendég utazott az európai vizeken, 14,6 százalékkal többen, mint 2018-ban – mondta előadásában Somlóvári László, a Crystal River Cruises kötelékébe tartozó Mozart szállodahajó kapitánya.

Tavaly több mint 1 millió 600 ezer vendég utazott az európai vizeken

Fotó: MLE

A növekedés ütemét mutatja, hogy 2004 és 2018 között 120 százalékkal emelkedett a szállodahajók száma. Az Inland Navigation Market Observation 2019-es jelentése szerint tavaly 20 új hajó került az európai vizekre, így 360-ra bővült a teljes flotta (ez a világ összes folyami szállodahajójának 41 százaléka), és 2020-ban további 10 új hajó vízre bocsátása várható. Jelenleg Európában összesen több mint 52 ezer szállodahajós ággyal számolnak a szakemberek.

Amszterdamtól Konstancáig

Az Északi-tengertől a Fekete-tengerig húzódó 3500 kilométer hosszú víziútvonal-hálózat 1992-ben, a Majna–Duna-csatorna átadásával született meg: ekkor jött létre az összeköttetés a Rajna és a Duna vízrendszere között.

A turizmus szinte gyorsabban lecsapott a kínálkozó lehetőségre, mint az áruszállítás, és már az első évben húsz szállodahajó úszott az európai vizeken. Eleinte főként német és francia nyugdíjasok adták az utazóközönséget, majd az USA-ból és Kanadából is egyre több vendég érkezett. Ma már a hajóstársaságok többsége amerikai székhelyű.

A szállodahajózás önmagában nem él meg, kombinált utazási formáról van szó

Fotó: Pixabay

A hajós utazási forma legfőbb vonzereje, hogy nem kell nap mint nap összepakolni és továbbállni, a vendégek mégis minden nap máshol ébrednek. Ugyanakkor a szállodahajózás önmagában nem él meg, kombinált utazási formáról van szó – hangsúlyozta a kapitány. A legtöbb cég önálló autóbuszflottát üzemeltet, a buszok a szárazföldön kísérik a hajókat, és elérhetővé teszik az opcionális programokat.

A szállodahajók elsősorban az Amszterdamtól Budapestig tartó vízi útvonalakat járják, főként azért, mert az utazóközönség számára az épített környezet, a kulturális látnivalók és programlehetőségek jelentik a fő vonzerőt.

Az Al-Duna fő attrakcióját a természet, a táj szépsége (főként a Vaskapu és a Kazán-szoros) adja, ez azonban jóval kevesebb utast csábít – mondta Somlóvári László.

Hajózástechnikai szempontból is sokkal kedvezőbb a nyugat-európai térség: az Amszterdamtól Pozsonyig tartó jól kiépített vízi utakon nincs gond a hajózással, a szlovák fővárostól a Fekete-tengerig azonban sok a probléma a mederben és a kikötőkben egyaránt.

Beszédes adat, hogy Amszterdamtól Budapestig 68, a magyar fővárostól Konstancáig pedig mindössze két vízlépcső szabályozza a vizeket.Magyarországon is szükség lenne az átlagos vízszint megemelésére – hangsúlyozta Somlóvári László –, a klímaváltozás tükrében erre nem csupán a hajózás, de a víztározás miatt is egyre nagyobb lenne az igény.

A legtöbben Budapestet szeretnék látni

A szállodahajók zömében tengerentúli utazóközönsége számára Budapest a legnépszerűbb város, nem véletlen, hogy az összes hajós cég prospektusának borítóján szerepel valamilyen budapesti látnivaló. A szakemberek évente 3200-3500 budapesti kikötéssel számolnak, ez 420-450 ezer utasérkezést jelent.

A magyar főváros vonzerejét mutatja, hogy ide akkor is eljönnek az utasok, ha az alacsony vízállás miatt hajóval nem, csak busszal juthatnak el Budapestre.

Az összes hajós cég prospektusának borítóján szerepel valamilyen budapesti látnivaló

Fotó: Pixabay

Ugyanakkor Somlóvári László szerint Magyarország a mai napig nem nagyon tud mit kezdeni a szállodahajózással. A legnagyobb gondot a budapesti kikötőhelyzet jelenti, ami a kapitány szavai szerint a legrosszabb Európában. A város a több mint száz évvel ezelőtt kiépített rakpartokkal kénytelen gazdálkodni, amihez mindössze néhány pontont rögzítettek az idők során. Ebből fakadóan

Budapesten nincs megfelelő hajós infrastruktúra (például víz- és áramvételi lehetőség, csatlakozás a csatornahálózatra stb.). A tulajdonviszonyok is kaotikusak – fogalmazott. Míg Európában jellemzően a városok kezelésében vannak a rakpartok és kikötők, nálunk több tulajdonos „gazdálkodik” ezzel a hihetetlenül értékes partszakasszal. Európa számos országában nagyszerűen kiépített kikötők fogadják az úszó szállodákat, akár a passaui, a bécsi vagy a belgrádi példákból tanulva Budapest is jóval többet profitálhatna a folyami szállodahajózásból – hangsúlyozta a kapitány.