A Ryanair elnézést kért az utasoktól a budapesti késés miatt

Nagy vihart kavart tegnap, hogy a Ryanair ír légitársaság gépe több órán át vesztegelt a budapesti repülőtéren, mert a pilóták megítélése szerint túlsúlyos volt a gép. Az Index értesülései alapján nagy botrány volt a gépen, mert az utasokat nem engedték leszállni, és jó ideig enni és inni sem kaptak. Rendőrt is ki kellett hívni a helyszínre, a felháborodott utasok lecsillapítására. A túlsúly csökkentését a pilóták végül úgy oldották meg, hogy a kifutópályán bekapcsolt hajtóművel égették a kerozint.

A kép illusztráció, nem a kedden várakozó gépet mutatja

Forrás: pixabay

Miután a Budapest Főváros Kormányhivatala is jelezte, hogy az ügyben vizsgálatot indít, a Ryanair elnézést kért az érintett utasoktól. A légitársaság közölte, hogy a Budapestről a Kanári-szigetekre tartó járata üzemanyag-feltöltési okokból vesztegelt hat órán át a Liszt Ferenc-repülőtéren. Később a gép emiatt kitérőt tett Madridban, ahonnan további üzemanyagot vett fel, mielőtt folytatta volna útját a Kanári-szigetekre.

A cég azt nem közölte, hogy az eredeti utazási idő helyett így mennyi idő alatt érték el utasai az úti célt. Azt sem közölték, hogy emiatt milyen kárpótlásban, vagy kártérítés felajánlásában gondolkodnak.

600 euró kártérítés jár az utasoknak

Egy 2004-es EU-rendelet, a 261/2004 EK egyébként azt tartalmazza, hogy amennyiben egy repülőjárat 3 óránál többet késett, akkor az utas kártérítésre jogosult. Ez személyenként 250 és 600 euró közötti összeg lehet, függetlenül attól, hogy az utas mennyiért vásárolta a repülőjegyét.

A kompenzáció mértéke nem a késés mértékén, hanem a repült távolságon múlik. 1500 km alatt 250 euró, 1500 és 3500 km távolság között 400 euró, 3500 km-t meghaladó repülőút esetében 600 euró kártérítés jár. Mivel a Ryanair járata 3669 kilométerre, Las Palmasra repült, ezért az utasoknak fejenként 600 euró kártérítés jár, amennyiben volt érvényes jegyük és helyfoglalásukat visszaigazolták.

Létezik egyébként olyan vis maior eset, amikor egy légitársaság nincs kártérítésre kötelezve. Ilyen például a rendkívüli időjárási körülmény (villámlás, köd, monszunszerű eső), a sztrájk, a terrorcselekmény vagy madárrajjal való ütközés.