A magyar utazási irodák 25 legnépszerűbb úti célja

A KSH adatai szerint 2015-ben 1354 vállalkozás rendelkezett utazásszervezői és -közvetítői tevékenységi engedéllyel (közülük a valóban működők száma 1296), egyötödük csak ügynöki tevékenységet folytat. A vállalkozások közel egyharmada az utazásszervezést más főtevékenység – elsősorban szálláshely-szolgáltatás, egyéb szárazföldi személyszállítás, egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás, konferenciák, kereskedelmi bemutatók szervezése – mellett, mintegy melléktevékenységként végezte. A cégek zöme tipikus kisvállalkozás, kétharmaduk létszáma nem haladja meg a 4 főt, és csak 3,3 százalékuk (46 vállalkozás) foglalkoztat több mint 50 főt.

Minden negyedik-ötödik utazó fordul irodához

A KSH a tavalyi évről 277 vállalkozást vont be az éves adatszolgáltatásba, koncentrált kiválasztással csak az érdemi árbevételt elérőket, vagyis a működő vállalkozások egyötödét terhelte, az ágazati utazásszervezői teljesítményeket becslésekkel kiegészítve állapította meg.

A lakosság 6,4 millió többnapos külföldi utazásának 23 százaléka során vett igénybe utazási irodai szolgáltatást, ennek mintegy 45 százalékában, 658 ezer esetben Magyarországon rezidens utazásszervezőtől vásárolt utazási csomagot. Sokan lehetnek azok is, akik nem utazási csomagot, csak valamely önálló szolgáltatást vesznek utazási iroda segítségével.

Arról nehéz becslést készíteni, hogy mekkora lehet az utazási iroda látszatát keltő, nem legális kiutaztatók forgalma, vagy azoké az utazóké, akik a környező országok (elsősorban Ausztria vagy Szlovákia) utazási irodáival utaznak távolabbi úti célok felé.

Az utazási irodák hullámzó teljesítményére utal, hogy amíg a 2015-ben elért 177 milliárd forint árbevétel az egy évvel korábbinál (181 milliárd) 2,3 százalékkal kevesebb, a 2013. évet 4,7 százalékkal meghaladja. Az ingadozó teljesítmény a kiutazók számában is tükröződik, hiszen amíg 2013 és 2014 között 27 százalékos volt a növekmény, addig 2015-re az előző évi szint volt a jellemző. Ezzel párhuzamosan az utazók által eltöltött idő 2013 és 2014 között 35 százalékkal nőtt, 2015-re pedig a bevételekhez hasonlóan 2,4 százalékkal, 4 millió éjszaka alá esett vissza.

Kiutaztatásból 72 milliárdos bevétel

A bevételek összetételére hosszabb idő óta jellemző, hogy azok legnagyobb hányada (40-42%-a) az utaztatással összefüggő önálló tevékenységből (repülőjegy-eladás, szálláshelyfoglalás, rendezvényszolgáltatás stb.), és nem utazási csomag értékesítéséből származik. Ezt követi 2015-ben a kiutaztatási tevékenység a maga 72 milliárdos bevételével, ami valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban volt, de a 2013. évi bevételt 14 százalékkal haladja meg. A sorban harmadik a beutaztatás, melynek 24 milliárdos bevétele nem éri el az előző évit (27 milliárd), de még a 2013. évi 25,5 milliárdot sem. A lakosság belföldi utazásai során alig veszi igénybe a (legálisan működő) utazási irodák szolgáltatásait, a belföldi utaztatás bevételei ezért éppen csak meghaladták a 3 milliárd forintot.

Az utasforgalmat illetően a beutaztatás közel 8 százalékkal bővült, a kiutaztatás közel 3 százalékkal visszaesett. A kiutaztatási piac átrendeződött, a főbb célpontok sorrendben Görögország, Törökország, Olaszország, Ausztria, Horvátország, Egyiptom, Spanyolország, Bulgária, Franciaország és az Egyesült Királyság voltak. Feltűnően élénkült a forgalom az előzőek közül Törökország és az Egyesült Királyság irányába, ezzel szemben látványos volt a visszaesés Egyiptom felé.

Vagyis amíg a magyarországi turizmusnak 2015 volt az utóbbi évtized legjobb éve, addig az utazásszervezés csúcsát eddig 2014 hozta.