Német jó gyakorlatok az akadálymentes turizmus támogatására

Az előadásokat egy speciális, az akadálymentes turizmust bemutató németországi sajtóút tapasztalatai alapján tartották meg, melyet a Német Turisztikai Hivatal szervezett Drezda és Berlin környékére.

Meghívásukra az utazáson részt vett a MEOSZ alelnöke és vezető akadálymentesítési szakértője, Nagy Bendegúz, aki a legújabb kulturális és turisztikai beruházások akadálymentes megoldásain keresztül a fogyatékossággal élő emberek németországi turisztikai lehetőségeit is megtapasztalhatta.

Szükség van a jó példákra

Bevezetőjében Petri Gábor, a MEOSZ nemzetközi koordinátora felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyatékossággal élő emberek teljes életéhez a pihenés és a kikapcsolódás is hozzá tartozik, ezért alapvető feladat a turizmus akadálymentesítése.

Németországban természetes, hogy az élet valamennyi területén, így a turizmusban is odafigyelnek az akadálymentesítésre

Fotó: Nagy Bendegúz

Hozzátette: a nemzetközi jogi kötelezettségek és az utóbbi években a hazai turizmusra fordított hatalmas összegek dacára Magyarországon még mindig óriási a lemaradás a turizmus akadálymentesítése terén, ezért a MEOSZ a németországi beszámolóval elsősorban a jó gyakorlatokra szeretné felhívni a figyelmet.

„Minden új épület, amely nem akadálymentes, valójában akadályokat épít” – figyelmeztetett Petri Gábor.Az eseményen részt vett Tukacs Zsuzsanna, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) titkára, aki elmondta, hogy a MUISZ tapasztalatai szerint is sok még a teendő ezen a területen. A helyzet javítására a MEOSZ és a MUISZ 2017-ben stratégiai megállapodást kötött, és mindkét szervezet fontosnak tartja, hogy a jó példákon keresztül is felhívják a figyelmet a megoldások szükségességére.

Az utazás mindenkié

Az akadálymentes turizmus Németországban az akadálymentes tájékoztatással kezdődik –mutatott rá Czeiszing Miklós, a DZT magyarországi képviselet-vezetője –, ezért már a Német Turisztikai Hivatal, a germany.travel weboldala is számos akadálymentesített megoldást tartalmaz.

Drezdában vagy Berlinben egy fogyatékossággal élő turista számára az információszerzés vagy a tömegközlekedés sem jelent akadályt

Fotó: Nagy Bendegúz

Ilyen az „easy language”, azaz az egyszerű, rövid mondatokban történő tájékoztatás vagy a betűméret-választás lehetősége, de természetesen az akadálymentes utazás menüpont alatt is rengeteg információt és ajánlást találnak a látogatók. Mivel Németországban a társadalmi hozzáállás, a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer egyaránt azt erősíti, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségeket kell biztosítani, természetes, hogy az élet valamennyi területén, így a turizmusban is odafigyelnek az akadálymentesítésre.

Németországban a jogszabályi környezet és a támogatási rendszer egyaránt azt erősíti, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségeket kell biztosítani

Fotó: Nagy Bendegúz

Ez egyébként a kisgyerekkel, babakocsival utazókat éppúgy érinti, mint az idős vagy fogyatékossággal élő turistákat. Mindezt a német turizmus magas szintű digitalizációja is támogatja, a hangos turisztikai applikációk segítségével például a látássérültek is sokkal könnyebben tájékozódnak – tette hozzá Czeiszing Miklós.

Az akadálymentesség egy lánc, amelynek minden láncszeme fontos

A négynapos októberi tanulmányút tapasztalatait összegezve Nagy Bendegúz elmondta, hogy a legkisebb falutól Berlin belvárosáig mindenütt akadálymentes megoldásokkal találkoztak, ami a faluszéli buszmegállótól kezdve a tóparti sétányokon át a Reichstagig mindenre igaz; illetve ha valami mégsem teljesen akadálymentes, akkor ott biztosan van segítő személyzet.

Kiemelte, hogy ezek a megoldások többnyire építészetileg is alaposan átgondoltak, természetes módon illeszkednek a létesítmények egészéhez; s nem is kell kirívónak lenniük, elég, ha az veszi észre őket, akinek szüksége van rá.

Az akadálymentesítő megoldások többnyire építészetileg is alaposan átgondoltak

Fotó: Nagy Bendegúz

Ugyancsak fontos tapasztalat, hogy például Drezdában vagy Berlinben egy fogyatékossággal élő turista akár önállóan is elindulhat várost nézni, a köztéri burkolatok vagy a tömegközlekedés éppúgy nem jelentenek számára akadályt, mint a látnivalók megközelítése, a jegyvásárlás, a belső terek bejárása vagy – legyen akár hallás- vagy látássérült – az információszerzés.

Ennek kapcsán Nagy Bendegúz felhívta rá a figyelmet, hogy az akadálymentesség egy lánc, amely annyit ér, mint a leggyengébb láncszeme: ha egy elem hiányzik, akkor az egész rendszer sérül.