Akár a MÁV is indíthat vonatokat Romániában

Szerző: Irházi János

Forrás: turizmus.com

 2019. június 29. 16:44

A román kormány június 28-án sürgősségi rendelettel megnyitotta vasúti személyszállítási piacát az uniós szolgáltatók előtt, hogy elkerülje a a kötelezettségszegési eljárást és a büntetéseket.

Az utolsó csepp június 16-án hullott a pohárba, amikor az Európa Unió a vasúti infrastruktúra megnyitásáról szóló direktíva gyakorlatba ültetésének elmulasztásáért minimum 1,88 millió euróra büntethette volna Romániát, majd naponta pergett volna a 2.250-134.000 euró közötti büntetőkamat.

Bukarest 2018 decemberében sok más tagállamhoz hasonlóan kérhetett volna egy éves derogációt a direktíva alkalmazására, de érthetetlen módon ezt nem tette meg. Rossznyelvek szerint állítólag szándékosan „feledkeztek meg”, mert erős lobbiérdekek kereszttüzébe került a közlekedési tárca, de erre (még) nincs bizonyíték.

A június 28-i kormányrendelet többek nagyobb függetlenséget biztosít a román állami vasúti társaság infrastruktúra kezelőjének (CFR Infrastructura Rt.), amelyik a jövőben megszabhatja, például a szolgáltatóknak a vágányhasználati díjat stb.

A román vasúti infrastruktúra katasztrofális állapotban van

Fotó: Irházi János

„Soha nem tapasztalt kihívás elé kerültek Romániában az állami vagy magán vasúti személyszállító cégek. Amennyiben sürgősen nem lépnek, pár éven belül elsöpri őket a konkurencia” – nyilatkozta a romanialibera.ro lapnak Viorel Lucaci, a Vasúti Biztonsági Hatóság (ASFR) szakembere.

Tény, miután néhány évvel ezelőtt liberalizálták a vasúti árufuvarozást, az állami teherszállító CFR Marfă rövid időn belül elvesztette piacvezető szerepét a romániai és a külföldi szereplők – többek között az osztrák ÖBB, a német DB – előtt, s ma már a veszteségekkel küszködik.

A MÁV vagy a nyugat-európai, tőkeerős vasúti cégek gyors megjelenését, a várható bürokratikus akadályok mellett, mint például a licenc megszerzése, elsősorban a vasúti infrastruktúra katasztrofális állapota fékezheti.

A fővonalak tekintetében egyedül a IV-es páneurópai folyosón – Arad-Déva-Segesvár-Brassó-Bukarest-Constanţa – zajlik a uniós forrásból a teljes felújítás (a Brassó-Bukarest-Constanţa már kész), ám a befejezésre még évekig kell várni.

A Nagyvárad-Kolozsvár szakasz mai napig nincs villamosítva, és bárhol az országban a gyorsvonatok, IC-k átlagsebessége 50-60 km/óra. A külföldiek egyetlen ütőkártyája a klimatizált, modern vagonok lehetnek, és várhatóan a sebességkorlátok ellenére hamarosan megjelennek járataik a fővonalakon, hisz vonzó lehet, hogy az állam utas/kilométer alapon kompenzációt fizet a veszteségekre.

Szakemberek becslése szerint a vasúti infrastruktúra megújítására Romániának holnap 20 milliárd euróra lenne szüksége, miután a rendszerváltás óta eltelt három évtizedben egyetlen kilométert sem villamosítottak.