Airbnb, avagy a felfújható ágyra épített birodalom

A szállodások jól tudják, a legnagyobb veszteség az üresen maradt szoba. Ám a nyaralás idejére gazdátlanul álló lakás szintén csak a költségeket növeli, hacsak nem költözik be néhány napra alkalmi bérlő. E tézist felismerve indult útjára, egy komoly piaci rés kihasználásával az airbnb 2007 őszén.

Az első ötlettől Ashton Kutcherig

Két San Franciscó-i szobatárs, Brian Chesky és Joe Gebbia egy konferencia kapcsán dolgozták ki a szállodai férőhelyekről lemaradó résztvevők számára az AirBed & Breakfast koncepciót, majd saját lakbérükhöz való hozzájárulásként nappalijukat alakították át felfújható ágyak segítségével „bed and breakfast” vendégfogadóvá. Néhány hónappal később csatlakozott hozzájuk a Harvardon frissen végzett Nathan Blecharczyk, és elindították az airbedandbreakfast.com weboldalt. Eleinte a nívós, telt házas rendezvények résztvevőit célozták meg, a szállodai szoba és a „kanapéról kanapéra utazgatás” (couchsurfing) közötti megoldással. A promócióhoz szükséges pénzt saját gyártású, Barack Obama és John McCain fényképeivel díszített gabonapelyhek forgalmazásával szerezték meg, majd sikerült egy inkubátorház támogatását elnyerniük a projekthez. Ők segítették az üzleti terv kidolgozását, majd a befektetők keresését. Nevüket 2009 márciusában airbnb-re rövidítették, és kínálatukban immár nemcsak kiadó szobák, hanem számos egyéb privát szálláshely is szerepelt, a komplett farmtól az iglun át a hajóig.

A cég gyors növekedésnek indult, 2011 februárjában már egymillió vendéggel büszkélkedett, majd tavasszal a színész Ashton Kutcher is beszállt a cégbe. Alapítása után öt évvel, 2013 októberében az airbnb elérte a 9 milliós vendégszámot, az utolsó egy év alatt 5 millió foglalást generálva, a tavalyi év végére realizálódott 10 millió vendég pedig összességében 250 millió dolláros bevételt hozott. Közben sorra nyitotta irodáit világszerte, a magyar piacon az egy évvel ezelőtti adataik szerint már csaknem 2000 szálláshelyet számoltak.

Az airbnb jelenlegi értékét 2,7 milliárd dollárra becsülik, ezzel a Szilícium-völgy legígéretesebb cégévé vált – ám nem elégszik meg ennyivel.

Az új cél: utazási ügynökké válni

„A mi üzletünk már nem csupán a házak és lakások bérbeadása, hanem sokkal inkább a teljes utazás” – mondja Brian Chesky, az airbnb egyik alapítója a fastcompany.com oldalon megjelent terjedelmes interjúban. Legújabb ötlete szerint az új szolgáltatásokból komplett portfóliót lehetne építeni, amely nem csupán az utazók életét könnyítené meg, hanem jelentős többletbevételt is hozna, és a cégnek tisztes szeletet biztosítana a 6 billiárd dolláros turisztikai piac tortájából.

Ilyen szolgáltatás lehetne például a takarítás, amely a szállodai housekeepinghez hasonlóan működne, de Chesky – a szállodaiparból leigazolt Chip Conley-val karöltve – már a reptérre való érkezéstől kézbe venné a vendégek sorsát.

Az elmúlt években is sokat invesztáltak új eszközökbe – a házigazdák és bérlők közötti kapcsolatfelvétel meggyorsítása érdekében például mobilalkalmazást fejlesztettek, és immár a szállodai foglalásokhoz hasonló, egy klikkeléssel elérhető „instant booking” is rendelkezésre áll, amit egyre többen vesznek igénybe. Ám a nyáron bemutatandó terveik ennél jóval többet céloznak meg.

New Yorkban már zajlanak a tesztelései egy olyan rendszernek, amelyben a házigazdának és a vendégeknek nem kellene személyesen találkozniuk a kulcsok átadása során. A besorolásban pedig valószínűleg megjelenik az üzleti utazóknak szóló kategória is, hiszen a piac 40 százalékát ők teszik ki.

S bár Chesky és Conley abban egyetértenek, hogy nem lesznek airbnb-logós bekészítések és reggeliválaszték, az autómegosztásra szakosodott uber.com-hoz hasonló reptéri transzferszolgálat létrehozásán komolyan gondolkodnak. „Ha már a vendég eldöntötte, hol fog megszállni, szüksége lesz ruhatisztításra, közeli étteremre vagy éppen közlekedési szolgáltatásra – az airbnb pedig a nála szállást foglalók utazási ügynöke lehet” – mondják.

Fizessenek a turisták után!

Az airbnb eközben más fronton viszont csatázik. A szállodások és a városvezetők világszerte egyetértenek abban, ha már az airbnb a turisták után kapja jutalékát, fizesse meg az idegenforgalmi adókat, sokan pedig a szállodaiparhoz hasonló szabályozásokat is sürgetnek. Az American Hotel & Lodging Association is foglalkozik az airbnb teremtette helyzettel, sürgetve, hogy a rövid távú bérléseket kínáló szolgáltatók is a szállodákhoz hasonló adózási, higiéniai és egyéb feltételeknek feleljenek meg.

San Franciscóban már konkrét lépések születtek: a tervek szerint várhatóan még idén életbe lépő szabályozás visszaélésektől mentessé tenné a magánlakások kiadásának gyakorlatát.

A rendelettervezet szerint a helyiek saját, elsődleges lakásukat maximum évente 275 napra adhatják bérbe az airbnb-n vagy a Craiglisten (az egyik legnagyobb amerikai hirdetési oldal). A társasházban élőknek lakásuk kiadásához be kell jelentkezni a város lakáskiadóit tömörítő adatbázisba (ennek díja kétévente 50 dollár), és bizonyítania kell, hogy az ingatlan legalább 150 ezer dolláros biztosítással rendelkezik. A bérbeadóknak ezen kívül be kell szedniük a turistaadót a náluk megszállóktól, és a szállodákhoz hasonlóan tovább is kell utalniuk azt a városi kasszába.

Az airbnb egyébként immár szerződési feltételeiben is kiköti a városi adó megfizetését – ezt először Portlandben, majd San Franciscóban vezette be, de korábbi álláspontjával szemben már máshol sem határolódik el ettől.

New Yorkban azonban már a bíróságon tart az ügy: a városi főügyész ugyanis szeretné megszerezni a céggel szerződött lakáskiadók – nagyjából 15 ezer fő – adatait, az airbnb viszont aggályosnak tartja a kérést. A Nagy Almában ugyanis csak bizonyos feltételekkel adható ki a lakás vagy annak része, így például 30 napnál rövidebb időtartamra csak akkor, ha a bérlő/tulajdonos is jelen van. Ha tehát valaki egy hosszú hétvégés távolléte idejére hirdeti meg lakhelyét, technikailag törvényt szeg – márpedig az airbnb New York-i forgalmának kétharmada e körbe esik.

Bizalomra épülő modell

Az airbnb.com oldalon regisztrált felhasználókat és bérbeadókat egyaránt ellenőrzik a kiválóan felépített rendszerben, előbbieket ismerőseik és korábbi házigazdáik jellemzése alapján, utóbbiakat (illetve lakásaikat) a vendégek visszajelzése mellett gyakorta a cég alkalmazottai is minősítik, de a szállásnak emellett meg kell felelnie az airbnb kritériumainak (tisztaság, jó megközelíthetőség stb.).
A rossz pontot kapott vendég következő foglalását nem biztos, hogy visszaigazolja a kiválasztott szálláshely, a házigazdák ugyanakkor pontszámuk alapján előrébb rangsorolódnak a rendszerben.

A regisztráció ingyenes, ám a közvetített szállások után a házigazda jutalékot fizet az airbnb-nek. A jelenlegi 550 ezer tételes adatbázisban ez az igazán nagy üzlet.